Kurír - reggeli kiadás, 1997. szeptember (8. évfolyam, 238-267. szám)
1997-09-01 / 238. szám
1997. szeptember 1. Boldog új évet! Ma mindenütt megszólalt a csengő. Izgatott kis elsősök, kevésbé izgatott nagyobbak vonultak a sulikba. Az intézmények egy részében már a hétvégén megtartották az ünnepélyes tanévnyitót, néhol azonban csak ma reggel gyűltek össze a díszmagyarba öltözött iskolások és a tanerők. Az előzetes felmérések szerint az új tanévben csaknem egymillió-hatszázezer gyerek tanul a közoktatási intézmények valamelyikében. Az ovisok 394 ezren vannak, első osztályt - hasonlóan a tavalyi évhez - 122-124 ezer kisiskolás kezd. Változás a középiskola első osztályában várható, mivel tavaly némileg csökkent az akkori nyolcadikosok létszáma. Most tehát a középiskolát nagyjából háromezerrel kevesebben kezdik meg. Ez azonban nem befolyásolja a közoktatási összlétszámot, hiszen szerencsés módon egyre több, általánost végzett gyerek kíván középfokon továbbtanulni. A szakiskolák tanulói között is mind többen vannak, akik tízéves általános képzés után szereznek mesterségbeli tudást. A nem állami intézményben tanulók létszáma is növekszik, de már kevésbé, mint az elmúlt években. A hat- és nyolcosztályos gimik szintén nem szippantanak föl arányosan annyi gyereket, mint az iskolarendszer változásának startjakor. Jó hír, hogy az elmúlt években a kistelepülési iskolák tömeges bezárásának folyamata megállt, és a pedagógusok létszámának csökkenése sem jelentős, mert az elbocsátások elsősorban a kiszolgáló személyzetet érintették. Sajnos azonban egyelőre nem lehet számítani arra, hogy minden iskolában csak képesített pedagógusok dolgozzanak. Egyes intézmények ugyanis nem tudják a feladatokat megfelelő képzettségű tanárral ellátni. Ezen a helyzeten idővel a képzés és az átképzés új rendszere segíthet. N. E. Elsősök ugyanannyian kezdenek, mint tavaly Fotó: KENER VIKTÓRIA HÉ ÉS TÁRSAI Tegnap délelőtt Budapesten a IV. kerületben, a polgármesteri hivatal melletti parkban avatták fel gróf Károlyi István egész alakos bronzszobrát. Az apropó az, hogy az Újpest települést alapító gróf 200 évvel ezelőtt született, és a községe 90 esztendeje város lett. (Bár csaknem ötven éve csupán városrész.) Az ünnepségen minden volt, ami ilyenkor dukál: fúvószenakar, népi táncosok, polgármesteri beszéd. Derce Tamás kiemelte, a gróf vagyonát közcélokra költötte, ám a mai újgazdagok még nem tanulták meg, közösségi kötelezettségük is van. Az ünnepség végén az ükunoka Károlyi László és felesége koszorúzott. Az avatáson részt vett Zsigmond Attila MDNP-s országgyűlési képviselő, a Budapest Galéria igazgatója, a fővárosi szobrok „gazdája”. - Milyennek látja a szobrot? - Egyetértek a zsűrivel, amely szerint jól sikerült köztéri szobor kerül a szovjet hősi emlékmű helyére. Teljesen nyilvánvaló volt, ide nem valami szimbólumot kell tenni. A feladatot Paulikovics Iván nagyon jól oldotta meg. - Budapesten milyen gyakori újabban a szoborállítás? - Sajnos nem túlságosan, mert sem az önkormányzat, sem a főváros, sem az ország nem költhet erre annyit, amennyit kellene. Most s még évekig az a legfőbb célunk, hogy a meglévő értékek ne vesszenek el. A Budapest Galéria tavaly, a millecentenárium évére felújította a Hősök terén az angyalos oszlopot és a hét vezér lovas szobrát. Jelenleg a vári Szent István-szobor rekonstrukciója folyik, majd a Hősök terén lévő királyok következnek. - Úgy tűnik, ez is nehezen megy. - Ahogy vesszük. Sokféle feladat hárul ránk. A diktatúra éveiben eltávolított köztéri szobrokból már sok mindent visszatettünk, így például a Szabadság térre az amerikai tábornok, a földművelésügyi Minisztériumnál Nagyatádi Szabó István, a Lőrinc pap térre gróf Zichy Nándor, az Erzsébet híd Dudas hídfőjéhez Erzsébet királyné szobrát. Még ebben az évben viszszaállítjuk a pesti Vigadó elé a vízcsorgató gyerekek kútját. Ez csak az alépítmény, a vízforgató redszer kialakítása miatt késik. Tehát vannak pozitív fejlemények is. Voltak, vannak, lesznek. Két éve avattuk Nagy Imre „hidas” szobrát, és egy éve a Forradalom lángja nevű, fekete gránitból készült emlékművet. Nagyon örvendetes, hogy már a kerületi önkormányzatok