Kutas Népe, 1989. december (15. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

A tanácsülésen hangzott el: Nehéz évet kezdünk, ésszerűbben kell gazdálkodni Székkutas községi tanácsa december 21-én tartotta so­ron következő ülését. Szá­mot vetett a múlt esztendő­ben végzett munkájáról, a gazdálkodás eredményéről, s meghatározta a jövőbeni feladatait. A vb által előter­jesztett 1989. évi pénzügyi tervjavaslatot megvitatta és elfogadta. Ezt követően Őze Sándor iskolaigazgató beszámolója került napi­rendre, az alsófokú oktató­nevelőmunka helyzetéről. Szintén ezen az ülésen hagy­ták jóvá, illetve vették tu­domásul a­ községi tanács, valamint a végrehajtó bizott­­ság ez évi munkatervét, majd az előterjesztések, be­jelentések elhangzása után tanácsrendeletet alkottak az ügyfélfogadás rendjéről, idejéről. Az ülésen részt vett dr.­­Mucsi Imréné, a városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke is. Erős hangsúlyt kapott az ülésen a takarékosságra való törekvés, az ésszerűbb gaz­dálkodás követelménye. Az 1989-re vonatkozó elemzé­sek ugyanis arra mutatnak, hogy tovább rosszabbodnak a tanácsi gazdálkodás felté­telei. Minden rendelkezésre álló forrást ki kell használ­ni. Az ez évi tanácsi pénz­ügyi terv bevételi oldalát te­kintve bizonyos eltérések vannak a tavalyi arányok­tól. A szabályozott bevétele­ken belül a személyi jöve­delemadó előirányzata 9 százalékkal, a földadó 1,8 százalékkal, a működési be­vétel 4,2 százalékkal maga­sabb az előző évi előirány­zatnál. A lakossági adóterv megegyezik az elmúlt évi­­ tervvel. A lakosság által fi­zetett településfejlesztési hozzájárulás 1988. decem­ber 31-ével megszűnt, tehát a tanácsi bevétel között nem szerepelhet. Három fejlesztési feladat végrehajtásához nyújtott be a helyi tanács céltámogatá­si pályázatot erre az eszten­dőre a megyei tanács vb tervosztályához: a víztá­roló-kapacitás bővítését szolgáló hidroglóbusz fel­állítására másfél millió fo­rint, 16 telek kialakítására 400 ezer forint, s a fiatal házasok, többgyermekes csa­ládok lakástámogatására 250 ezer forint céltámoga­tást igényel a tanács. Az egységes pénzalap , 1989-re tervezett összege az alábbi­ak szerint oszlik meg: sza­bályozott bevétel 18 millió 785 ezer forint, állami tá­mogatás 4 millió 50 ezer fo­rint, amiből céltámogatás 2 millió 150 ezer forint. Egyéb (érdekeltségi) bevétel 1 mil­lió 213 ezer forint, s a vár­ható pénzmaradvány: 1 mil­lió 900 ezer forint, összesen tehát 25 millió 948 ezer fo­rint a tervezett bevétel. A kiadások tervezésénél figyelembe kellett venni a tanácsnak, hogy ez éven is növekednek az árak, többek között az élelmiszer, az ener­gia-, a víz- és csatorna­szolgáltatások. Az 1989. évi kiadásokat az alábbi meg­oszlásban tervezték: műkö­dési, fenntartási kiadásokra 20 millió 410 ezer forintot, fejlesztésre 4 millió 300 ezer forintot, s a tervezett záró pénzmaradvány 1 millió 238 ezer forint. A működési ki­adás előirányzata 2,4 száza­lékkal magasabb a tavalyi­nál. Ez évben az intézmény­felújításra fordítható összeg 721 ezer forint, amiből a Szántó Kovács János utcai István-iskola külső bepuco­­lását, valamint a politech­nikai műhelynél szükséges felújításokat akarják elvé­gezni. Az útfelújításra for­dítható összeg 1 millió 482 ezer forint, amit a 47. szá­mú főút szélesítésére hasz­nálnak fel. A fejlesztésre tervezett 4 millió 300 ezer forintból 3 főbb feladatot kíván a ta­nács megoldani: a lakosság biztonságosabb vízellátása érdekében egy 