Kurír - reggeli kiadás, 1996. február (7. évfolyam, 31-59. szám)

1996-02-01 / 31. szám

2 ITTHON KÜLÖNBSÉGEK NÉLKÜL A miniszterelnök és az ipari miniszter arról tár­gyalt, hogy miként lehetne csökkenteni az ország egyes régiói között az ipari fejlettségi különbsé­geket. Dunai Imre elmondta: Horn Gyulával tartott munkamegbeszélésén arról tájékoztatta a kormányfőt, hogy a tárca aktív szerepet vállal azoknak a tárgyalásoknak a megszervezésében, amelyek révén a magyar vállalatok bekapcsolód­hatnak a délszláv térség újjáépítésébe. FOGAS KÉRDÉSEK Az új egészségbiztosítási, valamint betegjogokat rögzítő törvény mielőbbi megalkotását sürgette Sándor László, az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat elnöke Szombathelyen, a vasi területi egészségbiztosítási bizottság alakuló ülésén. Olyan jogszabályokra van szükség, amelyekből egyértelműen kiderül, a járulékok befizetése után milyen ellátásokra jogosultak a betegek. VIZSGÁLJÁK A GETTÓÜGYET A Roma Polgárjogi Alapítvány kezdeményezé­sére Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai ki­sebbségi jogok országgyűlési biztosa vizsgála­tot indít a Székesfehérvár megyei jogú város közgyűlése 375/1995. számú határozatának törvényességét illetően. Az eset a sajtóban a „székesfehérvári gettóügyként” vált közis­mertté. Az országgyűlési Biztos ezzel kapcsola­tos közleménye szerint az ombudsman a vizs­gálat eredményéről folyamatosan tájékoztatja majd a közvéleményt. HARCIAS TÁRCA A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a kormányprogramnak megfelelően arra törek­szik, hogy a kormányzati ciklus második felé­ben - ha lehet - reálértékben is növeljék a közoktatás központi támogatásának összegét. A tárca az idei csaknem 150 milliárd forintos költségvetési támogatással szemben a jövő év­re 180-190 milliárd forintot szeretne „kihar­colni” a szféra számára. Minderről Szabó Zol­tán, az MKM politikai államtitkára számolt be tegnap újságíróknak. TELEFONOS REMÉNYEK A Matáv Rt. várhatóan 200-300 millió forint körüli nyereséggel zárja az 1995-ös évet. Ár­bevétele 122 milliárd forint volt tavaly. Beru­házásokra 64 milliárd forintot költött - kö­zölte Straub Elek, a Matáv elnök-vezérigazga­tója. Az idén jóval nagyobb nyereségre számí­tanak. Új igazgatósága és felügyelőbizottsága van a Matávnak, a testületeket a keddi közgyű­lésen választották meg. Az igazgatóság elnöke Straub Elek lett, Földesi István helyett. Vár­hatóan 1996 végére megszűnik a telefonra vá­rakozók listája. Míg tavaly 330 ezer új vonalat helyeztek üzembe,­idén 300 ezer telefonfővo­nalat terveznek kiépíteni. A Matáv tegnaptól bekapcsolódott az Internet szolgáltatásba, s már fogadja az érdeklődők jelentkezését. FÉLSZÁZ HUMANISTA Tüntetéssel tiltakoztak tegnap délután a buda­pesti olasz nagykövetség előtt a Humanista Moz­galom és több más civil szervezet tagjai a római kabinet idegenek itáliai tartózkodását és munka­­vállalását szabályozó­­ megítélésük szerint disz­kriminatív és az alapvető emberi jogokat sértő­­ rendelkezése ellen. A mintegy félszáz tüntetőt megmozgató demonstráció szervezői nyilatkoza­tot adtak át a külképviselet munkatársainak, amelyben a rendelkezés visszavonását követelték. HETEK HARCA Hét megye - Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú- Bihar, Heves, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár- Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok - önkormány­zatai változatlanul pénzt akarnak