Kurír - reggeli kiadás, 1994. szeptember (5. évfolyam, 239-268. szám)

1994-09-01 / 239. szám

1994. szeptember 1. Kukaszindróma Ma már tudjuk, megtalálták azt az 61 éves asszonyt, akit a mérhetet­len mennyiségű szemét saját laká­sában fojtott meg. A 36 négyzetmé­teres garzonban a plafonig állt a szemét és limlom, amit évek óta gyűjtögetett a nénike. A nem min­dennapi esetre akkor derült fény, amikor a szomszédoknak gyanússá vált, hogy az idős nő már napok óta nem mutatkozik. Ráadásul egyre orrfacsaróbb szag terjengett a lép­csőházban. A feltört lakásban a tűzoltók mintegy 70 köbméter pa­pír- és rongyhulladékot találtak, amely „színültig” betöltötte az összes helyiséget.­ És „mellesleg” megölte az idős nőt. - Egyáltalán nem egyedi történet az újpalotai - mondja a Kurír kér­désére Halász Zoltán pszichológus. - Idős korban gyakori az agyérel­meszesedés, amely szellemi leépü­léssel jár együtt. Vagyis az idős em­ber az éhenhalástól való félelmé­ben elkezd gyűjtögetni. Van aki ru­hákat, rongyokat, más ételmaradé­kokat raktároz el, de vannak külön­leges esetek is. - Tehát maga a gyűjtögetés a betegség? - Nem. A gyűjtögetés csak a tü­net. Éppen azért van az is, hogy fé­lelmükben teljesen magukba zár­kóznak ezek az emberek és senkit sem engednek a lakásukba. Min­denkitől féltenek mindent. - Fel lehet ismeri ezt a betegsé­get? - Érdemes azokra az idősekre odafigyelni, akik állandóan nagy csomagokkal tartanak hazafelé. Fő­leg akkor, ha láttuk már kukázni is őket. Ez az újpalotai eset azért volt nagyon veszélyes, mert egy szikra is elegendő lett volna ahhoz, hogy az egész lángra lobbanjon. És ak­kor sem lett volna könnyű dolguk a tűzoltóknak. S. N. MITŐL FÉLT AZ ÍRNOK? Hogy a médiaháborút nem mi, 20. szá­zadiak fedeztük fel, hanem már jóval régebben ismerték és félték, arról a ko­rabeli írnok, Anonymus sokat mesél­hetne. De hogyan lehet megidézni egy 800 esztendővel ezelőtt élt krónikás lelkét, érzéseit? Ebben sietett segítsé­günkre Lantos Zsuzsa grafológus, aki vállalta Anonymus művének, a Gesta Hungarorumnak a kézíráselemzését. Lantos Zsuzsa szerint III. Béla halá­la után, 1193 körül íródott a mű. Erről a gót betűs írás árulkodik. Igaz, a góti­ka Magyarországon csak a 13. század­ban kezdett terjedni, ám a stílusok ter­jedését mindig megelőzte az írás, amely gyorsabban hódított, mint mondjuk az építészet divatja. Az írás idős, fizikailag legyengült, látászavarokkal küszködő embert mu­tat. A betűhibákból feltételezve mes­terséges fénynél, éjjel-nappal, sietve írt, mint aki fél valamitől. Ahogyan a köz­mondás is tartja, a gyertyafény mellett a kódexmásolóknak „körmükre égett a munka”. Vajon mitől félhetett a szerző? Ak­koriban gyors uralkodóváltások nehezí­tették az írnok életét, amely nyilván napjaink médiaháborúihoz hasonló lel­kiállapotot eredményezett. Emellett a betűk magasságának változásai hajlé­kony, érzékeny, sebezhető szellemről árulkodnak. A kéz remegéséből erős belső késztetés, érzelmi gazdagság ol­vasható ki, a betűk távolsága (a gót be­tűk nincsenek kötve) változó önértéke­lésről árulkodik. Egyes betűk leszakad­nak, mások egymáshoz bújnak, ez me­gint a félelem jele. Mindezen érdekességet a Grafológi­ai