200 köbméte­res kapacitású hidroglóbusz felállítását tervezi, körülbe­lül 3 millió forint ráfordí­tással. Tovább kell lépni a lakásfejlesztés terén is. El­határozta 15-16 telek kiala­kítását, 800 ezer forintból. Ugyanakkor az idén szintén félmilliót fordít nem beru­házás célú kiadásként a fia­tal házasok és többgyerme­kes családok lakásépítési és -vásárlási támogatására. Elkészítette a tanács a községekben végzendő tár­sadalmi munka tervét­­ is, amelyben összesen 1 millió 50 ezer forint érték szere­pel. Ebből a szocialista bri­gádok 200 ezer, a lakosság 400 ezer, az Új Élet Tsz 400 ezer és a kisiparosok 50 ezer forinttal veszik ki a részü­ket. A lakosok által végzett társadalmi munka nagyobb hányada járda- és útépítés, valamint parkosítás és csa­tornázás lesz. A tanácsülés az 1989. évi költségvetés és fejlesztés terv-előirányzatait 25 millió 948 ezer forintban fogadta el. Ezen belül a működési­fenntartási kiadások össze­gét 20 millió 410 ezer fo­rintban (ebből béralap 8 millió 175 ezer forint), s a fejlesztési kiadások összegét 4 millió 300 ezer forintban állapította meg. Jelentőségéhez méltó he­lyet kapott a tanácsülés vi­tájában a községben folyó iskolai oktató-nevelő­munka. Elismeréssel szóltak a jelenlevők az óvodai és is­kolai pedagógusok áldozat­kész munkájáról, akik a ne­hézségek ellenére jó ered­ményeket értek el a gyere­kek­­ személyiségének for­málásában.­­ Szoros munka­­kapcsolatot tartottak a gyámhatósággal, a" gyermek­­védelmi megbízottakkal. Ja­vul a szülők hozzáállása is az iskolai nevelés segítésé­ben. Különösen fontos ez a gyermek pályaválasztásá­nak az irányításánál. A jö­vőbeni feladatok közül leg­fontosabbak közé sorolták a felzárkóztatást és a tehet­séggondozást. Tájékoztatta az ülés részt­vevőit Fejes Sándor tanács­elnök a két ülés közötti fon­tosabb eseményekről. El-,­mondotta, hogy a víz- és csatornamű vállalat meg­kezdte a község ivóvizének arzénmentesítését szolgáló új kút fúrását. Az első ütemben végzendő munká­latokra 3 millió forintot utalt át a tanács a vállalat­hoz. Az összeg 50 százalékát a megyei tanács biztosítot­ta, céltámogatás formájá­ban. Az egészségház útjának aszfaltozására 300 ezer fo­rintot fordított a tanács, további 25 ezer forintból pe­dig a gázhálózat­ építése közben megrongálódott utak helyreállítását végezték el. Új munkahelyet adott a székkutasi tanács a szegvári háziipari szövetkezet dolgo­zói részére a volt orvosi ren­delő helyén. A szövetkezet újabb dolgozókat tudna még alkalmazni, mivel az eddigi­nél nagyobb létszámot tud­na a községünkben foglal­koztatni. A vásárhelyi házi­ipari szövetkezet viszont be­dolgozókat keres a vásárhe­lyi hímzés készítéséhez. A jelentkezőket betanítják, és a munkát házhoz szállítják. Az ülésen többen felszó­laltak. Tühegyi László arról érdeklődött, hogy mi a sze­repe, hogyan jön létre a mű­sorszóró berendezés vásár­lására, üzemelésére alakuló Információs Rt. Milyen mértékben kell a községi tanácsnak ehhez hozzájárul­ni. Gombos Gabriella vb­­titkár válaszában elmondot­ta, hogy a berendezés 8 mil­lió forint körüli összegbe kerülne, s azt a város­ és a várkörnyéki községek taná­csai adnák össze. A helyi lakosság igényelné a para­bolaantenna beszerzését, il­letve­ felállítását. Elképzel­hető az is, hogy a székkuta­­siak anyagi áldozatot is vál­lalnának a működtetéséért. Hegyi Jánosné kérdezte: számíthatnak-e a Németh László utca portalanítására. A vb-titkár úgy válaszolt, hogy a 47-es főközlekedési út