Kutas Népe, 1989. december (15. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1. szám
A tanácsülésen hangzott el: Nehéz évet kezdünk, ésszerűbben kell gazdálkodni Székkutas községi tanácsa december 21-én tartotta soron következő ülését. Számot vetett a múlt esztendőben végzett munkájáról, a gazdálkodás eredményéről, s meghatározta a jövőbeni feladatait. A vb által előterjesztett 1989. évi pénzügyi tervjavaslatot megvitatta és elfogadta. Ezt követően Őze Sándor iskolaigazgató beszámolója került napirendre, az alsófokú oktatónevelőmunka helyzetéről. Szintén ezen az ülésen hagyták jóvá, illetve vették tudomásul a községi tanács, valamint a végrehajtó bizottság ez évi munkatervét, majd az előterjesztések, bejelentések elhangzása után tanácsrendeletet alkottak az ügyfélfogadás rendjéről, idejéről. Az ülésen részt vett dr.Mucsi Imréné, a városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke is. Erős hangsúlyt kapott az ülésen a takarékosságra való törekvés, az ésszerűbb gazdálkodás követelménye. Az 1989-re vonatkozó elemzések ugyanis arra mutatnak, hogy tovább rosszabbodnak a tanácsi gazdálkodás feltételei. Minden rendelkezésre álló forrást ki kell használni. Az ez évi tanácsi pénzügyi terv bevételi oldalát tekintve bizonyos eltérések vannak a tavalyi arányoktól. A szabályozott bevételeken belül a személyi jövedelemadó előirányzata 9 százalékkal, a földadó 1,8 százalékkal, a működési bevétel 4,2 százalékkal magasabb az előző évi előirányzatnál. A lakossági adóterv megegyezik az elmúlt évi tervvel. A lakosság által fizetett településfejlesztési hozzájárulás 1988. december 31-ével megszűnt, tehát a tanácsi bevétel között nem szerepelhet. Három fejlesztési feladat végrehajtásához nyújtott be a helyi tanács céltámogatási pályázatot erre az esztendőre a megyei tanács vb tervosztályához: a víztároló-kapacitás bővítését szolgáló hidroglóbusz felállítására másfél millió forint, 16 telek kialakítására 400 ezer forint, s a fiatal házasok, többgyermekes családok lakástámogatására 250 ezer forint céltámogatást igényel a tanács. Az egységes pénzalap , 1989-re tervezett összege az alábbiak szerint oszlik meg: szabályozott bevétel 18 millió 785 ezer forint, állami támogatás 4 millió 50 ezer forint, amiből céltámogatás 2 millió 150 ezer forint. Egyéb (érdekeltségi) bevétel 1 millió 213 ezer forint, s a várható pénzmaradvány: 1 millió 900 ezer forint, összesen tehát 25 millió 948 ezer forint a tervezett bevétel. A kiadások tervezésénél figyelembe kellett venni a tanácsnak, hogy ez éven is növekednek az árak, többek között az élelmiszer, az energia-, a víz- és csatornaszolgáltatások. Az 1989. évi kiadásokat az alábbi megoszlásban tervezték: működési, fenntartási kiadásokra 20 millió 410 ezer forintot, fejlesztésre 4 millió 300 ezer forintot, s a tervezett záró pénzmaradvány 1 millió 238 ezer forint. A működési kiadás előirányzata 2,4 százalékkal magasabb a tavalyinál. Ez évben az intézményfelújításra fordítható összeg 721 ezer forint, amiből a Szántó Kovács János utcai István-iskola külső bepucolását, valamint a politechnikai műhelynél szükséges felújításokat akarják elvégezni. Az útfelújításra fordítható összeg 1 millió 482 ezer forint, amit a 47. számú főút szélesítésére használnak fel. A fejlesztésre tervezett 4 millió 300 ezer forintból 3 főbb feladatot kíván a tanács megoldani: a lakosság biztonságosabb vízellátása érdekében egy 200 köbméteres kapacitású hidroglóbusz felállítását tervezi, körülbelül 3 millió forint ráfordítással. Tovább kell lépni a lakásfejlesztés terén is. Elhatározta 15-16 telek kialakítását, 800 ezer forintból. Ugyanakkor az idén szintén félmilliót fordít nem beruházás célú kiadásként a fiatal házasok és többgyermekes családok lakásépítési és -vásárlási támogatására. Elkészítette a tanács a községekben végzendő társadalmi munka tervét is, amelyben összesen 1 millió 50 ezer