Kurír - reggeli kiadás, 1996. március (7. évfolyam, 60-89. szám)
1996-03-25 / 83. szám
1996. március 25. Katasztrófakommandó Júliusban katasztrófa sújtotta területté válik Szolnok és környéke. Földrengés, árvíz teszi hontalanná az emberek tízezreit, miközben a környező területeken fegyveres konfliktussá fajuló etnikai villongások teszik majd még nehezebbé a segítségre siető mentőalakulatok munkáját. Az említett dolgokat nem Nostradamus jósolta meg, hanem a NATO és a Partnerség a Békéért tagországok katonai vezetése. Július 20-26. között ugyanis többnemzetiségű kutató-mentő és békefenntartó hadgyakorlatot tartanak Magyarországon, Szolnokon és környékén. Minderről a tegnapi Kurírban már olvashattak. A látványos és igen mozgalmas békepartnerségi gyakorlat részleteiről Hajós Dezső alezredest, a Cooperative Chance ’96 sajtófőnökét kérdeztük. A forgatókönyv szerint Bigland országot földrengés rázza meg, amelynek következtében emberek sebesülnek meg és válnak hajléktalanná. A katasztrófa elhárítására az ENSZ több NATO- és Partnerség a Békéért-tagországot kér fel, akik egy közös Közép-európai Légiparancsnokság irányítása alatt szervezik meg a kutató-mentő tevékenységet. A humanitárius akció közben azonban fegyveres konfliktus tör ki a Biglanddel szomszédos Rockland és Waterland között, így itt békefenntartó feladatok hárulnak a kéksisakos mentőalakulatokra. - Lesznek tehát valódi sérültek is? - Természetesen. A tervek szerint katonák játsszák majd az ápolásra, ellátásra vagy éppen kimenekítésre szorulókat. (SAJT) - Milyen mozzanatai lesznek a gyakorlatnak? - Több látványos része is lesz az egyhetes akciónak. Amerikai, belga F-16-osok hajtanak végre nagy sebességű felderítést a katasztrófa sújtotta terület felett, magyar, lengyel és német MIG-29-esekkel együttműködve. A konkrét mentést pedig 17 ország helikopteres, repülőgépes kutató-mentő egységei hajtják végre földön, vízen, levegőben. - Mi a lényege a gyakorlatnak? - Az, hogy a részt vevő partnerországok megismerjék egymás módszereit, s ha kell, akár közösen is elláthassanak ilyen jellegű humanitárius feladatokat. Az egyhetes gyakorlat azonban csak egy része az egész folyamatnak, hiszen az előkészületi munkák immár tavaly december óta folynak. A jövő héten érkezik például egy NATO-csoport, amely Szolnokon tesz látogatást, megtekintve a gyakorlás helszíneit. eiy-11) Atom és csend A világon 2039 kísérleti nukleáris robbantást hajtottak végre 1945 júliusa óta. A listát az USA vezeti 1030-cal, a második a volt Szovjetunió 715 robbantással. Az utóbbi időben a franciák jeleskedtek ezen a téren. Magyarország azonban sehol sincs a listán. Hazánkban ugyanis még soha nem volt kísérleti atomrobbantás, s valószínűleg nem is lesz. Vidovszky István, a Központi Fizikai Kutatóintézet igazgatóhelyettese szerint legalábbis nem. - Lehet hinni ezeknek az adatoknak? - Persze. Egy ideig eltitkolták ugyan a kísérleteket, ám most már nincs értelme. Mára gyakorlatilag az összeset nyilvánosságra hozták. - Egyáltalán, lehet titokban atomrobbantást végrehajtani? - Nem. Az érzékeny műszerek, amelyek a rezgést érzékelik, ki tudják mutatni a nukleáris robbantásokat, bárhol is történjenek a világon. - Szennyezi a környezetet egy ilyen kísérlet? - Nem, mert ezeket már csak a föld alatt hajtják végre, így semmilyen