szélesítésének költségei magasak, s emiatt nem igen jut pénz az utak portalaní­tására ebben az esztendő­ben. Varjú István, az ABC- áruház környéki csapadék­víz-elvezetésének a rendezé­sét sürgette. Csala Ferenc javasolta, építsenek ki fe­dett buszvárókat. Rostás Sándor az utak karbantar­tásával kapcsolatban inter­­pellál. Tühegyi László ja­vasolta: értékesítse a ta­nács a szolgálati lakásokat. Kérte, újítsák fel a sport­pálya létesítményeit is. Megjegyezte: gazdaságo­sabban kellene az intézmé­nyi beruházásokat megter­­vezni, végrehajtani. Mucsi András pártbizott­sági titkár a gazdasági hely­zet országos és helyi gond­jait elemezte, majd elmon­dotta, hogy szerény mértékű fejlesztésünk a VII. ötéves tanácsi tervünk egy része, amit jól megoldott a tanács. Hangsúlyozta, hogy a fő cé­lok: a hidroglóbusz felállí­tása, a 16 telek kialakítása és a 47-es út szélesítése sok gondot megold a kommuná­lis ellátásban. Dr. J Orbán János főorvos a gyermek­­gyógyászattal kapcsolatos kérdéseket, javaslatokat vá­laszolta meg, megindokolva annak személyi és szerve­zési lehetőségeit. Néhány komortm­ális jelle­gű felszólalás hangzott még el, amire Fejes Sándor ta­nácselnök adta meg a vá­laszt. Növekedett a lakásépítési támogatás összege Két fontos, a lakosságot közvetlenül érintő témát tárgyalt december 20-án, kedden délután a községi tanács végrehajtó bizottsá­ga. Varjúné Rostás Éva igaz­gatási előadó a lakástámo­gatási formák odaítélésének tapasztalatairól, dr. Horváth Sándor körzeti fogorvos pe­dig a község fogászati ellátá­sának helyzetéről terjesztett tájékoztatót, illetve beszá­molót a vb-ülés elé. Mindkét anyag jó alapot adott a vi­tához, s megfelelő betekin­tést a helyzet ismeretéhez. Kezdetben, 1985-ben 150 ezer forintot adott a megyei tanács a fiatal házasok és többgyermekes családok la­kásszerzésének támogatásá­ra. A helyi tanács ugyan­ekkora összeget biztosított erre a célra, így összesen 300 ezer forint állt rendelkezésre abban az esztendőben. A következő évben, 1986- ban már növekedett ez az összeg. A községi tanács vb szakigazgatási szerve figye­lembe vette a jogos igények nagyobb számát és 250 ezer forint támogatásra nyújtott be pályázatot a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­hoz. Mivel a helyi tanács ugyanekkora összeggel já­rult a támogatáshoz, 1986- ban már félmillió forinttal tudták segíteni a rászoruló­kat. 1987-ben és 1988-ban to­vábbi lehetőségeket keresett a tanács a segítés növelésé­re. A múlt évben, tehát 1988- ban további lehetőségeket keresett a tanács a segítés növelésére. A múlt évben, tehát 1988-ban az átlagosnál több, összesen 13 kérelme­ző nyújtott be pályázatot. Közülük kettőt a megyei ta­nácshoz terjesztettek fel, egy tanácsi és egy óvodai dolgo­zóét. A helyi tanács támo­gatásában tehát 11 család részesült: 5 család lakásépí­téshez, 4 felújításhoz, 1 tető­térbeépítéshez, 1 család pe­dig lakásvásárláshoz kért anyagi támogatást, összesen 560 ezer forintot osztott fel a tanács, ebből 180 ezer fo­rint vissza nem térítendő tá­mogatás, 380 ezer forint pe­dig kamatmentes kölcsön. Nagy felelősséggel intézi a szakigazgatási szerv a tá­mogatás különböző formái­nak az odaítélését. A kérel­mek, és azok mellékletei­nek a benyújtását követően környezettanulmányt ké­szít a kérelmező lakcímén, megvizsgálva a kérelmezők lakáskörülményeit, anyagi helyzetét. Átfogó véleményt kér a támogatást igénylők munkahelyeitől. Az így szer­zett adatok alapján a tanács társadalmi