Kurír - reggeli kiadás, 1998. április (9. évfolyam, 89-117. szám)

1998-04-01 / 89. szám

1998. április 1. N­EM KELL MÉG A BALATON HALÁLÁRA KÉSZÜLNÜNK Cölöpöket Tihanynak! Nem miniszterelnöki kampányfogás, a szükség diktálja Tihanyban, hogy cölöpökkel támasszák meg a bencés apátság alatti területet. Igen­csak megijedtek a Balaton környékén élők, amikor Aligán és Földvá­ron leszakadt a magas fal. Attól tartanak, hogy a konkurens külföldi lapokban sorra jelennek meg fényképes tudósítások a part­omlások veszélyéről, csak­hogy minél jobban elriasz­­szák az osztrák és a német turistákat. A két település önerő­ből képtelen meg­állítani a löszfalak megindulását, kor­mányzati támoga­tást remélnek a kétszáz millióba kerülő munkák el­végzésére. A tó gyöngyszeme Ti­hany, s a település­­ önkormányzata szeret­te volna megelőzni egy esetleges természeti katasztrófa kialakulását. Mielőtt a legkisebb omlás is bekövet­kezett volna, cölöpökkel erősítik meg az apátság alatti területek partfalait. Gondos felmérések után készült el a többlépcsős rehabilitáció terve. A ter­veket egyeztették a természetvédelmi hivatal szak­embereivel is, hiszen az egész félsziget védett kör­nyezet. A világörökség részét képezik a barlangla­kások, de az UNESCO engedélyére nem volt szükség, addig nem terjednek ki a munkálatok. A beavatkozás alapja a régi vízvezetékek cse­réje volt, amelyre még tavaly került sor a bencés templom alatti Váralja és Garai utcákban, s eb­ben a szakaszban oldották meg a vízelvezetést is. Az idén folytatják a felújítást, az aszfaltozást áp­rilisra befejezik. A munkákat a jó idő beköszön­­tével megkezdték, hogy a szezon kezdetére a község legforgalmasabb útját a hajóállomástól az apátságig időben adhassák át. Pályázati pénzből látják partfal megerősí­tését: ti­zenkét mé­ter mély, 60 centi átmérő­jű cölöpöket vas­beton gerendával köt­nek össze, s ezzel aka­dályozzák meg a partfal omlását. Rossz nyelvek ennek kapcsán a Balaton elhalásáról beszélnek.­­ Kétségtelen, a pleisztocén korban a Ba­laton környékén néhol nagy vastagságú lösz alakult ki, de a 20-22 ezer évvel ezelőtti folyamatok eredményét ma már befolyásolni tudjuk. Szakszerű építőipari munkákkal a falomlás mindenütt megállítható - szögezi le a geológiai intézet szakembere, Kovács Ti­bor, majd némi iróniával teszi hozzá. - Ta­gadhatatlan, geológiai szempontból minden állóvíz sorsa közös: lassú feltöltődés és el­halás. Ezt sok ezer év múlva a Balaton sem kerülheti el. (DALLOS) Rajz: PINTÉR PÉTER E­mberevő teve, gyilkos elefánt Hamarosan talán már el is hagyhatja a kórházat a Fővárosi Állat- és Növénykert gondozója, akit néhány napja megtá­madott az egyik medve. B. Gy. nem vette észre, hogy a há­rom állat közül a hím a kifutóban maradt, miközben ő taka­rítani kezdett. A területvédő ösztönének engedelmeskedő jószág a fél combját letépte ápolójának, de szerencsére fő ereket, idegeket nem sértettek a borotvaéles fogak. - Burokban született a munkatársunk, mert mások nem úszták meg ennyivel - mondta Szabón Márta, az állatkert sajtófőnöke. - A kert 130 éves története során három em­bert öltek meg állatok. Még a múlt század végén, az 1880- as években szintén egy medve támadt gondozójára, de ak­kor az áldozatot már csak holtan tudták a kifutóból elvinni. A medvét lelőtték. A két világháború között a népszerű ele­fántbika, Sziám a falhoz szegezte ápolóját az agyarával. Sze­gény Sziám 1945 elején egy bombázáskor légnyomástól pusztult el. Végül a hetvenes években egy tevét szállítottak éppen, amikor elharapta ápolója nyakszirtjét. A nyolcvanas években nem élőlény, hanem a felújított majomház gyilkolt. Egy ablak esett ki, és elvágta az éppen arra sétáló látogató nyakát. A rendszerváltás idején egy oroszlánkedvelő férfi rendszeresen simogatta kedvencét. Egy alkalommal társasággal érkezett, kicsit ittas is volt, nem vette észre, hogy másik sörényes hever a rácsok mögött. Szétmarcangolt kézzel, de élve menekült a kalandból. A kert egyik állatorvosát az azóta elhunyt Sába nevű orángu­tán nőstény harapta meg