gázhálózatva­­gyonukért" a megkezdett privatizáció során, már­cius végéig minimálisan 50 százalékos bevételre számítanak a településeken lévő hálózat értékesí­téséből - közölte Zilahi József, a hét régió által létrehozott önkormányzati operatív bizottság ve­zetője, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ön­kormányzati Közgyűlés elnöke. MENTÉSRE VÁRVA Ha úgy vesszük, semmi aktu­alitása sincs annak, hogy ép­en most hozzuk szóba a­­­­­entőkórház ügyét, viszont másképpen nézve ez már évek óta aktuális. Azóta java­solja ugyanis a budapesti, Szobi utcai Mentőkórház el­­költöztetését a Népjóléti Mi­nisztérium, a mentőszolgálat teljes egyetértésével. A költö­zés előkészítése az arról való­ondoskodás szintjén folyik. Mint azt Horváth István, a Népjóléti Minisztérium szer­vezési főosztályvezetője el­mondta, nincs határideje a döntésnek, az szinte folyama­tosan napirenden van. A kórházzal az a legna­gyobb baj, hogy nem erre a célra épült, ezért kicsi és ne­hezen megközelíthető, ráadá­sul nem is építhető át, mert műemlékjellegű. Az intéz­mény áthelyezésére az elmúlt években már több javaslat is született. Volt olyan elképze­lés, amely szerint a Kútröl­­az Erzsébet- vagy a pártkórház területére kelle­ne költöztetni, és olyan is e­gyk­ép, amely az épülő Honvédkór­házat javasolta „anyaintéz­ményként” a Mentőkórház számára. Ez utóbbinak van a legnagyobb realitása, mert még a beruházási tervekben is szerepel az albérlő befoga­dásának lehetősége, csakhogy évekbe telik, amíg az új kór­ház teljes üzemmel beindul. Göbl Gábor, az OMSZ fő­igazgatója elmondta, ahhoz ragaszkodnak, hogy a későb­biekben is önállóan működ­hessen a kórház, mert zöm­mel itt zajlik a mentőtisztek és -orvosok komplex képzése, továbbképzése. A döntés késlekedése az intézmény működésében egyelőre nem okoz zavart, bár a szükséges fejlesztésekre, beruházásokra a Szobi utcá­ban már nincs lehetőség, egyetlen új műszert sem tud­nának elhelyezni. K. V. A patinás slágerei Megszoktuk, volt időnk rá, több mint kilencven év, hogy az Ibusz a legrégibb, legpatinásabb magyar utazási iroda. Az első cég volt, amely a bécsi tőzsdére is kijutott, aztán jöttek a szűkebb esztendők. Vezetőváltások, szerkezeti átalaku­lás, az Ibusz Bank eladása, a touroperátor cég, az Ibusz Tours, az Ibusz Travel, valamint az Ibusz Utazási Irodák Kft. megalakítása - rövi­den összefoglalva ez előzte meg azt, hogy az Ibusz komoly forgalmat - 25 milliárd - és szerény eredményt - 200 millió - jegyezhet be az 1995-ös üzleti könyvekbe. Leginkább a beutazásokkal elégedettek. A millecentenáriumi év eseményei a remények szerint még több külföldit vonzanak az or­szágba. A kiutazásoktól is sokat várnak: a 35- 40 milliárdos tervezett összforgalom jelentős részét. 12 ország 150 helyszínén 250 féle szál­láshely várja a magyar vendéget. A leggazda­gabb­­a kínálat Olaszországban. Ismét tudnak bulgáriai, olcsó üdüléseket ajánlani a csalá­doknak. Az Ibusz-nyár slágere lehet Számosz szigete, a remek borok és az isteni pár, Héra és Zeusz háromszáz évig tartó nászútjának helyszíne. A mitológia legalábbis így tudja. Ha ilyen hosszú távra nem is tervezhetnek, de egy-két hétre mindenképpen érdemes meglátogatnia a szigetet azoknak, akiknek nem nyár a nyár valamely görögországi cél­pont nélkül. (TÓTH) Hűtlenkedések Költözni vagy festetni? Fotó: KERTÉSZ GÁBOR A sok B is a II A folyamatos és szakmailag előnyös kapcsolatok kialakítása érdekében a na­pokban azoknak a