is belenyúlnak a zsebükbe. Az első jelentős alkotás éppen az újpestieké. A következő, az Apor püspök szobra a róla elnevezett térre, a volt Lékai térre kerül. Ezt a XI. kerület állíttatja. Görgey lovas szobra valamikor a Várban volt, most egy alapítvány és az I. kerületi önkormányzat az új mívet ugyanoda akarja tenni. (KIBEDI) Ha lassan is, de visszatér az arisztokrácia Fotó: KENER VIKTÓRIA Vidám, szőke gömböc, kék szemében csillog a napfény. A szünidő legutolsó napjait kihasználva ácsorog a kereszteződésben. Kezében szivacs, mellette vödör víz. Amint pirosra vált a lámpa, becikázik az autók közé. Lemossa a szélvédőt, ajánlja barátságosan, kifogástalan udvariassággal. Hasonló stílusban próbálom lebeszélni. A derűs kis dagadt azonban nem tartozik az elveszett tízévesek közé. Tovább győzköd, egy hivatásos diplomata tisztelettudó, ám megingathatatlan modorában. Nekem viszont már hárman lemosták a szélvédőmet aznap. Akkor összekeni, vágja ki végső érvét a kudarc láttán, változatlanul udvariasan, s még mielőtt hitetlenkedni kezdenék, szivacsáról odavág az ablakra egy nagy adag koszos habot, és otthagy. Elindul becserkészni a következő áldozatot. Mosolyogva, kifogástalan udvariassággal. KECSKÉS ÁGNES ■ojiy IPtTCfuTflW u ut'»ral * napot v' ^erhet! IM a íróitól ttravall Évekig tartó vajúdás után megszületett az új médiatörvény. Rengeteg hibája mellett vitathatatlan előnye, hogy legalább létezik. Ám a törvényalkotók, talán amiatt, hogy a vita kezdetekor még szinte ismeretlen fogalom volt nálunk az Internet, teljesen elfeledkeztek az új médium szabályozásáról. De nem érdemes csodálkoznunk azon, hogy honatyáink ódzkodtak a kérdés tárgyalásától, hiszen még a miénknél lényegesen fejlettebb demokráciában sem tudtak a jogászok a kérdésben dűlőre jutni. Az Egyesült Államok történetének talán legvitatottabb törvénytervezete volt a Communication Decency Act, vagyis az illetlenségi törvény, amellyel korlátozni próbálták az Internetre felkerülő anyagokat. Eszerint 250 ezer dollárra és/vagy két évig terjedő börtönbüntetésre ítélhették volna azokat, akik tizennyolc éven aluliak számára tiltott anyagokat raknak fel a hálózatra (elsősorban a pornográf honlapok elleni kampányról lett volna szó). A törvény értelmében az Internet-szolgáltatót is felelősség terhelte volna előfizetői anyagainak publikálásáért, vagyis a szolgáltatók arra kényszerültek volna, hogy cenzúrázzák előfizetőiket. A CDA azonban Amerika- és világszerte óriási felháborodást váltott ki: az amerikai alkotmánnyal ellentétesnek, a szólásszabadság korlátozásának tartották. Olyan neves szervezetek fordultak az USA legfelsőbb bíróságához, mint az Amerikai Írók Szövetsége, emberi jogi szervezetek, az Amerikai Könyvkiadók Szövetsége és a nagy számítástechnikai cégek, mint az Apple és a Microsoft. Féléves küzdelem után győzött a szólásszabadság elve: a legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte a vitatott paragrafusokat. Ez persze nem azt jelenti, hogy az egyébként törvénybe ütköző cselekedeteknek az Internet szabad területe lenne. A pedofíliáról lehet a neten „beszélgetni”, de például a gyermekpornóképek birtoklása és terjesztése is törvénybe ütköző, s az FBI az Interneten is üldözi a pedofil bűnözőket. A hálózatnak nincsenek határai, éppen ezért igencsak szabályozatlan. Országonként más-más rendelkezések érvényesek, már ha egyáltalán vannak erre vonatkozó törvények. Magyarországon egyelőre inkább csak a szolgáltatóktól függ, mi kerülhet fel az Internetre. Mint Gergely László, az egyik legnagyobb hazai Internet-szolgáltató, az Elender Kft. felelős vezetője lapunk kérdésére megerősítette, külön törvény nem szabályozza az internetes tartalomszolgáltatást. Ők ugyan igyekeznek az egyébként érvényes jogszabályok szerint eljárni, de érdekes kérdés, vajon melyik ország törvényeit kellene alapul venni, ha egy magyar cég egy amerikai szerveren publikál magyaroknak is elérhetően, a hatályos hazai jogszabályokkal ellentétes tartalmú anyagokat. A magyar szolgáltatók, így az Elender is, általában már szerződéskötéskor kikötik, hogy mi nem kerülhet fel a tőlük bérelt web-területre. Ezt rendszeresen ellenőrzik, s ha az előfizető