szennyeződés nem jut ki a külvilágra. Azelőtt, az 50-es évekig, amikor még felszíni nukleáris robbantásokkal kísérleteztek, más volt a helyzet: a föld minden részére eljutottak, eloszlottak ezek a „felhők”, jelentősen szennyezve a légkört. - A csernobili atomerőmű katasztrófájához képest mennyi szennyeződés jutott a levegőbe? - Ezt nehéz megmondani, annyi bizonyos, hogy sokkal-sokkal több. - Befolyásolták ezek a kísérletek az időjárásunkat? - Ezt egy meteorológus jobban tudná, de szerintem nem. - Magyarországon nem volt eddig atomrobbantás. - És nem is lesz. Többek között azért, mert nagyon sok pénzbe kerül, bár nálunk soha senki nem készített erről költségvetést. Ezenkívül az atomsorompóegyezmény is köt bennünket. - Egyáltalán, m Miiért van szükség ezekre a kísérletekre? - Ezt azok jobban tudják, akik csinálják, bár nyilvánvalóan fegyverekhez kapcsolódnak a robbantások és így a politikához. Tény, hogy csak egy bizonyos határig mehetnek el ezek a kísérletek, hiszen ma már egyértelmű: egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni. Senki nem éli túl. N. SZ. IIW NEMZETKÖZI TESTŐR BIZTONSÁGSZOLGÁLATI KFT. MI VASÁRNAP IS ŐRIZZÜK AZ ÖNÖK NYUGALMÁT. Speciálisan képzett munkatársaink az egész országban vállalják: objektumok védelmét, irodaházak biztonsági szolgálatát, takarítását, értékek fegyveres őrzését, kísérését, személyi biztonsági szolgáltatást, rendezvények biztosítását, biztonságiőr-képzést, jiu-jitsuoktatást. TAPASZTALATUNK MEGRENDELŐINK Központ: 1062 Budapest, Lehel út 3/B Telefon+fax: 120-1217,120-1218,129-9046,129-9047 lorfr ■ ■ • * ■ _ _ m ■■ m m dT mm Ütöttek a diplomaták Óriási szerencséje volt Pataki Istvánnak, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárának, hogy szombaton délelőtt a Tatai úti BVSC-teniszstadionban kollégánk, Kertész Gábor fotózott. A Kurír munkatársa ugyanis ezen a délelőttön nemcsak objektívjét kezelte, de elsősegély-feladatokat is ellátott, hála szakértelmének, így esett, hogy a teniszmérkőzés közben bokaszalag-húzódást szenvedett külügyért gyorssegélyben részesítette. S ugyan Pataki úr e baleset folytán nem tehette tiszteletét az esti díjkiosztó diplomatagálán, díjjal mégis gazdagodott, ugyanis partnere, a Pannon GSM vezére, Emri Gussi különdíjat, egy aranyozott rakettet küldött neki a félbeszakadt meccs emlékére. A Szféra Kulturális Szolgáltató Kft. szombaton immár hatodszor rendezte nagysikerű diplomata-teniszbajnokságát, amelyen idén húsz ország harminchat diplomatája játszott a Tatai úton a díjakért. Köztük őexcellenciája, az Egyesült Államok nagykövete, Donald Blinken is, aki ugyan eredményességben nem, de kecsességben (lásd képünk) feltétlenül felvehette a versenyt világhírű honfitársaival, Pete Samprasszel és Andre Agassival. Fotó: KERTÉSZ GÁBOR Este a Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában a diplomatabálon a rendezvény fővédnöke, külügyminiszterünk, Kovács László adta át a díjakat. Az első kategóriában Földvári Géza külügyminisztériumi főosztályvezető-helyettesnek, míg a másodikban Fazekas Szabolcsnak, az IKM államtitkárának. (Másik képünkön ő táncol a nejével.) Segítő kezek A Magyar Honvédség Művelődési Házában hajnali háromig tartott a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága égisze alatt a Segítő Kezek Alapítvány javára rendezett