Kurír - reggeli kiadás, 1998. július (9. évfolyam, 177-207. szám)
1998-07-01 / 177. szám
1998. július 1. Játék az élet? Négy-öt évvel ezelőtt egy megnyerhető autó, lakás vagy álomút egy egzotikus országba még óriási dolognak számított. Ma már mindennapos, hogy különféle termékeket, illetve szolgáltatásokat efféle vevőcsalogató módszerekkel tesznek népszerűbbé, eladhatóbbá. Igaz, többen is kételkednek az ígéretek valóságtartalmában. Holott azon nyeremények esetében, amelyek sorshúzásos módon találnak gazdára, a játékot be kell jelenteni a Szerencsejáték-felügyeletnél, vagyis gyakorlatilag kizárható a visszaélés lehetősége. Ráadásul a cégeknek sem érné meg „lenyelni” a pénzt, hiszen a nyerés ténye őket népszerűsíti, ennek van reklámér valóban van esélyünk? Az egyik tőke - míg ha nincs a vásárlók között egyetlen szerencsés sem, a felajánlott nyeremény ellenértékének összegét a költségvetésbe játékadóként be kell fizetniük. Évente valamivel több mint ezer, valamilyen termékhez vagy szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolt játék zajlik - s ebben még nincsenek benne azok, amelyeket valamilyen vetélkedő keretében ajánlanak fel a cégek, illetve am„ hivatásos” játékos szerint igen i lyeket nem kell bejelenteni (ilyen például az a fajta játék, amikor nincs sorsolás, mivel a nyereményt a termékben rejtik el). Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy naponta legalább fél tucat alkalmunk adódik, hogy megragadjuk szerencsénket. Éppen ezért nem is meglepő, hogy élnek köztünk olyan emberek, akik kifejezetten a játékokra specializálódtak, ezekből élnek. Egyikük - egy magát megnevezni nem kívánó férfi - elmondta: kívülről tudja, melyik kereskedelmi rádiónak mikor van olyan műsorsávja, amelyen nyerni lehet. Havonta több mint húszezer forint a telefonszámlája, rengeteget költött lexikonokra is, ám megéri, mivel a nyeremények eladásából szépen megél. Mint mondta, ahogy ő tudja, körülbelül féltucatnyian lehetnek „játékspecialisták” szerte az országban. Nekik egyébként rossz hír lehet, hogy éppen miattuk már ellenlépések is születtek: a Sláger Rádió bevezette, hogy aki náluk nyer, utána három hónapig nem játszhat. Szerintük ez így igazságos. D. T. Ki mondta, hogy Magyarországon nehéz megélni? Itt az üdülési szezon, és jószerivel bármit vásárol az ember, ételt, italt, ruhaneműt, szárnyas betétet, autót, nyaralót, egzotikus utat nyerhet. Szóval könnyű itt boldogulni - csak egy kis szerencse kell hozzá. Ám Olyannyira hozzátartoznak már Győr belvárosának utcaképéhez a jellegzetes kinézetű zsebtolvajok, mint Hortobágyhoz a délibáb a csikósokkal. Lassan nem nevezheti magát igazi turistának az, akit nem zsebeltek ki az itt működő hat-hét tolvajbanda valamelyikének tagjai. A Rába-parti foglaltságuk sűrűbben vezérel a sétálóutcába A Rába-parti város azon lakói, akiket élés környékére, már szinte személyes ismerősként fedezik fel mindig ugyanazokat a folklorisztikus arcokat. Legtöbbjükben felháborodást, utálatot vált ki a zsebesek szemtelensége, magabiztossága. De biztosak is lehetnek a dolgukban, hiszen hiába a Baross út „bekamerázása”, az elektromos szemek nem látnak be mindehová. S ezt nagyon is jól tudják a zsebtolvajok. A neves gyorsétterem bejárata felett lévő árkádok jó fedezetet adnak a lopáshoz. Ráadásul a bejáratnál keletkező torlódás olyan kiváló lehetőséget nyújt számukra, mint hajdanán a betyároknak a sűrű erdő, amikor éppen postakocsit akartak kirabolni. A boltosok is rettegnek a turistafolklór főszereplőitől, hiszen azoknak egy rendőr láttán az az első dolguk, hogy „behúzzanak” a legközelebbi üzletbe. S ha már bent vannak, természetesen „dolgoznak” is. A város rendőrkapitánya, dr. Kőhegyi György lapunknak elmondta, a Baross úton elhelyezett kamerás figyelőrendszer azért hozott már eredményt. Segítségével több zsebtolvajra sikerült rábizonyítni a bűncselekményt, így azokat egy időre kivonhatták a forgalomból. A nyári turistaidényben gyakoribb rendőri jelenléttel és az ahhoz szükséges nagyobb létszámmal kívánják elviselhetőbbé tenni a helyzetet, ám azt véglegesen megoldani nem lehet. De legalább szórólapon, egyesek szerint hangszórókon