Kurír - reggeli kiadás, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-01 / 329. szám

4 Antalit bosszantotta Surányi A magyar bankelnökváltás oka a de­cember 1-jén életbe lépő banktör­vény, amely növeli az MNB függet­lenségét, utána ugyanis csaknem le­hetetlen lett volna felmondani Surá­nyi Györgynek, a független gondol­kodású, pártonkívüli technokratának - írta tegnap a Financial Times cí­mű brit gazdasági napilap, Surányi leváltását és Bod Péter Ákos MNB- elnöki kinevezését kommentálva. Az újság budapesti tudósítója, Ni­cholas Denton és Anthony Robinson londoni szerkesztő közösen jegyzett cikkében így írt: „Surányi leváltása táplálja az ag­godalmat, hogy ismét politizálódik az élet egy olyan országban, amely még csak most gyógyul ki a több mint négy évtizedes kommunista uralomból. Surányi, akinek szigorú­észpolitikája bizalmat keltett a tízmilliárd dolláros magyar adós­ság hitelezőiben, és több mint 1,5 miliárd dollár külföldi beruházást segített szerezni, nem tartozott a kormányzó koalícióhoz. Különösen azután került politikai nyomás alá, hogy nemrég aláírta széles ellenzéki erők demokratikus chartáját, mely azt állította, hogy Magyarországon a demokrácia meg nem teremtődött meg teljesen. Ez bosszantotta Antall József miniszterelnököt, akinek hiva­tala jelentette b­e Surányi leváltását.” Bod Péter Ákos bírálta a kormány szigorú pénzpolitikájának társadalmi és gazdasági következményeit, és be­avatkozóba iparpolitikát követelt - jegyezték meg a Financial Timesban. Surányi leváltását döbbenten fogad­ták a nyugati bankárok. De a minisz­terelnök egyik munkatársa tagadta, hogy ez a pénzpolitika enyhítését je­lentené. Budapestet szigorú pénzpo­litikára kényszeríti az IMF-fel e hé­ten aláírt megállapodás. A kormány vállalta, hogy jövőre legfeljebb 20-26 százalékkal növeli a pénzellátást - írta a Financial Times. VANCE MEGINT PRÓBÁLKOZIK A horvátországi frontokon az elmúlt huszonnégy órá­ban is dörögtek a fegyve­rek. Heves összetűzések voltak a magyar határ köz­vetlen közelében is, ahol a horvát erők egy laktanyát akartak ellenőrzésük alá vonni. A szövetségi hadsereg és a szerb területvédelmi tüzérség tegnap összehan­golt támadást indított Eszék ellen, ahol több em­ber életét vesztette. Sú­lyos harcok voltak Újgra­­diskánál is, abban a kör­zetben, ahol az autópályán már nem lehet Zágráb felé továbbmenni. A jugoszláv néphadsereg gyakorlatilag elvágta Ke­let-Szlavóniát Horvátország többi részétől. Közben Dalmácia is teljes blokád alatt áll. Cyrus Vance, az ENSZ- főtitkár közel-keleti megbí­zottja várhatóan még ma Jugoszláviába érkezik, majd néhány napon belül visszatér New Yorkba, a Biztonsági Tanács ülésére, amelyen végre megszület­het a határozat a béke­­fenntartó erők küldéséről. ■vyrir 1991. december 1. VISSZA A SZOVJETUNIÓBA A Szovjetunióból is korábban kivándo­rolt zsidók egy része elhagyja Izraelt és hazafelé tart. Öt-tíz évvel ezelőtt üres propagandaszólamként hatott az a - szovjet lapokban időnként olvasható - hír, hogy az Izraelbe kivándoroltak közül sokan kérelmezték: engedélyez­zék számukra a visszatérést. „Nevet­séges, miért akarna valaki ide vissza­jönni, ha már egyszer sikerült eltávoz­nia, méghozzá nem is akárhová, ha­nem Izraelbe!” - gondolhatta akkori­ban a hír olvasója. Mára azonban gyö­keresen megváltozott a helyzet, s hogy mennyire, azt az is jelzi: ezúttal nem a szovjet sajtó foglalkozik a visszatérők sorsával, hanem a tekintélyes és világ­szerte olvasott Newsweek magazin. A tel-avivi szovjet konzulátus épületé­nél már hajnalban megjelennek az első sorbanállók. Mire a hivatal megkezdi működését, a kialakult emberkígyó már körülöleli az épületet. Hiába, az egykori szovjet polgárok a sorban állás nem hivatalos világbajnokai. A várako­zók között vannak Izraelbe bevándor­lóként érkezett volt szovjet polgárok, akik most szeretnének visszatérni. Az Izraelben tapasztalt munkanélküliség­gel és az új kulturális környezet okozta megrázkódtatással összevetve az, ami még a Szovjetunióból megmaradt, nem is tűnik olyan borzasztónak. So­kan egyszerűen elhibázott döntésnek tartják saját lépésüket, amellyel elszán­ták magukat a kivándorlásra. Ez a különös „honvágy” természe­tes; egy november eleji izraeli közvé­lemény-kutatás tanúsága szerint min­den harmadik, a Szovjetunióból érke­zett bevándorló el akarja hagyni Iz­raelt. Többségük valamelyik nyugat­európai országba vágyik inkább. A Szovjetunióba visszautazni akarók szá­ma azonban eléri a háromezret, s ez a tény nyugtalanítja az izraeli hatóságo­kat. Arról is van felmérési adat, hogy az