Kurír - reggeli kiadás, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-01 / 329. szám
4 Antalit bosszantotta Surányi A magyar bankelnökváltás oka a december 1-jén életbe lépő banktörvény, amely növeli az MNB függetlenségét, utána ugyanis csaknem lehetetlen lett volna felmondani Surányi Györgynek, a független gondolkodású, pártonkívüli technokratának - írta tegnap a Financial Times című brit gazdasági napilap, Surányi leváltását és Bod Péter Ákos MNB- elnöki kinevezését kommentálva. Az újság budapesti tudósítója, Nicholas Denton és Anthony Robinson londoni szerkesztő közösen jegyzett cikkében így írt: „Surányi leváltása táplálja az aggodalmat, hogy ismét politizálódik az élet egy olyan országban, amely még csak most gyógyul ki a több mint négy évtizedes kommunista uralomból. Surányi, akinek szigorúészpolitikája bizalmat keltett a tízmilliárd dolláros magyar adósság hitelezőiben, és több mint 1,5 miliárd dollár külföldi beruházást segített szerezni, nem tartozott a kormányzó koalícióhoz. Különösen azután került politikai nyomás alá, hogy nemrég aláírta széles ellenzéki erők demokratikus chartáját, mely azt állította, hogy Magyarországon a demokrácia meg nem teremtődött meg teljesen. Ez bosszantotta Antall József miniszterelnököt, akinek hivatala jelentette be Surányi leváltását.” Bod Péter Ákos bírálta a kormány szigorú pénzpolitikájának társadalmi és gazdasági következményeit, és beavatkozóba iparpolitikát követelt - jegyezték meg a Financial Timesban. Surányi leváltását döbbenten fogadták a nyugati bankárok. De a miniszterelnök egyik munkatársa tagadta, hogy ez a pénzpolitika enyhítését jelentené. Budapestet szigorú pénzpolitikára kényszeríti az IMF-fel e héten aláírt megállapodás. A kormány vállalta, hogy jövőre legfeljebb 20-26 százalékkal növeli a pénzellátást - írta a Financial Times. VANCE MEGINT PRÓBÁLKOZIK A horvátországi frontokon az elmúlt huszonnégy órában is dörögtek a fegyverek. Heves összetűzések voltak a magyar határ közvetlen közelében is, ahol a horvát erők egy laktanyát akartak ellenőrzésük alá vonni. A szövetségi hadsereg és a szerb területvédelmi tüzérség tegnap összehangolt támadást indított Eszék ellen, ahol több ember életét vesztette. Súlyos harcok voltak Újgradiskánál is, abban a körzetben, ahol az autópályán már nem lehet Zágráb felé továbbmenni. A jugoszláv néphadsereg gyakorlatilag elvágta Kelet-Szlavóniát Horvátország többi részétől. Közben Dalmácia is teljes blokád alatt áll. Cyrus Vance, az ENSZ- főtitkár közel-keleti megbízottja várhatóan még ma Jugoszláviába érkezik, majd néhány napon belül visszatér New Yorkba, a Biztonsági Tanács ülésére, amelyen végre megszülethet a határozat a békefenntartó erők küldéséről. ■vyrir 1991. december 1. VISSZA A SZOVJETUNIÓBA A Szovjetunióból is korábban kivándorolt zsidók egy része elhagyja Izraelt és hazafelé tart. Öt-tíz évvel ezelőtt üres propagandaszólamként hatott az a - szovjet lapokban időnként olvasható - hír, hogy az Izraelbe kivándoroltak közül sokan kérelmezték: engedélyezzék számukra a visszatérést. „Nevetséges, miért akarna valaki ide visszajönni, ha már egyszer sikerült eltávoznia, méghozzá nem is akárhová, hanem Izraelbe!” - gondolhatta akkoriban a hír olvasója. Mára azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, s hogy mennyire, azt az is jelzi: ezúttal nem a szovjet sajtó foglalkozik a visszatérők sorsával, hanem a tekintélyes és világszerte olvasott Newsweek magazin. A tel-avivi szovjet konzulátus épületénél már hajnalban megjelennek az első sorbanállók. Mire a hivatal megkezdi működését, a kialakult emberkígyó már körülöleli az épületet. Hiába, az egykori szovjet polgárok a sorban állás nem hivatalos világbajnokai. A várakozók között vannak Izraelbe bevándorlóként érkezett volt szovjet polgárok, akik most szeretnének visszatérni. Az Izraelben tapasztalt munkanélküliséggel és az új kulturális környezet okozta megrázkódtatással összevetve az, ami még a Szovjetunióból megmaradt, nem is tűnik olyan borzasztónak. Sokan egyszerűen elhibázott döntésnek tartják saját lépésüket, amellyel elszánták magukat a kivándorlásra. Ez a különös „honvágy” természetes; egy november eleji izraeli közvélemény-kutatás tanúsága szerint minden harmadik, a Szovjetunióból érkezett bevándorló el akarja hagyni Izraelt. Többségük valamelyik nyugateurópai országba vágyik inkább. A Szovjetunióba visszautazni akarók száma azonban eléri a háromezret, s ez a tény nyugtalanítja az izraeli hatóságokat. Arról is van felmérési adat, hogy az