a vállán. Ezzel jelezte, már felnőtt, ivarérett jószág. A mostani medvetámadás előtt, 1993-ban egy fodrásznő etette az örvösmedvéket. A vérmes mackó az eledel mellé a kézre is igényt tartott, és a harapás idegeket is sértett. (BIHARI) A budapesti állatkert fogva tartottjai eddig három emberi életet ol­tottak ki. Képünkön a támadó kedvű örvösmedve (Kurír-archiv) A nyugalmazott történelemtanár feszengve toporgott a könyvespult előtt. A zsúfolt ABC-áruházban a kutyának sem tűnt fel, ahogy három zsömlével és fél liter tejjel bélelt kosarat ka­pott felöltőjéhez szorítva, vágyakozva bámulta a könyvet. Félve tapogatta meg a diktátor halálának körülményeit ecsetelő írást, aztán mintha csak érdeklődne, beleolvasott. Mohón falta a betű­ket, csupa új dolgot tudott meg, de néhány oldal után agyába ha­sított a tudat: ha megfeszül, sem tud érte kifizetni 1200 forintot. Elszontyolodva tette vissza a polcra, de vacsora közben pompás haditervet eszelt ki. Másnap újra lestopolt a pult előtt, levette a könyvet, orrára biggyesztette pápaszemét és hajrá! Két fejezet után eldugta a kötetet a kifestőfüzetek mögé. Harmadnap megint olvasott egy kicsit, és negyednap is... Két hét múlva boldogan igyekezett haza a boltból. Szatyrában a tejen és zsömléken kívül még egy üveg sör is elfért, és­­ micsoda boldogság - érkezett egy új könyv az I. világháború történetéről! Holnap elkezdi: FÁBIÁN GÁBOR ,­ ­--------------| ITTHON 3 K­is, magyar r­asszizmus Sohasem fogom elfelejteni azt a rohamsisakos, védő­pajzsokkal felszerelt, gumibotokat markoló rendőr­sorfalat, amely a felsőábrándiakkal szemben védte a Fehérvárról kiköltözni akaró cigánycsaládot. A rend­őrök farkasszemet néztek a polgárokkal, ám a félna­pos akciót követően hazafelé a rohamkocsiban sokan arról beszéltek, hogy bizony ők is kivonultak volna, ha Felsőábrándon élnének. Mert ők sem hagynák szó nélkül, ha szomszédjukba cigányokat telepítenének. Ez a kép ötlött fel bennem Csepeli György, Ör­kény Antal és Székely Mária tanulmánya kapcsán. A belügyminiszter megbízásából végeztek reprezentatív felmérést, 1530 rendőr véleményét kérdezték meg a cigányságról. Minden tizedik rendőr kifejezetten rasszista, 72 százalékuk negatív jelzőkkel jellemezte a cigányokat, pozitív értékeket egy százalékuk sorolt fel. A rendőrök 80 százaléka erőszakosnak, 72 száza­léka gátlástalannak tartja a cigányokat, s roma mivol­­tuk jellemzőjének érzi a munkakerülést. 78 százalé­kuk azt tartja, a bűnelkövetés és a kisebbségi lét ösz­­szefügg egymással. Úgy vélik, a cigányok maguk te­hetnek arról, hogy szegények. Többségük azt vallot­ta, vannak kifejezetten a cigányokra jellemző bűncse­lekmények. Ilyen például a lopás, a garázdaság és a betörés. A válaszolók 28 százaléka elfogadhatónak tartotta a cigány gyanúsítottakkal szembeni testi fe­nyítést, 35 százalékuk szerint csak erőszakkal lehet le­szerelni a cigányok ellenszegülését. A megkérdezet­tek 74 százaléka azt hiszi, a határozott, kemény fellé­pést a lakosság is elvárja tőlük. Kétségtelen, meglehetősen kedvezőtlenre sikeredett a kép. Sokan sopánkodnak emiatt, nem vet ránk jó fényt az Unióba menetelés útján, de legalább ugyan­annyian azt gondolják, tudományos felmérés igazolja a cigányokkal szembeni fenntartásainkat. A megrendelő belügyminiszter is meglepődött, ám úgy véli, ennek is­meretében sürgősen olyan tantárgyak oktatását kell bevezetni a tiszthelyettesképzőkön és a Rendőrtiszti Főiskolán, amelyek a mások iránti türelem, a megértés fontosságát képesek kifejleszteni a hallgatókban. S vajon mi lesz azokkal, akik már őrzik a rendet? A jelenlegi állomány tagjai tavaly nyolc, 1996-ban ti­zenegy, 1995-ben kilenc esetben bántalmazták úgy a cigányokat, hogy azok jogvédő irodához fordultak. Feltételezem, jóval több ilyen eset lehetett. Az ő gon­dolkodásukat kik formálják át? Na és itt vagyunk mi, akiktől a rendőrök 74 százaléka azt hiszi, kemény fel­lépést várunk el tőlük. Vajon bennünket milyen isko­lába kell elküldeni, hogy türelmet, megértést, a más­ság elfogadását