középiskoláknak az igazgatói tájékozódhattak a győri Szé­chenyi István Főiskola jelenéről és ter­veiről, ahonnan már jó néhány éve a legtöbb hallgató sikeresen felvételizett a Duna partján álló főiskolára, így a Győr megyeieken kívül Fejér, Komá­rom, Vas, Zala és Pest megyékből ér­keztek igazgatók. Természetesen a szülőket sem felej­tik el. Nekik ma tartanak fórumot. El­hangzik itt olyan információ is, ami­lyen talán még nem jutott el az érde­keltekhez. Mint már megírtuk, az idén a továbbtanulni szándékozók már számszerű megkötöttség nélkül jelent­kezhetnek a felsőoktatási intézmé­nyekbe. A központi A lap kitöltése után 1220 forintot kell fizetniük és ahány szakra jelentkeznek annyi B la­pot is ki kell tölteniük. Ezekért egyen­ként újabb 1220 forint az intézményi eljárási díj tarifája, így összeszámolva már borsos összegek jöhetnek ki a végelszámolásnál. A SZIF vezetői úgy döntöttek, hogy a hozzájuk jelentke­zők a 10 mérnöki szak közül bára­­hányra beadhatják a pályázatukat, ám csak egyszer kell intézményi eljárási költséget fizetniük. GY. TÓTH Béke sztrjánaikpa Meglehetősen furcsa helyzetben van a debreceni Béke Termelőszövetkezet. A tsz-nek ugyanis egyetlen hektányi földje sincs, szerszáma viszont annál több. Az eszközök összértéke 460 millió forint. Eb­ből részesedhetnének a tagok, s ezért tör­tént vezetőségváltás a napokban megren­dezett rendkívüli közgyűlésen. A mítingen előbb felmentették az eddigi elnököt, Szathmári Károlyt, vele együtt pedig az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja­it. Hamarosan új elnököt választottak Né­meth László személyében, valamint ki­mondták, hogy a Béke Tsz 1998. decem­ber 31-ig létezik, ekkor pedig megszűnik. A cél: a 460 milliónyi vagyont addig minél jobban hasznosítani, ha pedig lehetőség adódik, értékesíteni. Három év múlva pe­dig végleg eltűnik a magyar mezőgazdaság palettájáról a föld nélküli tsz. B. A. Meglehetősen egyszerű módját választotta valaki a melegedés­nek. Nyilván elégedetlen volt a lakásában uralkodó klimatikus körülményekkel, ezért úgy döntött: ezt tovább nem tűrhe­ti, a tettek mezejére lép. Kipa­­tázott a Lágymányosi-öbölhöz, ahol a kígyózó vezeték burkola­tát meggyújtotta, gondolván, ezzel, majd hű de meleg lesz a víz. Ám a tűzoltók akcióba lép­tek és eloltották a három, egy­más mellett haladó, 50 centi­méter átmérőjű hővezeték szi­getelését, amely tíz méter hosszan égett. Scheithauer Imrét, a Főtáv Rt. szolgáltatási igazgatóját nem érte váratlanul a hír, hiszen elég gyakran van probléma a magas és félmagas vezetésű vezetékek­kel. Ellopják a mára már drága fémnek számító alumíniumle­mez szigetelő burkolatot és vi­szik eladni a MÉH-be. Különö­sen a külterületeken, Kispesten, Újpesten rongálják így a vezeté­ket, de főleg az Óbudát Békás­megyerrel összekötő vezeték szenved a vandáloktól, tolvajok­tól. Tavaly több mint húszmillió forint kárt okoztak a távhőszol­­gáltatónak ezzel; kilométerek­ben mérhető az eltulajdonított burkolat mennyisége. Hogy en­nek elejét vegyék, ideiglenesen kátránypapírral próbálták meg helyettesíteni a fémet. Ezt vi­szont fölgyújtják. Nem tudni, mivel lehetne még pótolni a burkolatot: a horganyzott le­mez, az üvegszál és a műanyag jöhet még szóba, ezek azonban mind drágábbak. NI. SZ. KÁBÍTÓ MILLIÁRDOK Hisszük is, meg nem is: pesszimistább becslések szerint tavaly negyvenmilliárd (!) forintot költöttek nálunk kábítószerekre. Igaz, a beszerzést jelentősen megkönnyítet­te, hogy