Izraelbe érkezettek több mint fele tanácsolja a Szovjetunióban a jajyaraitj, rokonoknak, barátoknak, ne jöjjenek Izraelbe! A jó tanácsok hatása máris érzékelhető: a katasztrofális szovjetunióbeli gazdasági helyzet, a fenyegető (illetve helyenként már teljesen valós) éhínség ellenére a szovjet zsidók inkább maradnak. Az év harmadik negyedévében 44 százalékkal kevesebb szovjet zsidó érkezett Izraelbe, mint a másodikban. A panaszlista élén az elhelyezkedési, megélhetési gondok állnak. Az állami dominancia jellemezte izraeli gazdaság nem tudott elegendő új munkahelyet teremteni, ezért az újonnan érkezettek között a munkanélküliek aránya eléri a 40 százalékot. Nagyon sokan kénytelenek szakképzettségüknek, tudásuknak egyáltalán nem megfelelő munkával beérni: szovjet orvosok helyezkednek el utcaseprőként, egykori tervezőmérnökölt, edényt mosogatnak - ha voltak olyan szerencsések és sikerült állást szerezniük. Ráadásul a bevándorlók és az Izraelben születettek között néha nagy a feszültség. Az utóbbiak elpanaszolják, hogy a jövevények nagy száma leszorította a béreket, és különben is: „egyre többet akarnak, csak épp dolgozni nem szeretnek”. A magyarázat minderre az lehet, hogy mindkét fél valami mást várt, másra számított. A bennszülöttek mind gyakrabban hangoztatják, hogy a szovjet zsidók anyagi megfontolások miatt fordítanak hátat a Szovjetuniónak. A jövevények némelyike nem tagadja, hogy nem gyakorolja vallását, más hozta új hazájába. „Nem cionistaként jöttem, egyszerűen normális életet akartam élni. Sajnos, ezt itt nem találtam meg” - mondta Rafael Nyikolaj, egykori szoftverfejlesztő, aki reméli, hogy sikerül hazatérnie Moszkvába. D. R. Visszatelepülök a tel-avivi szovjet konzulátuson TAKARÉKSZELVÉNY A Takarékbank 3 hónapos lejáratú Takarékszelvényét címletkorlátozás nélkül vásárolhatja meg és napi kamatszámítás mellett bármikor felveheti. Az évi bruttó kamatok: Az első hónapban 21% a másodikban 26% a harmadikban már 31% A lejáratkor kamatos kamat fizetés! A Bank garantálja, hogy a lejárati időn belül kamatcsökkentést nem hajt végre. ... és ami fantasztikus, a Takarékszelvények vásárlói között a hároméves Takarékbank 100 + 3 értékes nyereményt sorsol ki. Fődíj: egy kétmillió forint értékű lakás II. díj: Renault Clio személygépkocsi III. díj: 1 db 100 000 Ft-os Takarékszelvény TflKflREKBflKK Mentőöv a ferde toronynak Egyik korábbi számunkban már írtunk arról, hogy végre hathatós lépéseket tesznek a pisai ferde torony megmentéséért. Most azonban újabb problémák merültek föl. A berni WSL cég munkatársai, akik igen járatosak a különleges építkezésekben, kénytelenek voltak abbahagyni a munkát, mert ez év október 5-én lejárt a szerződésük és azt mind ez idáig nem sikerült megújítani. Pedig a torony megóvása egyre nehezebb lesz az idő múlásával. A dőlésszög már elérte az öt és fél fokot, és az első emeleti részekben könnyen maradandó károsodás keletkezhet. A fő problémát az jelenti, hogy a torony agyagos talajra épült, amely alatt 8-46 méter mélységig homok van. A szakemberek úgy vélik, hogy a torony közvetlen környezetében lévő kutak is komoly veszélyt jelentenek, mert ezek miatt állandóan változik a talajvízszint. 1173. augusztus 9-én a pisai Bonanno tervei alapján kezdték meg az építkezést. Viszonylag gyorsan haladtak 1178-ig, amikor feltehetően anyagi gondok miatt leálltak a munkálatok. A szünet meglehetősen hosszúra, egy évszázadnyira nyúlt. 1270 és 1277 között Giovanni de Simone irányítása alatt újra munkához láttak. 1278-ban azonban megint félbeszakadt az építkezés, mert De Simone egy ütközetben életét vesztette. A torony ekkortájt kezdett el dőlni. Több terv is készült az építészeti remekmű megmentésére. Az egyik elképzelés szerint különleges technikával megváltoztatnák a talaj összetételét a torony északi része alatt. Egy másik terv szerint az építmény északi oldalán ötszáz tonnás ellensúlyt kellene elhelyezni, amely helyrebillentené a tornyot. A harmadik elképzelés szerint a déli oldalon cementet fecskendeznének az agyagrétegbe, és ezzel szilárdítanák meg a talajt. Sokak szerint a hivatali bürokrácia miatt nem valószínű, hogy két éven belül elkezdődnek a tartós megoldást hozó komolyabb munkálatok. Ha addig a WSL cég szakembereinek nem sikerül különleges acél mentőöveket beépíteniük a torony leginkább veszélyeztett részeibe, semmi garancia nincs arra, hogy az épület nem válik rövid időn belül romhalmazzá. SATI A tervek szerint acélpontok tartanák össze a toronyot Az első emelet oszlopai tartósan károsodhatnak