Kurír - reggeli kiadás, 1994. augusztus (5. évfolyam, 209-238. szám)
1994-08-17 / 225. szám
1994. augusztus 17. Örökös védettség A zavartalan képviselői munka biztosítékai között megkülönböztetett szerepe van a mentelmi jognak mint a képviselői szabadság egyik legkorábban kialakult jogi garanciájának. Az elmúlt parlamenti ciklusban majdnem háromszor annyi mentelmi ügyet vitatott meg a T. Ház, mint 1949 és 1990 között összesen. Az elmúlt négy év során a képviselők közül Torgyán József szerepelt legtöbbször a mentelmi viták során. Rágalmazásért, becsületsértésért, hivatalos személy megsértése miatt hét esetben tárgyalták az FKGP elnöke mentelmi jogának felfüggesztését. Hatszor felfüggesztette mentelmi jogát az Országgyűlés. Alig kezdődött még meg az új parlamenti ciklus, s máris lehet, hogy a szabadságról visszaérkező képviselők két társuk mentelmi jogával foglalkoznak majd. Állítólag a hírhedtté vált T és KG Kft. ügyében ketten is érintve vannak, ha nem is közvetlenül. De mi is ez a mentelmi jog? Ezt kérdeztük meg dr. Karsai Józseftől, a parlament mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának tanácsadójától. A mentelmi jog a polgári demokráciák több évszázados gyakorlata szerint kettős védettséget, egyrészt felelőtlenséget, másrészt sértetlenséget biztosít a képviselők számára. (A mentelmi jogot az országgyűlési képviselőkről szóló 1990. évi LV. törvény rögzíti.) A felelőtlenség hagyományos jogi terminológiája azt jelenti, hogy a törvény a képviselő számára mentességet biztosít a parlamentben, a bizottságokban és a parlamenten kívül képviselői minőségben tett nyilatkozatáért, felszólalásáért vagy leadott szavazatáért. A mentelmi jog másik ága, a sérthetetlenség a képviselőnek feltételes eljárási mentességet biztosít, vagyis azt, hogy 11 képviselőt csak tetten érés esetén lehet őrizetbe venni, egyébként pedig csak a parlament előzetes hozzájárulásával lehet ellene büntető vagy más hatósági eljárást kezdeményezni. Kik vehetik igénybe ezt a speciális kettős védettséget? - Mint kiderült, mindenekelőtt a volt és ma is érvényes mandátummal rendelkező országgyűlési képviselők. De mentelmi joguk van például a diplomatáknak is. - Illetve gondolom, a minisztereknek, államtitkároknak és egyéb magasabb kormányhivatalnokoknak is. - Rosszul gondolja, ezeknek a személyeknek csak akkor van mentelmi joguk, ha megválasztott országgyűlési képviselők. - Hogyhogy a volt honatyák is élvezik a mentelmi jog által nyújtott védettséget? - A mentesség örök időre szól, tehát a képviselő parlamenti munkája során tett nyilatkozataiért, szavazataiért megbízatása lejárta után sem vonható felelősségre. Ugyanez a felelőtlenség nem terjed ki a becsületsértésre, a rágalmazásra és a képviselők polgári jogi felelősségére. E három kivételt a jogalkotó azért tartotta szükségesnek hangsúlyozni, mert mások személyiségi és ehhez kapcsolódó vagyoni jogainak tiszteletben tartása elsőbbséget élvez a képviselői működés zavartalanságának védelméhez képest. Úgy tudom, az elmúlt ciklusban sok mentelmi ügyet vizsgált a parlament. Egész pontosan negyvennégyet. Ez persze nem jelenti azt, hogy negyvennégy képviselő mentelmi ügyét vizsgálták, hiszen egy honatyának több ügye is volt. A parlament 27 esetben fenntartotta a mentelmi jogot. Akik esetében felfüggesztette, azok ellen, gondolom, megindult