a délszláv háború miatt Magyaror­szág lett a szállítmányok útvonala. A legfris­sebb felmérések szerint a hazai középisko­lások tíz százaléka kipróbált már kábító­szert. A fiatalok fele a könnyű drogok közé sorolt marihuánával, de sokan a kemény LSD-vel vagy heroinnal kezdték. Megma­radtak a régi, „szocialista” módszerek is: a szipuzás és a gyógyszerre ivott alkohol. A Magyar Szociálpszichiátriai Társaság és a főváros tegnap a függőségről és meg­előzéséről rendezett közös konferenciát, ahol a szakemberek elmondták: Magyaror­szágnak a növekvő kábítószer-fogyasztás ellenére nincs hivatalos drogpolitikája. Konrád György tavalyi írása a könnyű dro­gok fogyasztásának legalizálásáról nagy vi­tát váltott ki még a parlamenti képviselők között is. A kérdésről egyébként más euró­pai nagyvárosok, sőt a nemzetközi szerve­zetek véleménye is eltér. Hollandiában pél­dául nem büntetik a könnyű drogok tartá­sát és fogyasztását, máshol bűnözőként kezelik és büntetik magát a kábítószer-fo­gyasztót is. A végletek között kellene meg­találni az elfogadható megoldást, de a drogpolitikában a legfontosabb a hatásos megelőzés lenne. K. Á 1996. február 1. Nénképpen melegünk lesz Egyre jelentősebb tétel a lakásrezsiszám­lán a távfűtés és melegvíz-szolgáltatás. Föl-fölröppennek hírek az egyéni mérés lehetőségéről és előnyeiről, de a szakem­berek ezt a megoldást nem tartják igazán jónak. Scheithauer Imre, a Budapesti Távhőszolgáltató Rt. szolgáltatási igaz­gatóját kérdeztük. ■^Uflf: Átalány vagy valami más kellene? S. I.: A fejlett országokban a ténylege­sen­­ egy hőközponthoz csatlakozó fo­gyasztókkal áll kapcsolatban a távhőszol­gáltató. Magyarán az épületben fölhasz­nált energiát a ház fizeti, és a hőmennyi­séggel azt csinálnak, amit akarnak. Ne­künk szociális és egyéb okokból a lakók a partnereink, s a sokat, és joggal kritizált átalánydíjat fizetik. A rendszerváltás óta a távhőszolgáltatásban nem sok minden változott. Ehhez nemcsak technikai kor­szerűsítésre, hanem törvényi szabályo­zásra is szüksége lenne. ■qjTlr: Hány lakásban van távfűtés? L. L: Az országban 650 ezer, a fővá­rosban 240 ezer otthont látnak el meleg vízzel és fűtéssel a távhőszolgáltatók. Kurír Miként lehet az átalánydíjat jobbra cserélni, hogy mindenki annyit fizes­sen, amennyit fölhasznál? S. I.: Mi fölajánljuk a hőközponton­­kénti mérés alapján történő számlázást, de a lakóközösségnek kell megállapodni, hogy az összegből kit mennyi illet. Az is nehezíti a dolgunkat, hogy kötelesek va­gyunk a lakásokban előírt hőmérsékletet szolgáltatni, de a ház fűtési rendszere nem a mi kezelésünkben van. Elméletileg meg­oldás lehetne a lakásonkénti egyéni mérés, de ez annyira drága, hogy tömegesen nem számíthatunk rá. Az sem megoldás, ha például egy panelházban valaki kikapcsol­ja a radiátort, mert otthonát különböző mértékben, de a szomszédok „fűtik” be. Tervezett díjemelésről nem tudok, legföl­jebb a gáz áremelése érinthet minket, de a végső szót a Fővárosi Önkormányzat mondja ki. (BIHARI) Ma Ignác napja van. A­ Kurír Martinovics Ignácot választotta ki, mint e név egyik leghí­resebb viselőjét. Minden Ignácnak boldog névnapot kívánunk! A Kurír mai HölgyKurír melléklete Kozák Andrással is közöl interjút. Ha ön ma 8.50-kor hallgatja a Danubius rádiót és felhívja a 138-8027-es vagy 138-7678-as telefonszámot, akkor mondja be a kiválasztott személy nevét, és hogy ki a népszerű színészházaspár hölgy tagja. MINDENNAP JUTALOM!

Next