bál, amelyen felléptek az Interoperett művészei, illetve dr. Frenyó Lajos váci lovalezredes vezetésével a Kontroll Band szolgáltatta a talpalávalót. Képünkön az est résztvevői, dr. Ruzsonyi Péter pszichológus és Frank Tibor lov-alezredes, a tököli börtön parancsnoka tartják magukat az időhöz. ITTHON 3 Nincs itt liba kép, hajléktalan falja a kaszinótojást, de közben fél kézzel távol tartja társát a téliszalámitól. Az eset - bármily abszurd is - megtörtént, méghozzá itt, Magyarországon, egy napja. Egy cég ünnepsége után dobták ki a töméntelen mennyiségű érintetlen maradékot az utcára, s ezzel a rendezők kiváltották a környéken élők haragját. A legtöbb felháborodott néző egyenesen holmi szereptévesztést emlegetett, hogy hát lám, kinn van a fejhajunk a nadrágból, de ilyen pazarlásra futja. Mások a menhelyekkel példálóztak, hogy hány embert lehetett volna ezzel kulturáltan, nem az aszfaltról habzsolva jóllakatni. Egy harmadik csoport a közeli iskola éhes gyerekeit hozta szóba. Ahányan voltak, annyiféle vélemény röppent fel, de abban egyetértettek, hogy disznóság, ami történt, és szégyellhetné magát minden felelős. Szigorúan az érintettek véleményét nézve persze nincs itt szó semmiféle hibáról. Bármilyen furcsa is, senki sem vétkes! Az ünneplő cég kifizette a cechet, köztük azt az ételt is, ami az utcára került, így joggal kérheti ki magának a zaklatást, mondván: a most legjobban kiabálók is felháborodnának, ha valaki a szemetüket kezdené kritikus szemmel analizálni. Az ételt szállító, majd eltakarító szolgálat is tiszta, hisz tőlük sem várható el, hogy minden alkalommal saját költségükre szállítsák el az ételt a szegénykonyháknak. A karitatív szervezetek pedig pláne vétlenek, hisz nem tudhatják előre, mennyi étel marad, érdemes-e akkora mennyiségért a drága autóval kimenni, arról már nem is szólva, hogy mit szólna a közvélemény ahhoz a hajléktalanmenühöz, ami orjalevessel kezdődne, utána libamájas szendviccsel folytatódna, végül egy kis holland sajttal zárnák... Nem, lássuk be, ez enyhén szólva is visszatetszést váltana ki. Elvégre szegény ország vagyunk, vagy nem? DIAN TAMÁS Szárnyasoké a jövő Akinek nincsenek kötélből az idegei, jobb, ha hétfőn és pénteken el sem indul, de egy-egy nagyobb útfelbontás idején az összes többi munkanapon is egyetlen óriási közlekedési dugó a főváros. Az állandó torlódásban araszoló budapestiek értetlenül figyelik a jelenséget. Különösen, hogy az európai nagyvárosokban - például a szomszédos Bécsben is - jóval rendezettebb a helyzet. El sem hisszük, hogy jobb szervezéssel ne lehetne javítani a budapesti közlekedésen. A Főpolgármesteri Hivatal illetékes alosztályvezetője, Sipos László kérdésünkre elmondta: a forgalomszervezés egy ideig segíthet, de ha túl sok a kocsi, és nincs elég út, akkor nincs mit szervezni. Budapesten 1965-ben 180 ezer személygépkocsit tartottak nyilván, ma több mint 600 ezret. Eközben új utak alig épültek. A legzsúfoltabb belső kerületekben amúgy is már rég kialakult a városszerkezet, itt nem lehet az utakat kiszélesíteni, újakat építeni pláne nem. A legutóbbi budapesti forgalomszámlálási adatok szerint a Lágymányosi híd forgalomba állítása óta 30 százalékkal csökkent a Petőfi, és a Szabadság híd terhelése. A kiépülő Hungária körút egyre inkább eltereli az átmenő forgalmat a belső