Kurír - reggeli kiadás, 1992. október (3. évfolyam, 270-299. szám)
1992-10-08 / 277. szám
fi . Hét csillaggal Magyarországért Nyugat-Európa szeretne többet tudni Kelet-Európáról, mert mint egy közelmúltbeli felmérés mutatta, nem tud eleget. Hiába a sokféle esemény, a roppant sokszínűvé vált térség, továbbra is tömbként él az emberek fejében. Ez alól az üzletemberek sem kivételek. E tényeken kíván változtatni a maga eszközeivel - üzleti alapon - a Time című amerikai hetilap (amely egyébként a reprezentatív felmérést végezte), mégpedig az európai üzleti világot célba véve. A kezdet az a tizenhat oldalas melléklet, amely a magazin legfrissebb számában megjelent. A folytatás egy mostanáig példátlan kampány. Jövő márciusban indul a Time európai kiadásában, és tart hét hónapon át. A Kempinski Hotelben tartott sajtóértekezleten meghirdetett „hétcsillagos” akció lényege: a Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Németországban és a térségként kezelt Skandináviában terjesztett számokban öt-öt héten át jelenik meg egy-egy négyoldalas színes melléklet a magyar privatizációról, kereskedelemről, bankrendszerről, turizmusról és a ’96-os expóról. Mint Nicholas Robinson, a Time kelet-európai menedzsere elmondta, az említett országokra „testre szabott” mellékletek készülnek, tehát tartalmuk nem lesz teljesen azonos. Ilyen struktúrájú és időtartamú reklámkampány eddig nem volt, a magyar cégek és intézmények egyedülálló lehetőséget kapnak. Bár kedvezményesek, a szponzori és hirdetési tarifák még így is elég borsosak (egyoldalas színes hirdetés például 35 700 ECU-be, azaz körülbelül három és fél millió forintba kerül), valószínűleg ezt igen kevesen engedhetik meg maguknak. Kétségtelen előny persze, hogy 423 ezer példányban egymillióháromszázezer olvasóhoz juthat el „üzenetük”, s persze nem mellékes, hogy a kampány mögött a világ legnagyobb kommunikációs cége, a tizenkétmilliárd dolláros forgalmú Time Warner áll. Közhely ma már, hogy nemcsak az idő, hanem az információ is pénz. Ahhoz, hogy a külföld megbízható, pontos tényeket tudjon egy országról, piacáról, befektetési lehetőségeiről, a legjobb, ha az ott élők mondják el - akár saját pénzükből áldozva erre. A Time ezúttal ritka lehetőséget kínál hirdetési mellékletsorozatával. Többi oldalát természetesen fenntartja az újságírói véleményeknek. ‘ MÓRICZ O i ° ★ % ★ ★ | $ TIME ^ A Partnership of Hungarian institutions and companies to build the country's image. ' : ■ ! íe*% Land of srácé and oranoeur ^ > Äffinrajl: Traditi-w an<i I I Hfcitetrk towxíö 1 And spitf Mtfseuww <md culnimi vví-rdü. Vkltemfooáztá tmáMtirmxafk) -A..I ! Europe's híöoém Thca&vhíí \ HI T UMI A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége a nemzetiségeket érintő kérdésekről és a Slovan-Fradi mérkőzéssel kapcsolatos eseményekről tárgyalt Pozsonyban a szlovák parnerekkel. Olyan közös vegyes bizottság létrehozásában egyeztek meg, amely a kollektív jogok megadásának feltételeit lesz hivatott feltárni. A futballmérkőzésről a szlovák parlament illetékes bizottsága egy jelentést ismertetett a magyar küldöttséggel, amiben az álarcos kommandósok beavatkozását jogosnak ítéli meg. A magyar fél ezzel nem értett egyet és arra kérte a szlovák képviselőket, hogy a magyarok felé tegyenek egy bocsánatkérő gesztust, és adjanak kártérítést a sértetteknek. Budapesti megítélés szerint célszerű lenne, ha a pozsonyi emberverésért felelősségre is vonnák a rendőri beavatkozás elrendelőit. A szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke korrektnek nevezte a tegnapi tárgyalásokat, és hangsúlyozta, kölcsönösen szükségesnek nevezték a folyamatos megbeszéléseket. Míg a parlamenti bizottságok - ragaszkodva eredeti álláspontjaikhoz - a bősi problémáról is tárgyaltak, addig a Duna elterelése két hét múlva már lehetséges. Legalábbis ez derült ki Julius Bindernek, a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatójának sajtótájékoztatóján elhangzottakból. Binder nem volt hajlandó pontos dátumot mondani, de közölte, október 15-ig leállítják az érintett Duna-szakasz hajóforgalmát. Binder véleménye szerint a Duna elterelésével nem az államhatár, hanem csupán a határhelyzet változik. SZ. F. F. Szerb derű A szerb csapatok több hónapos ostrom után elfoglalták az észak-boszniai Boszanszki Brodot. Bevonulásukkal a muzulmán horvát erők elvesztették a térségben az