Intézet tegnapi sajtótájékoztatóján hallhattuk, amelyet annak alkalmából tartottak, hogy a Munkaügyi Miniszté­rium a grafológiát felvette az Országos Szakképzési Jegyzékbe. Az intézet igazgatója, Agárdi Tamás szerint iskolai tanévkezdés előtti napon ez a bejelen­tés különösképp aktuális, mindamellett jelzi a szakma elismertségét, ahogyan paratudományból lassan elfogadott se­gédtudománnyá válik. Hogy mennyire elfogadott szakmá­vá, arról Popper Péter pszichológus szólt néhány szót. Mint mondta, az akadémikus tudományok részéről azért nyilván még érik komoly támadások a Szakma művelőit. (SZEGŐ) írnok és a­grafológus HATÁRON INNEN 3 Nem fertőtlenítettek, csak festettek, festettek Lezárult a vizsgálat a kecskeméti me­gyei kórház úgynevezett perinatális in­tenzív centrumában, ahol sorozatban 12 koraszülött csecsemő halt meg. Mint hétfői számunkban beszámol­tunk róla, az első vizsgálatok igazolták, hogy öt koraszülött gyermek halálában szerepet játszott a veszélyesen elszapo­rodott Klebsiella baktérium. Az egyik pár napos csecsemő haláláért minden bizonnyal ez a baktérium a felelős. A kórház higiénés főorvosát, dr. Németh Irént arról kérdeztük: ő mint a kórház higiéniájáért felelős szakember, milyen okokra vezeti vissza a tragédiák sorát, észleltek-e szabálytalanságokat a belső vizsgálatoknál? A főorvostól megtudtuk, hogy a megyei tisztiorvosi szolgálat számta­lan feltételhez kötötte a perinatális in­tenzív centrum újranyitását. Szerették volna elkerülni, hogy ugyanaz az ápo­ló foglalkozzon az érett súlyú, de fer­tőzött koraszülöttel, mint aki a fertő­zések ellen védtelen koraszülötteket ápolja. A kórház vezetése a napokban foglalkozik azokkal a személyi és gaz­dasági kérdésekkel, amelyeknek jelen­tős változást kell hozniuk a koraszü­lött osztály életében. Dr. Németh Irén beszámolt arról is, hogy még a tragédia előtt hivatalból vizsgálta a centrum higiénés körülményeit. A május 7-i intenzív vizsgálat eredmé­nyét jegyzőkönyvben rögzítette, ame­lyek megállapításai intő jelként is szolgálhattak volna. Jelezték ugyanis a gyermekosztály záró jellegű, megelő­ző fertőtlenítésének szükségességét, az újszülött részlegben tapasztalt hiá­nyosságokat. A felszólalás eredménye­ként a gyerekosztályon a szükséges in­tézkedéseket megtették, ám az újszü­lött részleg záró jellegű, megelőző fertőtlenítése elmaradt, mert a mun­kák feltétele az lett volna, hogy a gyó­­gyítást és ápolást felfüggesszék. Az osztály főorvosa, professzor Tóth György július 12-én nem a fertőzés gyanúját, hanem a korábban elmaradt, évi kötelező festés befejezését jelen­tette. ZS. F. Átszabott Kisasszony Mire jó, ha várni kell a buszra? Van idő körülnézni az újságospulton. Szín- és képorgia, a bőség zavarával. Fejek, lábak, autók, keblek sokasága között egy rikító zöld felirat: olasz modellek szabásmintával! No, ez kell nekem. Valami a megvalósítható­ságból. A teljes címlapot meg­pillantva látom csak, hogy ez az a Kisasszony, aki miatt oly sok este majd félre­nyeltem a vacsorámat, oly dermesztően üvöl­tött utánam a televízió reklámjából: Kisasszony! Találko­zunk minden csütörtökön! Kérdezem a lap főszerkesztőjét, Moldován Katalint, mi ez a szem­mel első pillantásra