a büntetőeljárás. Milyen eredménnyel zárultak ezek? - Nem tudom, ugyanis a bíróságtól nem kapunk erre vonatkozólag semmilyen visszajelzést. (SZILÁGYI) Cigányok Auschwitzban A lengyelek által tervezett program befejezése előtt eltávozott Auschwitzből a holocaust ötvenedik évfordulóján ott járt 300 fős magyar cigány küldöttség - közölte lapunkkal Ignác Józsefné, a romák Baranya megyei egyesületének elnöke. A tizenhat órás utazás után érkezett a hat teli autóbusz a lengyelországi településre. A program szerinti sátrak helyett a csillagos ég alá érkezett a fáradt magyar küldöttség. Elmondásuk szerint fürdést, emberi szükségletet kielégítő elemi feltételeket nem biztosítottak a vendéglátók. A magyar cigány egyesületek tagjai az éjszakát gyertyagyújtással, emlékezéssel töltötték a szabad ég alatt. Ignácné elmondta, hogy csak Baranyából húszezer cigány tűnt el Hitlerék gázkamráiban. Az emlékezés után a német-lengyel nyelvű szentmisét hallgatták meg, majd az eredeti programtól eltérően egységesen döntöttek a hazautazás mellett. A szlovák-lengyel határig a buszkaravánt rendőrök kísérték. A baranyai küldöttség vezetői szerint a rendezők az újságírók számára rendeztek showműsort, de a program teljesítésével nem törődtek, pedig Ignácné ismeretei szerint a magyarok 600 ezer forintot fizettek az ottani fogadtatásért. A magyar küldöttség nem várta meg a krakkói bíboros szentmiséjét és a holocaustról szóló kiállítás megnyitását. Kérték a Lengyelországban tevékenykedő magyar diplomáciai testületet, hogy a sérelmükről, az esetleges mulasztásokról nemzetközi bonyodalmak nélkül tájékoztassák a magyar cigány szervezeteket. SZ. P. F. HATÁRON INNEN 5 KÉST AZ ORSZÁGNAK (Folytatás az 1. oldalról) Kinek az álláspontjával ért egyet Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója? - Elöljáróban annyit hadd jegyezzek meg: naivitás azt gondolni, hogy a Németh-kormány, a Boross-kabinet, illetve a mögöttük álló pártok bukása az IMF-fel és a Világbankkal korábban megkötött megállapodásoknak köszönhető. Úgy gondolom, a magyar gazdaság olyan súlyos egyensúlyvesztés állapotába került, hogy az egyetlen járható út a belső fogyasztás növekedési ütemének visszafogása. Tavaly Magyarországon a megtermelt termékek és szolgáltatások értékénél 8-10 százalékkal többet fogyasztottunk el. Ez a tendencia az év első felében tovább folytatódott, és ha nem parancsolunk megálljt a folyamatnak, akkor a többletfogyasztás növekedése szükségszerűen a külföldi eladósodást fogja látványosan felgyorsítani. Igazi művészet lesz a belső kereslet, illetve a fogyasztás visszafogását úgy megvalósítani, hogy a lassan meginduló gazdasági növekedés ne torpanjon meg. - Milyen konkrét lépésekre gondol a fogyasztás visszafogása érdekében? - Mindenekelőtt az államháztartási kiadások csökkentésére és a lakosság jövedelmének visszafogására. Jövőre Békési például szeretné elérni, ha bérstop valósulna meg az államigazgatásban. A vállalkozási szférában pedig csak a termelékenység növekedése mértékében emelnék a béreket. Amíg idén eddig 24-26 százalékkal nőttek a bérek, az infláció 20 százalék körül alakult. Jövőre ennek meg kell fordulnia, mert enélkül elképzelhetetlen, hogy a fogyasztás kormányzat által elképzelt „lehűtése” megvalósuljon. Leegyszerűsítve ez azt is jelenti, hogy újabb nagyobb áremelkedésekre