több nyelven figyelmeztetni kellene a csodálatos barokk város szépségeiben gyönyörködő idegeneket, hogy bámészkodás közben vigyázzanak az értékeikre. TÓTH GYULA ——— FOLKLÓR Szemmentés Amerikában nem szokatlan, hogy egy dohánygyártó cég támogatja az egészségügyet. Lassanként nálunk is felismerik, hogy segíteni nem csak a művészetet, a sportot lehet. A Philip Morris is rájött erre, s a szemészetet szponzorálják. Szabó István Oscar-díjas filmrendező hívta fel a vállalat figyelmét a Magyar Retina Alapítványra. Elnöke, Hatvani István professzor a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem szemészeti klinikáját is vezeti, mondta, nagy szükség lenne egy műszerre, amellyel az ideghártya-leválást lehet műteni. A sokmilliós berendezést Angliában vásárolta meg az óriáscég, s tegnap még a hivatalos átadás előtt munkába is állt. Fotó: SZAKA JÓZSEF Szocreál orvosi rendelő, kiszáradt virágok, hallgatag betegek. Csak az állandóan mosolygó Zsófia nővér vidám. Aranyoskám, a férjére vár? - szól nevetve egy középkorú hölgyhöz. Ő nem válaszol... majd megjelenik egy könnycsepp az arcán. Friss özvegy: PÁSZTOR ZOLTÁN V_______________________J wmmmmmmmMmmm Lassan levonul az évszázad egyik legnagyobb tiszai árhulláma, de a környéken élők mégsem lélegezhetnek fel teljesen. Hogy az ártér milyen fenyegetéseket rejt, az függ attól, milyen területet öntött el a víz - tudtuk meg dr. Melles Mártától, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató főorvoshelyettesétől. Leginkább a visszamaradt pocsolyákból kikelő szúnyogok jelentenek kellemetlenségeket a vízpartiaknak, de a vérszívók többnyire csak a nyugalmat zavarják. Nagyobb a baj, ha a zavaros lé a kerti árnyékszéket önti el, mert a tartalma a felszínre kerül, s az a part közeli ivóvízbázisokat is megfertőzi. Külön gond, hogy a megvadult folyó állati tetemeket is magával sodor, s azokat a legkülönbö ztán zőbb helyeken veti partra. A nyári melegben pedig gyorsan bomlásnak indulnak a testek. Ám a legnagyobb veszélyt inkább az jelenti, hogy a gátak fenntartására nem jut elegendő pénz. Kerti Andor, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízkár-elhárítási osztályának vezetője elmondta, jelenleg évente a szükséges üzemeltetési és karbantartási költségek harmadát-negyedét kapja az igazgatóság. A fejlesztésre sem jut elegendő pénz. Hosszú távon korszerűsítésre legalább 15 milliárd forint kellene, de évente csak hétszázmillió jut. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tízezer hektárt borított belvíz, s a kár mértéke több milliárd forintra rúg. Sok családnak mindene odaveszett. M. L. Kétkerekű rendőrök Több mint harmincszázalékos kedvezménnyel adta a Schwinn Csepel Gyár a strandzsaruknak a BMX kerékpárokat. Száz- és kétszázezer forint között számították meg a kétkerekűek árát. A különlegesen hajlékony anyagból készített, az átlagosnál szélesebb gumiabroncsokkal felszerelt járgányoknak nemcsak biztonságosnak kell lenniük, hanem gyorsnak és stabilnak is. A kerékpárcsodák árán csak azok lepődtek meg, akik nem jártak mostanában a szaküzletekben. A versenybicajok negyedmilliónál kezdődnek, de a jól felszerelt, egyszerű gépeket sem adják ötvenezernél alább. A fürge pedálos magyar zsaruk számára a tartalékok gyártását még nem kezdte meg a gyár, viszont ígéretet tettek a „géppark” bővítésére. D. ZS. ITTHON 3 Polgárban az erő K. Ferenc polgár a minap szóváltásba keveredett Z. János polgárral a helyi italmérésben. A veszekedésből verekedés lett, minek során K. Ferenc polgárt Z. János polgár fejbe gyakta egy szekercével. K. Ferenc polgár a helyszínen elhalálozott, Z. János polgárt a rendőrség gyilkosság alapos gyanújával őrizetbe vette. Meglehet, nemsokára már ilyen hírekkel lesznek tele az újságok, hiszen a Fidesz-Magyar Polgári Párt számára az ember, mint gyűjtőkategória megszűnt létezni. Csak polgárok vannak. Polgár koldul az aluljáróban, polgár emeli ki a zsebemből a tárcát a metrón, és persze polgár helyez egy másik polgártól vásárolt robbanószerkezetet egy harmadik polgár autója alá. Ha valaki kíváncsi rá, hogyan lehet egy egész nemzetet úgyszólván minimális befektetéssel fölemelni - hát