forint érték szerepel. Ebből a szocialista brigádok 200 ezer, a lakosság 400 ezer, az Új Élet Tsz 400 ezer és a kisiparosok 50 ezer forinttal veszik ki a részüket. A lakosok által végzett társadalmi munka nagyobb hányada járda- és útépítés, valamint parkosítás és csatornázás lesz. A tanácsülés az 1989. évi költségvetés és fejlesztés terv-előirányzatait 25 millió 948 ezer forintban fogadta el. Ezen belül a működésifenntartási kiadások összegét 20 millió 410 ezer forintban (ebből béralap 8 millió 175 ezer forint), s a fejlesztési kiadások összegét 4 millió 300 ezer forintban állapította meg. Jelentőségéhez méltó helyet kapott a tanácsülés vitájában a községben folyó iskolai oktató-nevelőmunka. Elismeréssel szóltak a jelenlevők az óvodai és iskolai pedagógusok áldozatkész munkájáról, akik a nehézségek ellenére jó eredményeket értek el a gyerekek személyiségének formálásában. Szoros munkakapcsolatot tartottak a gyámhatósággal, a" gyermekvédelmi megbízottakkal. Javul a szülők hozzáállása is az iskolai nevelés segítésében. Különösen fontos ez a gyermek pályaválasztásának az irányításánál. A jövőbeni feladatok közül legfontosabbak közé sorolták a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. Tájékoztatta az ülés résztvevőit Fejes Sándor tanácselnök a két ülés közötti fontosabb eseményekről. El-,mondotta, hogy a víz- és csatornamű vállalat megkezdte a község ivóvizének arzénmentesítését szolgáló új kút fúrását. Az első ütemben végzendő munkálatokra 3 millió forintot utalt át a tanács a vállalathoz. Az összeg 50 százalékát a megyei tanács biztosította, céltámogatás formájában. Az egészségház útjának aszfaltozására 300 ezer forintot fordított a tanács, további 25 ezer forintból pedig a gázhálózat építése közben megrongálódott utak helyreállítását végezték el. Új munkahelyet adott a székkutasi tanács a szegvári háziipari szövetkezet dolgozói részére a volt orvosi rendelő helyén. A szövetkezet újabb dolgozókat tudna még alkalmazni, mivel az eddiginél nagyobb létszámot tudna a községünkben foglalkoztatni. A vásárhelyi háziipari szövetkezet viszont bedolgozókat keres a vásárhelyi hímzés készítéséhez. A jelentkezőket betanítják, és a munkát házhoz szállítják. Az ülésen többen felszólaltak. Tühegyi László arról érdeklődött, hogy mi a szerepe, hogyan jön létre a műsorszóró berendezés vásárlására, üzemelésére alakuló Információs Rt. Milyen mértékben kell a községi tanácsnak ehhez hozzájárulni. Gombos Gabriella vbtitkár válaszában elmondotta, hogy a berendezés 8 millió forint körüli összegbe kerülne, s azt a város és a várkörnyéki községek tanácsai adnák össze. A helyi lakosság igényelné a parabolaantenna beszerzését, illetve felállítását. Elképzelhető az is, hogy a székkutasiak anyagi áldozatot is vállalnának a működtetéséért. Hegyi Jánosné kérdezte: számíthatnak-e a Németh László utca portalanítására. A vb-titkár úgy válaszolt, hogy a 47-es főközlekedési út szélesítésének költségei magasak, s emiatt nem igen jut pénz az utak portalanítására ebben az esztendőben. Varjú István, az ABC- áruház környéki csapadékvíz-elvezetésének a rendezését sürgette. Csala Ferenc javasolta, építsenek ki fedett buszvárókat. Rostás Sándor az utak karbantartásával kapcsolatban interpellál. Tühegyi László javasolta: értékesítse a tanács a szolgálati lakásokat. Kérte, újítsák fel a sportpálya létesítményeit is. Megjegyezte: gazdaságosabban kellene az intézményi beruházásokat megtervezni, végrehajtani. Mucsi András pártbizottsági titkár a gazdasági helyzet országos és helyi gondjait elemezte, majd elmondotta, hogy szerény mértékű fejlesztésünk a VII. ötéves tanácsi tervünk egy része, amit jól megoldott a tanács. Hangsúlyozta, hogy a fő célok: a hidroglóbusz felállítása, a 16 telek kialakítása és a 47-es út szélesítése sok gondot megold a kommunális ellátásban. Dr. J Orbán János főorvos a gyermekgyógyászattal kapcsolatos