Izraelbe érkezettek több mint fele tanácsolja a Szovjetunióban a jajyaraitj­,­ rokonoknak, barátoknak, ne jöjjenek Izraelbe! A jó tanácsok hatása máris érzékelhető: a katasztrofális szovjetu­nióbeli gazdasági helyzet, a fenyegető (illetve helyenként már teljesen valós) éhínség ellenére a szovjet zsidók in­kább maradnak. Az év harmadik ne­gyedévében 44 százalékkal kevesebb szovjet zsidó érkezett Izraelbe, mint a másodikban. A panaszlista élén az elhelyezkedési, megélhetési gondok állnak. Az állami dominancia jellemezte izraeli gazdaság nem tudott elegendő új munkahelyet teremteni, ezért az újonnan érkezettek között a munkanélküliek aránya eléri a 40 százalékot. Nagyon sokan kénytele­nek szakképzettségüknek, tudásuknak egyáltalán nem megfelelő munkával beérni: szovjet orvosok helyezkednek el utcaseprőként, egykori tervezőmér­­­­­nökölt, edényt mosogatnak - ha voltak olyan szerencsések és sikerült állást szerezniük. Ráadásul a bevándorlók és az Izraelben születettek között néha nagy a feszültség. Az utóbbiak elpana­szolják, hogy a jövevények nagy száma leszorította a béreket, és különben is: „egyre többet akarnak, csak épp dol­gozni nem szeretnek”. A magyarázat minderre az lehet, hogy mindkét fél valami mást várt, másra számított. A bennszülöttek mind gyakrabban han­goztatják, hogy a szovjet zsidók anyagi megfontolások miatt fordítanak hátat a Szovjetuniónak. A jövevények néme­lyike nem tagadja, hogy nem gyakorol­ja vallását, más hozta új hazájába. „Nem cionistaként jöttem, egyszerűen normális életet akartam élni. Sajnos, ezt itt nem találtam meg” - mondta Rafael Nyikolaj, egykori szoftverfej­lesztő, aki reméli, hogy sikerül haza­térnie Moszkvába. D. R. Visszatelepülök a tel-avivi szovjet konzulátuson TAKARÉKSZELVÉNY A Takarékbank 3 hónapos lejáratú Takarékszelvényét címletkorlátozás nélkül vásárol­hatja meg és napi kamatszámítás mellett bármikor felveheti. Az évi bruttó kamatok: Az első hónapban 21% a másodikban 26% a harmadikban már 31% A lejáratkor kamatos kamat fizetés! A Bank garantálja, hogy a lejárati időn belül kamatcsökkentést nem hajt végre. ... és ami fantasztikus, a Takarékszelvények vásárlói között a hároméves Takarékbank 100 + 3 értékes nyereményt sorsol ki. Fődíj: egy kétmillió forint értékű lakás II. díj: Renault Clio személygépkocsi III. díj: 1 db 100 000 Ft-os Takarékszelvény TflKflREKBflKK Mentőöv a ferde toronynak Egyik korábbi számunkban már írtunk arról, hogy végre hathatós lépéseket tesznek a pisai ferde torony megmentéséért. Most azonban újabb problémák merültek föl. A berni WSL cég munkatársai, akik igen járatosak a különle­ges építkezésekben, kénytelenek voltak abba­hagyni a munkát, mert ez év október 5-én le­járt a szerződésük és azt mind ez idáig nem si­került megújítani. Pedig a torony megóvása egyre nehezebb lesz az idő múlásával. A dő­lésszög már elérte az öt és fél fokot, és az első emeleti részekben könnyen maradandó káro­sodás keletkezhet. A fő problémát az jelenti, hogy a torony agyagos talajra épült, amely alatt 8-46 méter mélységig homok van. A sza­kemberek úgy vélik, hogy a torony közvetlen környezetében lévő kutak is komoly veszélyt jelentenek, mert ezek miatt állandóan változik a talajvízszint. 1173. augusztus 9-én a pisai Bonanno tervei alapján kezdték meg az építkezést. Viszonylag gyorsan haladtak 1178-ig, amikor feltehetően anyagi gondok miatt leálltak a munkálatok. A szünet meglehetősen hosszúra, egy évszá­zadnyira nyúlt. 1270 és 1277 között Giovanni de Simone irányítása alatt újra munkához láttak. 1278-ban azonban megint félbeszakadt az építkezés, mert De Simone egy ütközetben életét vesztette. A torony ekkortájt kezdett el dőlni. Több terv is készült az építészeti remekmű megmentésére. Az egyik elképzelés szerint kü­lönleges technikával megváltoztatnák a talaj összetételét a torony északi része alatt. Egy másik terv szerint az építmény északi oldalán ötszáz tonnás ellensúlyt kellene elhelyezni, amely helyrebillentené a tornyot. A harmadik elképzelés szerint a déli oldalon cementet fecskendeznének az agyagrétegbe, és ezzel szi­lárdítanák meg a talajt. Sokak szerint a hivatali bürokrácia miatt nem valószínű, hogy két éven belül elkezdőd­nek a tartós megoldást hozó komolyabb mun­kálatok. Ha addig a WSL cég szakembereinek nem sikerül különleges acél mentőöveket be­építeniük a torony leginkább veszélyeztett részeibe, semmi garancia nincs arra, hogy az épület nem válik rövid időn belül romhal­mazzá. SATI A tervek szerint acélpontok tartanák össze a toronyot Az első emelet oszlopai tartósan károsodhatnak

Next