is oly szembe­­ötlő változás? - Kilenc hónappal ezelőtt in­dult a lap, most született meg iga­zán. Ahogy egy kíváncsi kis­asszonyhoz illik, megtudakoltuk olvasóinktól, mit szeretnek ben­nünk, miért szeretnének még job­ban. Mi az, ami tetszik rajtunk bennünk, és mi nem. Egy kis­asszonynak ezt komolyan kell ven­nie, hiszen igencsak tetszeni akar. Meg akarja mutatni sokszínűségét, szépségét, humorát, értékeit. Az új tulajdonosokkal, az új szerkesztő-újságíró csapattal ter­veztünk, méretet vettünk, mo­delleztünk, szabtunk és számol­tunk. Az igények a sok érdekes, rövid, szórakoztató információ mellett egyér­telműen a mindennapi élet praktikusan m­en öltözköd­ni - saját el­képzelés sze­rint. - Csak 68 forint? - Szeretnénk tartani a lehető­ségekhez képest egy olyan alacsony árat, amire széles körben van fizetőké­pes kereslet. Azt gondolom, hogy eb­ben a cseppet sem könnyű mai vi­lágban, ahol egy üveg sör áráért hétről hétre lehet kapni egy olyan női magazint, amiből öl­tözködni, főzni, sütni, szépít­­kezni, kézimunkázni, kötni is lehet a lelki útravaló mellett, cseppet sem le­becsülendő. Sőt ha mindezt a világdivatot ve­zető olasz modellek sza­básmintái, leírásai szerint lehetséges, nyugodtan él­vezheti bárki; egyénien lehet divatosan elegáns, ha 68 forintért az átszabott kisasszonyt veszi. (M. B) használható dolgai felé irá­nyulnak. A magyar piacról különböző okok miatt el­tűntek az olyan olcsóbb kategóriájú női lapok - mint az Ez a divat, a Promo, a Butik -, amelyek szabásmintával, ké­zimunkával igen­csak népszerűek voltak azok kö­rében, akik szeretnek divatosan, egyé­ Futás az éhezőkért Jötét lelkek loholhatnak kerek egy mérföldet a megalázottakért és megszomorítottakért szeptember tizenhetedikén. Öt korcsoportban reggel kilenctől indulhat a nagy fu­tás a Városligetben. Nyolctól nyolc ötvenig lehet nevezni a Petőfi Csar­noknál. A tanulóknak száz, a felnőt­teknek háromszáz forintért. A be­vételt a budapesti éhezők javára fordítják. A futást a Magyarországi Szegé­nyek és Hajléktalanok Országos Szövetsége szervezte. Ez a civil szervezet 1992-ben alakult, és na­gyon hamar bebizonyította, hogy helye van a nap alatt. „Együtt a szegényekért” alapítványa rövid idő alatt a költségvetésből kapott háromszázezer forintból hárommil­liót produkált a szegények számá­ra. Számos szponzora közt van vállalat - mint például a Sütőipari - és magánszemélyek is. A Masz­­hosz ezzel együtt nem játssza a büszkét, akár ezerforintos ado­mányt is elfogad. A karitatív szervezetet munkáját mind a hat parlamenti párt jó szem­mel nézi, ebben a témában nincs politikai ellentét közöttük. Ami a közéletet illeti, a városligeti-Petőfi csarnoki eseményen politikai fórum is lészen. Ezenkívül sportrendezvé­nyek - amelyre díszvendégként olimpiai és világbajnokokat is meg­hívnak és nyugdíjas-találkozó te­szik színessé és hasznossá a na­pot. A jóindulat eme versenyén - amelynek fővédnöke maga Göncz Árpád - Mountain bike kerékpáro­kat és más sporteszközöket is nyerhetnek a győzők. A szervezők elmondták, a futásból hagyományt szeretnének. Egyfajta olimpia lenne ez később a nincstelenekért, a fő­városban és az ország más helysé­geiben is. (PAYER)

Next