kérdéseket, javaslatokat válaszolta meg, megindokolva annak személyi és szervezési lehetőségeit. Néhány komortmális jellegű felszólalás hangzott még el, amire Fejes Sándor tanácselnök adta meg a választ. Növekedett a lakásépítési támogatás összege Két fontos, a lakosságot közvetlenül érintő témát tárgyalt december 20-án, kedden délután a községi tanács végrehajtó bizottsága. Varjúné Rostás Éva igazgatási előadó a lakástámogatási formák odaítélésének tapasztalatairól, dr. Horváth Sándor körzeti fogorvos pedig a község fogászati ellátásának helyzetéről terjesztett tájékoztatót, illetve beszámolót a vb-ülés elé. Mindkét anyag jó alapot adott a vitához, s megfelelő betekintést a helyzet ismeretéhez. Kezdetben, 1985-ben 150 ezer forintot adott a megyei tanács a fiatal házasok és többgyermekes családok lakásszerzésének támogatására. A helyi tanács ugyanekkora összeget biztosított erre a célra, így összesen 300 ezer forint állt rendelkezésre abban az esztendőben. A következő évben, 1986- ban már növekedett ez az összeg. A községi tanács vb szakigazgatási szerve figyelembe vette a jogos igények nagyobb számát és 250 ezer forint támogatásra nyújtott be pályázatot a megyei tanács végrehajtó bizottságához. Mivel a helyi tanács ugyanekkora összeggel járult a támogatáshoz, 1986- ban már félmillió forinttal tudták segíteni a rászorulókat. 1987-ben és 1988-ban további lehetőségeket keresett a tanács a segítés növelésére. A múlt évben, tehát 1988- ban további lehetőségeket keresett a tanács a segítés növelésére. A múlt évben, tehát 1988-ban az átlagosnál több, összesen 13 kérelmező nyújtott be pályázatot. Közülük kettőt a megyei tanácshoz terjesztettek fel, egy tanácsi és egy óvodai dolgozóét. A helyi tanács támogatásában tehát 11 család részesült: 5 család lakásépítéshez, 4 felújításhoz, 1 tetőtérbeépítéshez, 1 család pedig lakásvásárláshoz kért anyagi támogatást, összesen 560 ezer forintot osztott fel a tanács, ebből 180 ezer forint vissza nem térítendő támogatás, 380 ezer forint pedig kamatmentes kölcsön. Nagy felelősséggel intézi a szakigazgatási szerv a támogatás különböző formáinak az odaítélését. A kérelmek, és azok mellékleteinek a benyújtását követően környezettanulmányt készít a kérelmező lakcímén, megvizsgálva a kérelmezők lakáskörülményeit, anyagi helyzetét. Átfogó véleményt kér a támogatást igénylők munkahelyeitől. Az így szerzett adatok alapján a tanács társadalmi bizottsága a kérelmet véleményezi és javaslataival segíti a vb döntését. A havi átlagjövedelem megállapításánál figyelembe veszik a vállalt gyermeket, illetve gyermekeket is. A jogos lakásigény mértékének a megállapításánál hasonlóan határozzák meg a lakószobák számát. A névjegyzéktervezetet 15 napra közszemlére teszik a tanács hirdetőtábláján, s megjelentetik lapunkban, a Kutas Népében. Ezt követően dönt a vb a támogatások jogosságáról. A szakigazgatási szerv a támogatásként kapott pénz felhasználását, valamint a törlesztéseket folyamatosan ellenőrzi. Kedvező helyzet alakult ki a fogászati ellátásban azáltal, hogy az új egészségházban helyet kapott a fogászati rendelő s ezzel együtt az újonnan beszerzett egységkészülék, a röntgen, az új sterilizátor és az amalgánkeverő gép. A felnőtt fogászat mellett folyik az iskolafogászat ellátása, s mint tudott dolog, ez év (1988) őszétől az óvodások fogait is itt kezelik. A lehetőségek tehát megvannak a színvonalasabb egészségügyi munkához. Sajnos hátráltató körülmény, hogy a szülők egy része kevés gondot fordít gyermeke fogazatának a rendbentartására. A csoportos kezelés alkalmával derül fény arra, mennyire elkeserítő állapotban van a gyermekek fogazata. Új ügyfélfogadási rend A községi tanács új rendelettel szabályozza az ügyfélfogadást, amely 1989. január 1-jétől lép hatályba. A szakigazgatási szerv az alábbi időpontokban fogadja az ügyfeleket a tanácsházán: Hétfőn reggel fél 8-tól délután 4 