megtanuljuk? ________________________________________DALLOS ZSUZSA ! M­elldrámák - Mit képzel rólam? Arra akar rávenni, hogy fogdossam magam? - A felháboro­dott mondatokat nem szexőrültnek, ha­nem orvosnak címezték a hölgyek. Olyan orvosnak, aki még csak nem is kéjsóvár, csupán azt akarta megtanítani az asszo­nyoknak, miként, milyen mozdulatokkal vizsgálják a mellüket. Mert aki ezt rend­szeresen végzi, a normálistól való kis el­térést is észreveszi, és elmegy a mam­­mográfiai szakrendelésre. Minden tíz nő közül egy mellrákot kap - hangzott el az „Aggódunk érted...” című felvilágosító filmsorozat hatodik darabjá­nak ünnepélyes bemutatása során. Dr. Nagykálnai Tamás onkológus, az Uzsoki Utcai Kórház főorvosa a megelőzés, a szűrés fontosságát hangsúlyozta. Nyilván­való, hogy a tíz milliméteres daganatot - ezt tudja észlelni az a nő, aki naponta el­végzi a mellénvizsgálatot - sokkal egysze­rűbb eltávolítani, mint a jóval kifejletteb­bet. Amely már tüneteket is produkál, bimbóbefordulással és vérzéssel jár együtt. Minél korábban diagnosztizálják a rákos megbetegedést, annál nagyobb esély van a teljes gyógyulásra. (cseszák) A KUTYÁKAT LELÖVIK UGYE? A Dávodról kiinduló abortuszvita után Bács- Kiskun megye hétfőn újabb szenzációval és egyben indulatokat kavaró eseménnyel szol­gált: a Bajához közeli Szeremlén a polgármes­ter felkérésére egy érsekcsanádi hivatásos va­dász méregtartalmú lövedékekkel ölt meg egy­előre tisztázatlan számú kóbor kutyát. A témát elsőként feldolgozó televíziós hírműsor arról számolt be, hogy mintegy negyven eb vált a sa­játos közterületi rendfenntartás áldozatává. Mára kettészakadt a falu és a környék közvéleménye: míg egyesek az utcán kóbor­ló kutyákat, köztük a most kivégzett állato­kat védik, addig mások helyeslik az eljárást. Utóbbiak azt állítják: Szeremlén már odáig fajult a helyzet, hogy a kisebb gyerekek nem mernek egyedül iskolába járni, ugyanis fél­nek a tüzelő szukákat követő és acsarkodó, egymással rivalizáló ebfalkáktól. A Kurír a hír nyomába eredt, de mint ki­derült, a két egymással szöges ellentétben álló tábor alapvetően másként látja és értékeli a helyzetet. Ráadásul a kivégzett kutyák számát illetően nagyságrenddel térnek el állításaik. K. I. szeremlei polgár arról számolt be, hogy egy általa személy szerint nem ismert vadrász napközben portyázott a faluban, és rálőtt a kőbőr kutyákra. Ezeknek az állatok­nak csupán az volt a bűnük, hogy szabadon jártak-keltek a faluban. K. I. azt állítja, hogy két állat halálának volt a tanúja. Szerinte a kutyák kimúlásuk előtt perceken át agonizáltak. Mások arról tájékoztatták, még olyan eset is előfordult, amikor egy kutyát annak a háznak a kerítése mellett végeztek ki, amelyben az állatot tar­tották. Informátorunk szerint a közterületi kutyaaltatás nem új keletű a községben, évek óta így irtják a kóbor kutyákat. Jakus Dezső polgármester a Kurír kérdésé­re elmondta: az 1700 lelket számláló faluban mintegy 500 kutyát tartanak, ezeknek az álla­toknak a többségét rendesen gondozzák. En­nek ellenére elszaporodtak a kóbor kutyák, ezért a testület úgy döntött, hogy a közterüle­ten szabadon kószáló ebeket a fertőzésveszély, no meg az esetleges veszettségük miatt kiirt­ják. Sajnos a testületi döntést nem foglalták írásba, így aztán tegnap a közigazgatási hivatal jogosan marasztalta el az akció miatt a polgár­­mestert. Jakus maga hívta a vadászt. A kilőtt mérget a helyi állatorvos, Bíró Csaba írta fel. Jakus Dezső azt állítja: a kutyairtásban csupán három kóbor állat vesztette az életét. Szerinte nem volt más választása, hiszen az iskola igaz­gatója már azzal fenyegette, hogy feljelenti, ha nem tesz lépéseket a kóbor kutyák megfékezé­sére. Jakus azt mondja: a tegnap reggel óta égő telefonvonalak azt bizonyítják, hogy Szeremlén kemény, de eredményes megoldást választottak, hiszen Mosonmagyaróvárról még gratuláltak is az eljáráshoz. Természetesen a következtetéseket levon­ják, és azonnal beszüntetik az utóbb tör­vénytelennek mondott, közfelháborodást ki­váltó kutyairtást. (ZSIGA)

Next