tessék. Polgárnak lenni ráadásul roppant igazságos is, hiszen hiába szegény az egyik ember és kőgazdag a másik - mindketten polgárok. Mi ez, ha nem egyenlőség? Persze, ellenzők és irigyek mindig is lesznek. Ők mondják például, hogy ez az egész picit olyan, mint a jeti vagy a szocialista embertípus, akikről szintúgy senki sem tudta, hogy néznek ki, de folyton emlegették őket. No de ezt tényleg csak azok mondják, akik nem polgárok. Akik nem átallják bevallani, hogy nem rokonszenveznek a jelenlegi hatalommal. Csórikáim. Hogyan is tudnának azonosulni a polgári élet ideájával? Alacsonyabb rendű szellemi síkon élnek, kész csoda, hogy ennek ellenére még rájuk is vonatkoznak a polgárokat megillető jogok és kötelességek. No de nem lesz ez sokáig így. Az ilyen polgárellenes, polgáridegen, a polgári társadalomhoz méltatlan egyének tanulják meg, hogy polgárnak lenni nem alanyi jog - ez dicsőség dolga. A polgár ott segít, ahol tud. Szereti hazáját és csakis igazat mond. Úgy él, hogy méltó legyen az európai uniós tagságra. Talán nem is ártana mindezt pontokba szedni. Kijönne belőlük egy tucat. DIÁN TAMÁS ________________________________| BUDAPESTI KECSKESEREG Eddig bégető harcosokról írtunk, de lehet, néhány mekegő egyed is a csatasorba áll. Birkákkal együtt kecskéket is bevet a fővárosi önkormányzat vezetése a pollenallergiát kiváltó gyomnövények ellen. Demszky Gábor főpolgármester ötlete, birkákkal kéne lelegeltetni a nagyvárosi parlagfüvet. Információink szerint jelentkezett a főpolgármesternél egy szakember, aki hasonló, de még jobb programot ajánl, vagyis, tereljenek inkább kecskéket a parlagfűtől burjánzó területekre. A birkáról már elmondták a hozzáértők, hogy nem is szereti a virágzó parlagfüvet, márpedig a gyomnövény a napokban virágba borult. A kecske viszont mindenevő, még a zöld Trabantot is megrágja, na ahhoz van kedve. Ma részletezi elképzeléseit a kecskeszakértő a Városháza Környezetvédelmi ügyosztályán. Dr. Sándor András, a Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési osztályának főtanácsosa szerint ez az egész rém. A kecske megeszi a parlagfüvet is, ha nincs más, de arra nem lehet kényszeríteni, hogy csak a gyomnövényt legelje. Ráadásul míg a bárány egy békés állat, addig a kecske fegyelmezetlen. A kecskékre jobban kell vigyázni, egyedi bánásmódot igényelnek. A mekegők nem szeretik a tömeget, ha százan vannak egy csapatban, rosszul érzik magukat, meg is betegedhetnek. A főtanácsos elmondta, ha jövőre elindul egy ilyen program, idén már nem tartja elképzelhetőnek, mindenképpen ki kéne próbálni kicsiben. De azért sokkal biztosabb és egyszerűbb, ha még virágzás előtt lekaszálják a gyomot. egy agy VARGA CSILLA Kuríros milliomosok Milyen érzés milliomosnak lenni? Ezt a kérdést tettük fel tegnap azoknak az olvasóinknak, akik hétfőn fejenként 1 062 500 forintot nyertek a Kurír-lottófutam 8,5 milliós jackpotalapjából. Akadt, aki még mindig nem tudta feldolgozni, hogy a Kurír segítségével milliomos lett. Déri Antónia például elsírja magát, ha valaki megemlíti a szerencséjét... Nem akart hinni a szemének. Az ő neve is szerepelt a Kurír-milliomosok listáján! Úgy tervezik, a több mint egymillió forint segítséével 36 négyzetméteres lakásukat - amelyben most árman élnek - egy nagyobbra cserélik. Vári Attilának a barátnője fedezte fel, hogy milliomosok lettek. Eddig nem hitt ezekben a nagy nyereményekben, ám most kénytelen. Nemsokára ugyanis a saját pénztárcája vastagságán érezheti: a Kurírral valóban több mint egymilliót nyert! Fél éve költöztek új lakásba, s most épp jókor jött a nyeremény, hiszen be kell bútorozni a szobákat. Fóti Rezsőné szerint milliomosnak lenni „egyszerűen klassz dolog”. A pénzt igazságosan szétosztja a gyerekei, valamint édesanyja között. Szűcs Gáborné Szeleczky Zsuzsannának kellett egy kis idő, amíg felfogta, mennyit is nyertek. A feszültség csak órákkal a fantasztikus hír után jött ki rajta. Ők is lakásfelújítást terveznek, a maradékból pedig elutaznak nyaralni. A kérdés csak az, hogy hová. A férje ugyanis tengerpartra vágyik, míg ő a hegyekbe menne. Persze az is lehet, hogy mindkettőjük álma valóra válik. Naná ennyi pénzből...