óráig. Kedden reggel fél 8-tól déli 12 óráig. Szerdán reggel fél 8-tól délután 4 óráig. Pénteken reggel fél 8-tól déli 12 óráig. A szakigazgatási szerv illetékes ügyintézői a jelzett ügyfélfogadási időn kívül is kötelesek az állampolgárok úgynevezett egymozzanatos ügyeit intézni, például lakcímváltozás bejelentése, talált tárgyak átvétele, adóbefizetés, kérelmek, különböző beadványok átvétele stb. Családi rendezvényeket (házasságkötés, névadás) munkaidőn kívül, a heti szabad- és pihenőnapon, vagy munkaszüneti napon is el kell látni. A tanácsi tisztségviselők ügyfélfogadási idejét szintén szabályozza a fenti rendelet. A tanácselnök minden hétfőn reggel fél 8-tól délután 4 óráig, a vbtitkár minden szerdán reggel fél 8-tól délután 4 óráig tart ügyfélfogadást. Megszűnt a tehó Mint isimenetes, a községi tanács 1986. január 29-i ülésén megalkotta az 1/1983/1. 29./11. számú rendeletét, a településfejlesztési hozzájárulásbról. A tanács a hozzájárulás összegéből az 5 munkahelyes egészségház felépítését, a víztároló-kapacitás fejlesztését, valamint út- és járdaépítés, fenntartás megvalósítását kívánta elősegíteni. Az eltelt időszakban felépült az egészségház, a községi vízmű arzénmentesítése folyamatban van, s az út- és járdaépítés megvalósításához az érintett utcák lakosai anyagiakkal és társadalmi munkával járultak hozzá. Ilyen eredmények után határozott úgy a tanács, hogy az 1986-ban hozott településfejlesztési hozzájárulásról szóló rendeletét 1988. december 31. napjával hatályon kívül helyezi. * Életutak: Köszöntés Családias hangulatú, ünnepélyes megemlékezésnek lehettünk résztvevői december 13-án, kedden, délután a székkutasi pártház előadótermében. Már hagyományosan, ez évben is díszoklevéllel, virággal köszöntötték kerek évfordulójukon azokat a lakosokat, akik a tsz-ben, vagy egyéb munkahelyen kiemelkedő eredményekkel dolgoztak, és a közéleti tevékenységben jó példát mutattak. A köszöntő ünnepségen megjelent Kerekes István, a városi pártbizottság munkatársa, és Székely Sándor, az Új Élet Tsz pártbizottságának titkára is. Ez alkalommal négy ünnepeltet a közöségi pártbizottság titkára, Mucsi András köszöntötte. Külön-külön életrajzszerűen méltatta eddigi gazdag és küzdelmes életútjukat, amely egy pillanatig sem hagyott kétséget affelől, hogy joggal megérdemelték az elismerést. A köszöntők elhangzása után egy-egy díszoklevelet és egy-egy csokor szekfűt nyújtottak át részükre. Ezt követően uzsonnán látták vendégül a megjelenteket, felelevenítve sok közös emléket a baráti beszélgetés során. Részletek a köszöntöttek életrajzaiból: — Pista bácsi a század elején, 1908-ban született — kezdte ismertetőjét Szuromi Istvánról a pártbizottság titkára. — Szülei, családja élete a vásárhelyi tanyavilághoz kötődött. Vándoroltak egyik gazdától a másikig. Iskoláit Szőkehalmon fejezete be. Utána télen-nyáron kereskedett. Házasodása után részaratást, negyedes kukroicaföldet, harmados és feles földhasználatot vállalt, egészen a felszabadulásig. A tsz-ek megalakulásakor ő is belépett feleségével együtt Kutason a Petőfi Tsz-be. Volt mezőgazdasági „gyalogmunkás”, állatgondozó, brigádvezető és kertész. Onnan ment nyugdíjba, 65 éves korában. Kiváló Dolgozó jelvénynyel tüntették ki, és többször kapott elismerő oklevelet. Több mint három évtizede tagja a pártunknak. Kommunista hittel és becsülettel dolgozott a földeken, és a társadalmi munkában egyaránt. Nemrégiben költöztek be Vásárhelyre, mert így közelebb vannak a családhoz, az unokákhoz. A tsz-ünk most sem hagyja támasz nélkül Szuromi bácsiékat. A szociális bizottság látogatja a nyugdíjasokat, és folyamatos a háztájiföld-használat is, ami segíti a megélhetőségüket. * Juhász Nagy Péter 70 éves. Az ősei híres juhászok voltak, innen származik az előnév is. A múlt század végén a sors a csomorkányi rom, környékére sodorta őket. Ott 20 hold földet vásároltak. A következő