utolsó fontos várost is. A szerbiai televízió jelentése szerint a fegyveresek az olajfinomítót is ellenőrzésük alatt tartják. A horvát televízó ugyanakkor beszámolt arról, hogy a város védőinek egy része a Száva túlpartján lévő horvátországi Szalvonszki Brodba vonult vissza, de a városban maradottak továbbra is elkeseredett harcot vívnak a jól felszerelt szerb egységekkel. A város elestével a szerbeknek sikerült kiszélesíteniük a Szerbia és a boszniai és krajinai szerbek közötti folyosót. Szlobodan Milosevics szerb elnök - nem tudni, mitől, de - optimistán értékelte a jelenlegi helyzetet. Milosevics szerint az ENSZ Kis- Jugoszláviára vonatkozó szankciói nem maradnak sokáig érvényben. A szerb elnök azzal biztatta a közelgő választások szavazópolgárait: a Jugoszlávia-konferencia vezető politikusai meg fogják akadályozni, hogy az ENSZ mechanizmusát az „igazság" ellen használják fel. Hisri! 1992. október 8. Amerikai kriptikommandó Bár hónapok óta a hírek és a kampányviták élén szerepel a Fehér Ház meghódításáért csatázó demokrata párti kihívónak, Bill Clintonnak úgynevezett behívóügye (vagyis az a kérdés, miként úszta meg annak idején, hogy besorozott katonaként Vietnamba kerüljön), a jelek szerint korántsem ő az egyetlen, akinek e téren „takargatnivalója” lenne. Éppen ellenkezőleg, mint azt egy nemrégiben közzétett összeállítás kimutatta, egy sor neves közéleti személyiség, sőt még Bush elnök saját fia is kimaradt a hatvanas-hetvenes évtized fordulója táján a sorozás alól. De nem kivétel még a Pentagon háza tája sem. Mi több, a védelmi miniszter, Richard Cheney szerepel az inkriminált lista élén: ő többször halasztást kapott, majd 1966-ban felmentést felesége terhessége miatt. Mint 1989-ben maga is beismerte, „a hatvanas években más prioritásaim voltak, mint a katonai szolgálat”. Hasonló utat járt be Clinton mostani egyik leghangosabb kritikusa, a kemény politikai vonaláról ismert Phil Gramm szenátor. A republikánus texasi politikus egyetemi hallgatóként nyert 1965 és 1970 között felmentést, majd a georgiai egyetemen doktorátust szerezve közgazdász-oktatói munkaköre segítette civilnek maradni. Egy demokrata szenátortársa, a New Jerseyt képviselő Bill Bradley Clintonhoz hasonlóan Oxfordban tanult Rhodes-ösztöndíjasként két évig, ő az iskolapadot elhagyva, 1967-ben a légierő tartalékosai közé iratkozott fel, s ez elegendőnek bizonyult, hogy ne kerüljön Délkelet-Ázsiába. Newt Gingrich, aki republikánus georgiai honatyaként szintén Clinton makacs vádolója, nemigen hangoztatja, hogy ő pedig két gyermekére hivatkozva maradt ki a besorozottak közül. Még kacifántosabb Sylvester Stallone ügye. A Rambót alakító, s a férfiasság egyik mintaképének tartott hollywoodi sztár előbb szintén egyetemistaként kapott halasztásokat. 1969-ben azonban megszakította tanulmányait, így a következő évben a sorozóbizottság elé kellett állnia. Ám itt, bármilyen hihetetlen, kiszuperálták a fizikai vizsgálat során! Végül, hogy az elnöki családról se feledkezzünk meg, az idősebbik Bush fiú, George W. Texasban szolgált pilótaként, tehát a dzsungelharcoknak közelében sem járt. Öccse, Jeb Bush, aki jelenleg apja újraválasztási kampányát irányítja az egyik kulcsállamnak tartott Floridában, viszont igazán szerencsés lehetett. Olyan behívási sorszámot osztottak neki, hogy fiatalabb korosztálya már nem került sorra (húszéves volt az 1973-as párizsi békekötéskor), ám mint anyja, Barbara Bush most őszintén bevallotta, Jeb annak idején igencsak ellenezte az indokínai háborút, s állítólag azt tervezte, hogy ha szükséges, lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadja a bevonulást. Ezt a tényt persze a Bush-kampány stábjának érvei között hiába keresnénk... SZ. G. A ’68-as Clinton UTAZÁSI ajánlat szombati . .. Íre Pánl Számoljon JaSST és Fizessen elő érdemes! Naponta 3 Ft-ot takarít meg, ha utcai vásárlás helyett az előfizetést választja! Megrendelem a Reggeli Kurír az alábbi címre kézbesíteni: példányban, és kérem Megrendelő neve: Címe:........................ Az előfizetés díja 1992. október 1 -től: O egy hónapra: 388 Ft O negyedévre: 1 164 Ft O fél évre: 2 328 Ft O egész évre: 4 656 Ft A megrendelőlapot borítékban, bérmentesítés nélkül az alábbi címre kérjük feladni: O Vidéken: a helyi postahivatal címére O Budapesten: Postaigazgatóság Hírlaposztály 1360 Budapest, Pf.4. Budapest, 1992. aláírás I