megszegi a szerződésbe foglalt megállapodást, felfüggesztik a szolgáltatást. Erre azonban nem törvény kötelezi őket, inkább csak szeretnének a problémák elébe menni. Gergely László beszámolt olyan esetről is, hogy egy fasiszta szervezet kért tőlük árajánlatot web-terület bérlésére. Nem kötöttek üzletet, de a szervezet minden bizonnyal talált magának szolgáltatót az Egyesült Államokban, ahol a teljes szólásszabadság nevében bárki bármit publikáltat. Az Interneten böngészőknek pedig szinte teljesen mindegy, hogy a világ melyik pontján található az a honlap, amit éppen nézegetnek. (BOGDAN) CO 7B Médián innen és túl Az idei, hetedik alkalommal elindítandó Médiahajó végre az lehet, aminek szánták: a médiavilág és a mindenkori magyar kormányzat közötti párbeszéd fóruma. Két kivétellel valamennyi parlamenti pártelnök már elfogadta a meghívást - csupán Orbán Viktor és Giczy György válasza nem érkezett még meg. Ezúttal is megrendezik a pénzügyminiszterek reggelijét, a duális médiarendszer nyitányaként pedig Révész Tamás beszélget a közszolgálati és a most induló kereskedelmi csatornák vezetőivel. Alkalom adódik majd megvitatni a médiumok kulturális, szakmai, gazdasági és jogi problémáit, valamint szót ejtenek a nemzeti médiastruktúráról is. Ezzel párhuzamosan készül egy exkluzív tanulmánykötet is a vendégek részére „Helyzetjelentés helyett...” címmel, melyben az írott és sugárzott sajtó mellett a szintén médiumnak számító múzeumok, színházak, könyvtárak helyzetéről is szó esik, de a szerzők szerint kultúraközvetítő médium az építészet és az Internet is. Érdekes lehet az is, hogy minderről miképp vélekednek a parlamenti pártok által felkért szerzők is. A szervezők szerint sem lanyhul az érdeklődés a rendezvény iránt. Mostanra sikerült elérniük azt, hogy tömegjelenetek nélkül, kellemes körülmények között találkozhassanak a politikai, gazdasági, tudományos, művészeti és médiavilág főszereplői. Ebből a szempontból talán nem érdektelen megjegyezni, hogy a korábbi évek gyakorlatával ellentétben a Médiahajóra - amely idén tulajdonképpen három hajó - ezúttal valóban csak névre szóló meghívóval lehet majd fellépni. Az eseményről - hűen az elmúlt évek hagyományaihoz - a legrészletesebb tudósítást a Magyar Rádió adja majd élő közvetítésekben. D. T. ITTHON 3 Kezdetek Az évnyitó már megvolt, mától iskola. Az ám, a kezdetek szórakoztatóak, célszerű a lehető legtöbbet számon tartani belőlük. Újév napja alapvető, de beszámítható a sulistart mellett mindenki személyre szabott születésnapja, a nemzeti labdarúgó-bajnokság első fordulója, minden hó elseje, továbbá a hétfőik. Szeptember 1-jén a felsoroltakból minimum három egybevág, tehát látványos újrakezdésekre alkalmas a mai nap. (Ha valaki ekkor született, az négy körülmény, az újévet azonban sajnos lehetetlen átpakolni, és a futballisták is kavarnak már vagy másfél hónapja; igaz, mutatványuk nem túl érdekes az utóbbi ideiben.) Elsősorban a gyerekek és egyéb tanulók felől közelítendő meg a jelenség. Más kérdés, ők zsenge koruk következtében viszonylag keveset filozofálnak, csak élnek bele a vakvilágba, amúgy természetesen, természetellenes egyenkajákon. (A filozofáláshoz ugyebár némi bölcsesség szükségeltetik, rendszer, még ha csupán falvédőszövegekből épített is.) A kölykök most alaptermészetük által determináltan örülnek vagy bánkódnak, a különösen pajkosak meg nyilván mérgelődnek. Mint a szülők, akik szembesültek az elmúlt hetekben azzal, hogy csemetéjük beiskolázása elemészti jövedelmük jelentős hányadát. Ámde megáll és elmereng ilyenkor az iskolapadokból rég kinőtt felnőtt a vonatkozó kiadások kártékony, lélekromboló hatásától függetlenül is. Már persze, ha van egyáltalán ideje a búslakodás és az új remények közötti különbségek, az egyik vagy másik melletti lehorgonyzás között. Hozzáállás kérdése: egyrészt mily szomorú, hogy múlnak a gyermekévek, s az utólag, az emlékek megszépítése révén olykor ideálisnak tűnő korba nincs visszaút. Másrészt azonban vidámító, hogy új szezon áll előttünk, meg lehet fogadni dolgokat, kitűzni inkább vagy kevésbé magasztos célokat. Végtére néhány évünk azért csak van még ebben az árnyékvilágban. GAZDA ALBERT