kell felkészülni. Ez pedig előrevetíti a társadalmi feszültség növekedését. - Igen, ez valószínűsíthető. De be kell látnunk, az infláció növelése az egyetlen szóba jöhető megoldás, amely visszafogja a lakosság fogyasztását. - Ön tehát Békesi elgondolásával ért egyet? - így van. Kopátsynak annyiban lehet igaza a Világbankkal és az IMF-fel kapcsolatban, hogy mindkét pénzintézményt csak a tisztán racionális közgazdasági elvek vezérlik. Nem tudják beleélni magukat egy adott társadalom gazdasági és szociális jellegű gyötrelmeibe. De azzal tisztában kell lennünk, ha egy beteget vakbéllel operálnak, lehet őt nyugtatni, vigasztalni, ám a kést akkor sem kerülheti el, ha életben akar maradni. SZILÁGYI BÉLA Arccal az önkormányzat felé Sietniük kellett a hölgyeknek és az uraknak, hogy tegnap végre lezárják az önkormányzati törvény módosításáról folytatott vitát. Tudniillik, nehogy késésbe kerüljenek. A 25-i kormányülésen ugyanis ildomos lenne tárgyalni a tervezett módosításokat, hogy aztán a parlamentnek is jusson idő az átrágására, és hogy november vége felé kiírhassák az önkormányzati választásokat. A politikai egyeztetés végére tehát pontot tettek, még akkor is, ha nem tudni, a Torgyán vezette kisgazdák távolmaradása az egyeztetésnek előnyére vagy hátrányára szolgált. Miközben a Belügyminisztériumban még javában folyt az ötpárti egyeztetés, az SZDSZ székházában Dornbach Alajos és Magyar Bálint tartott a témáról sajtótájékoztatót, ahol az utóbbi ügyvivőről kiderült, nagyon meg lehettek vele elégedve, mint kampányfőnökkel. Az országgyűlési képviselői választásokat letudva Magyar Bálintot pártja most az önkományzati választások kampányteendőivel bízta meg. Dornbach Alajos az önkormányzati törvényben tervezett változtatásokról szólva kiemelte, hogy csak a koalíciós szerződésben érintett részek megváltoztatására szorítkoztak. Tehát, hogy a polgármesteri és a jegyzői hatáskört szétválasszák, hogy árnyaltabban szabályozzák az összeférhetetlenséget, hogy szigorítsák a települések szétválásának feltételeit, hogy a megyei önkormányzat kizárólag regionális feladatokat kapjon. Magyar Bálint szerint az önkormányzati választási törvény változtatásánál három irányba mozdultak el a tárgyalópartnerek, így a választási rendszerbe kompenzációs listát vezetnének be, a rövidebb, olcsóbb kampány mellett döntve szavaztak az egyfordulós választásra, és a szövegtervezetben minden szinten erősítették a közvetlenség elemeit. A belügyminiszter jelentette be, hogy az önkormányzatitörvény-csomag egyeztetéssorozata lezárult, így bevégeztetett az önkormányzati választásokról, a helyi önkormányzatokról, a polgármesterek jogállásáról szóló törvény és az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosítás vitája. Kuncze a tegnapi párbeszéd után kiemelte, hogy közvetlenül választanak polgármestert a tízezer fős és az azt meghaladó településeken, a megyei testületeket is közvetlenül választják. A választást megelőzően jelöltíveket, támogató aláírásokat lehet gyűjteni, és újdonság, hogy egy választópolgár több jelöltet, listát is támogathat. Eltörölték az érvényességi küszöböt, illetve ez a variáció kerül a kormány asztalára, még akkor is, ha sem az MDF, sem a KDNP képviselője nem értett egyet ezzel a javaslattal. T. E. tada és a kormány A magyar kormány és országunk közvéleménye