állomás Szerhát, majd a végleges letelepedési hely Pósahalom lett. Felesbérlőként éltek a szülei, de később megvásárolták azt a földet, és tanyákat építettek a fiaiknak. Péter bácsi Pósán született, 1918. szeptemberében. Iskoláit Vásárhelyen, majd 1930-tól Szőkehalmon végezte. Éppen katona volt, amikor elérkezett a felszabadulás. Ő sajnos, fogságba esett ahonnan 1945-ben érkezett haza. Egy évre rá megnősült, s folytatta a paraszti munkát. Hosszabb meditálás után 1959-ben lépett be az akkori Béke Tsz-be, ahol mint állattenyésztő jól érezte magát. Innen a Petőfi Tsz-be került, szintén állattenyésztőnek. Ebből a munkából ment nyugdíjba, 1978-ban, de utána még másfél évig dolgozott a tsz-ben. A faluban épített egy családi házat, s jelenleg is ebben él. A pártnak 1965 óta tagja, és most nyugdíjasként, mint pártcsoporttag vesz részt a pártmunkában. A pártmunka mellett egyíti az anyagot Kutas történetének a megírásához. Fő témáin a tanyai iskolák, olvasókörök története, a Gregus család renne. A másik nagy ,,vállalkozása”, hogy felderítse a II. világháború hősi halottainak a hozzátartozóit, és kérje a segítségeiket egy méltó emlékmű létrehozásához, itt a faluban. Ebben segítenek majd a község társadalmi szervezetei, s főként a népfront. Kecskeméti Károly szülei kutasiak voltak. Édesapja a községi tejház vezetőjeként dolgozott. Karcsi bácsi 1925- ban született. Felserdülvén a lakatosszakmát választotta, s 1945-ben már „segéd úr” volt. Előző év őszén már szántottak a Rostás cég gépeivel, gyakorlásként. A Rostás-féle műhelyben kért és kapott munkát. Sok új gazda vette igénybe a gépeiket. Dolgozott a Hangya szövetkezetnek is a traktorral, majd átment oda alkalmazásba. Gazdag, munkás múlt van a háta mögött. Eposz-tagként elvégezte Csongrádon a traktorosiskolát. Többfelé dolgozott, majd a katonaságnál tovább tanult, s fegyvermester lett Kiskunmajsán. Főtörzsőrmesterként szerelt le, s ezt követően a helyi gyapotkutató részlegnél főgépész, 1956 őszén pedig a kutasi gépállomásra került, és üzemvezető, majd főmérnök lett, miután gépésztechnikumot végzett. 1979-től a helyi tsz gépállomásán, a kooperációsüzem vezetője volt egészen a nyugdíjazásáig. Negyvenötös párttag, szülei példájára lépett be. Közben 1948-tól a községi Eposz-szervezet titkára lett. Élénk ifjúsági életet alakított ki. Színjátszó csoportjukkal járták a tanyai olvasóköröket, legtöbbször lovas kocsival. 1950- ben részt vett Budapesten, a Világifjúsági Találkozón. A pártban szinte állandó propagandista volt, s többször tagja az alapszervezeti vezetőségnek. A propagandistamunkáért a Lenin-emlékéremmel, a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel tüntették ki, és több ízben kapott elismerő oklevelet, s kétszer Kiváló Dolgozó jelvényt. * Dr. Paragi István, építészmérnök, szatymazi születésű, apja építőmester volt, kisiparos, ő a II. világháború kitörésének évében született. Szegeden elvégezte az építőipari technikumot, majd Pesten a műszaki egyetemet, az építészmérnöki karon. Ugyanakkor, a 60-as évek elején kivitelezésből megszerezte az egyetemi doktori címet is. Munkahelyein különböző vezető beosztásban dolgozott és dolgozik. Például, 13 éven keresztül volt a Csomiép igazgatóhelyettese. Volt fejlesztési főmérnök, és jelenleg a Székkutas és Vidéke Takarékszövetkezet elnökhelyettese. Ebben a funkciójában is bőven értékesíti szakmai tudását, tehetségét. Többek között a Fáma, az új bútorbolt, s a szövetkezet központi irodájának a gyors és szép, ízléses kivitelezése jelzi kivételes szakmai rátermettségét. A politikai, társadalmi tevékenysége példamutató. 1964 óta tagja a pártnak. Tagja volt a pártalapszervezeti vezetőségnek, beválasztották a városi munkabizottságba, és felkérésre részt vesz a népi ellenőrzés munkájában. Négyszer kapott kiváló munkáért kitüntetést, egyszer MTESZ- emlékérmet és kétszer a Mészövtől Kiváló Munkáért kitüntetést