kerületekből, ez mutatja azt is, milyen nagy szükség lenne az M0-ás keleti szektorának kiépítésére. S ami az elviselhetetlen budapesti belvárost illeti, a közlekedésen csak az új parkolási rendszer bevezetése segíthet, aminek lényege, hogy a legzsúfoltabb területeken sehol nem lehet ingyen parkolni az utcán. A legnagyobb gond ugyanis az, hogy álló kocsik foglalnak el jelentős útfelületeket. Bécs belvárosában csaknem 30 mélygarázs található, így a legtöbb kocsi nem a felszínen parkol. A mélygarázsokat egyébként sem Bécsben, sem más európai nagyvárosban nem közpénzekből építik. S hogy miért nem jönnek hozzánk a vállalkozók, holott a fővárosi és a kerületi önkormányzatok szívesen látnák őket? Amíg a felszínen ingyen lehet parkolni, addig az autósok nem mennek be a mélygarázsokba, márpedig akkor soha nem térül meg a befektetett pénz. JOCKEY SZELLEME A történet akkor kezdődött, amikor a próbafúrások után bizonyossá vált: a Somogy megyei Inke térségében igen szép gázlelőhely leledzik. A népek azonnal erőművet láttak a falucska határában, munkahelyeket, derekasan gyarapodó bevételről álmodoztak, s aligha hitték: az álmok ezúttal valóra válhatnak. Hamarosan ugyanis egy magyar-osztrák vegyes vállalat jelezte: nincs más vár mint hogy egy 80 megawattos erőművet építsen, s mindannyiunk - de különösen az inkeiek - nagy örömére hozzákezdjen a kitermeléshez. Az első egyeztetések után aztán forintokról is lehetett hallani, eszerint a gázmezős beruházás értéke meghaladhatja a tízmilliárdot. Úgy tűnt, elkészülnek a környezetvédelmi vizsgálatok, ezekről csik Amikor hónapokkal ezelőtt a honi privatizáció első emberétől azt kérdezték egy sajtótájékoztatón, van-e reális esélye annak, hogy Somogyban is megjelenjen Jockey Ewing nagyon is létező magyar mása, még a kérdező sem gondolta: ha önnön maga nem is, de szelleme hamarosan felbukkan Somogy eddigi legígéretesebb beruházásának környékén. Ezúttal azonban nem olajban, gázban utazik, nos kötetek látnak napvilágot, ha ezzel téve próbára az emberi bilkossági fórumokat tartanak, a polgármestert tárgyalásokra hívják, miniszteriális főemberek látogatnak a faluba, s minden a legnagyobb rendben halad. Ám időközben kiderült: a gázmező fittyet hányt a közigazgatási határoknak, egy felelőtlenül pimasz pillanatában pedig úgy döntött: nagyobbik felével ő bizony Iharosberény alatt tanyázik, csességet. Merthogy az inkeiek szerint az inkei erőmű mégsem magasodhat Iharos területén - ahogy azt jelenleg tervezik -, annak igenis az ő falujukban kell állnia. Csakhogy az iharosberényiek meg azt mondják, mégiscsak furcsa lenne, ha a község területén lévő gázt kilométerekkel messzebbről hurcolásznák a felszínre. Ebből aztán csinos vita keveredett, ezzel elment a tél, még már a Suchmann Tamás is igyekezett özvetíteni a felek között, az álláspontok azonban cseppet sem közeledtek. Tavasszal aztán - ígérték - újból asztalhoz ülnek, s ekkor döntik el, vajon elkészítik-e a kivitelezési terv inket változatát, végigviszik a másikat, vagy esetleg tovább vitatkoznak. Már amennyiben a befektetők hajlandók értékes hónapokat ezzel szöszmötölni, s nem döntenek inkább úgy: építsen magának akár mindkét falu egy-egy erőművet, de nélkülük. Állítólag a kertek alatt a tavasz, várjuk a folytatást, addig is: Jockey mindenkit csókoltat. B. P. F.