mély aggodalommal figyeli a Ruandában és környékén zajló katasztrófát. A polgárháború hatalmas emberi és anyagi áldozatokat szedett, és következményei veszélyeztetik a szomszédos országok biztonságát és közvetlenül a lakosságát is. Világszerte ismertté vált az az etnikai elnyomás, amely a válságot kiváltotta. A tuszi etnikumhoz tartozó lakosság módszeres irtása olyan példátlan tragédiához vezetett, amely nem kerülte el az ország többségét alkotó hutukat sem. A Magyar Köztársaság úgy látja, hogy a ruandai válság fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra. Megengedhetetlennek tartja továbbá, hogy egész népek essenek felelőtlen politika áldozataivá. A kormány és számos magyar nem kormányzati szervezet kész részt venni a ruandai menekültek megsegítésére kibontakozó nemzetközi akcióban. A magyar kormány az ország gazdasági erejéhez mérten kíván hozzájárulni a ruandai válság megoldásához. A Külügyminisztérium vizsgálja a hivatalos magyar segítségnyújtás lehetőségét, addig is igyekszik segíteni mindenkinek, aki tenni akar a szerencsétlen emberekért. Társadalmi szervezetek, kezdeményezések és támogató vállalatok jelezték, hogy készek pénz- és anyagi adományokat gyűjteni és eljuttatni a helyszínre. Nehéz a dolga a főszerkesztőnek Adva van egy országos lap. Adva van egy főszerkesztő, aki húsz éve dolgozik a lapnál, és a szerkesztőség pár éve egyhangúlag választotta meg vezetőjének. És adva van egy svájci tulajdonos, aki egyszer csak azt mondja: neki nem kell ez az ember, tud jobbat. Tegnaptól nem Németh Péter a Magyar Hírlap főszerkesztője. Hogy miért, hogy milyen hibát vagy mulasztást követett el, senki nem indokolja. Persze semmi sem tökéletes, minden újságnál lehet jobbat is csinálni. A váratlanság - a 97%-ban tulajdonos svájci Jürg Marquard csak tegnapelőtt érkezett Magyarországra, és jelentette be főszerkesztő-változtatási szándékát, az indokok hiánya azonban teljesen megdöbbentette az újságnál dolgozókat, ők is csak találgatni tudják, hogy vajon mi lehet e meglepő lépés hátterében. Egyesek szerint a külföldi tulajdonos, amikor megvásárolta a Magyar Hírlapot, nem kisebb célt tűzött ki, mint azt, hogy pár éven belül ez az újság lesz a legkeresettebb a piacon. Ez ugye nem következett be, lehet, hogy a svájci tulajdonosnak ezért fogyott el a türelme. Aztán azt is beszélik, hogy Vince Mátyásban, a Heti Világgazdaság egykori, a Teszt Magazin eddigi és a Magyar Hírlap tegnaptól kinevezett főszerkesztőjében jobban megbízik a tulaj, mint a lappal örökölt Németh Péterben. Az is igaz, hogy Marquard különféle feladatokat szán — például médiatanácsos - a leváltott főszerkesztőnek. (BEB) Ify műsor, új férfiak A Magyar Rádió Krónika szerkesztőségét augusztus 15-től Kardos Ernő vezeti - jelentette be Rékai Gábor, a Kossuth rádió adófőszerkesztője a műsor stábjának tartott keddi értekezleten. A korábbi vezető, Pálfy István továbbra is a Krónika kötelékében marad, újságíróként fog dolgozni. Rékai Gábor elmondta: a megszűnt 168 óra helyén - szombatonként 16 órától - szeptember elején új heti közéleti magazin indul. A legjobb hagyományokat folytatni kívánó műsor felelős szerkesztésével Farkas Zoltánt bízta meg az adófőszerkesztő. ÚJ NŐI ALSÓKAT 150 FT HELYETT 96 FT-ÉRT ÉS 79 FT-OS REKLÁMÁRON, PÁRJÁNAK ZOKNIKAT 180 FT HELYETT 99 FT-ÉRT VÁSÁROLHAT... ÁRUHÁZBAN