bizottsága a ké­relmet véleményezi és javas­lataival segíti a vb döntését. A havi átlagjövedelem meg­állapításánál figyelembe ve­szik a vállalt gyermeket, il­letve gyermekeket is. A jo­gos lakásigény mértékének a megállapításánál hasonlóan határozzák meg a lakószo­bák számát. A névjegyzék­tervezetet 15 napra közszem­lére teszik a tanács hirdető­­tábláján, s megjelentetik la­punkban, a Kutas Népében. Ezt követően dönt a vb a támogatások jogosságáról. A szakigazgatási szerv a támo­gatásként kapott pénz fel­­használását, valamint a tör­lesztéseket folyamatosan el­lenőrzi. Kedvező helyzet alakult ki a fogászati ellátásban azál­tal, hogy az új egészségház­ban helyet kapott a fogásza­ti rendelő s ezzel együtt az újonnan beszerzett egység­­készülék, a röntgen, az új sterilizátor és az amalgán­­keverő gép. A felnőtt fogászat mellett folyik az iskolafogászat el­látása, s mint tudott dolog, ez év (1988) őszétől az óvo­dások fogait is itt kezelik. A lehetőségek tehát meg­van­nak a színvonalasabb egész­ségügyi munkához. Sajnos hátráltató körülmény, hogy a szülők egy része kevés gondot fordít gyermeke fo­gazatának a rendbentartásá­­ra. A csoportos kezelés al­kalmával derül fény arra, mennyire elkeserítő állapot­ban van a gyermekek foga­zata. Új ügyfélfogadási rend A községi tanács új rendelet­tel szabályozza az ügyfélfoga­dást, amely 1989. január 1-jétől lép hatályba. A szakigazgatási szerv az alábbi időpontokban fogadja az ügyfeleket a tanács­házán: Hétfőn reggel fél 8-tól délután 4 óráig. Kedden reggel fél 8-tól déli 12 óráig. Szerdán reggel fél 8-tól délután 4 óráig. Pénteken reggel fél 8-tól déli 12 óráig. A szakigazgatási szerv illeté­kes ügyintézői a jelzett ügyfél­­fogadási időn kívül is kötelesek az állampolgárok úgynevezett egymozzanatos ügyeit intézni, például lakcímváltozás bejelen­tése, talált tárgyak átvétele, adóbefizetés, kérelmek, külön­böző beadványok átvétele stb. Családi rendezvényeket (há­zasságkötés, névadás) munka­időn kívül, a heti szabad- és pi­henőnapon, vagy munkaszüneti napon is el kell látni. A tanácsi tisztségviselők ügy­­félfogadási idejét szintén szabá­lyozza a fenti rendelet. A ta­nácselnök minden hétfőn reggel fél 8-tól délután 4 óráig, a vb­­titkár minden szerdán reggel fél 8-tól délután 4 óráig tart ügy­­félfogadást. Megszűnt a tehó Mint isimenetes, a községi ta­ná­cs 1986. január 29-i ülésén megalkotta az 1/1983/1. 29./11. szá­mú rendeletét, a településfej­lesztési­ hozzájárulásbról. A ta­nács a hozzájárulás összegéből az 5 munkahelyes e­gészségház felépítését, a víztároló-kapacitás fejlesztését, valamint út- és jár­daépítés, fenntartás megvalósí­tását kívánta elősegíteni. Az eltelt időszakban felépült az egészségház, a községi vízmű arzénmentesítése folyamatban van, s az út- és járdaépítés megvalósításához az érintett ut­cák lakosai anyagiakkal és tár­sadalmi munkával járultak hoz­zá. Ilyen eredmények után ha­tározott úgy a tanács, hogy az 1986-ban hozott településfejlesz­tési hozzájárulásról szóló rende­letét 1­988. december 31. napjával hatályon kívül helyezi. * Életutak: Köszöntés Családias hangulatú, ünnepélyes megemlékezésnek le­hettünk résztvevői december 13-án, kedden, délután a székkutasi pártház előadótermében. Már hagyományosan, ez évben is díszoklevéllel, virággal köszöntötték kerek év­­fordulójukon azokat a lakosokat, akik a tsz-ben, vagy egyéb munkahelyen kiemelkedő eredményekkel dolgoz­tak, és a közéleti tevékenységben jó példát mutattak. A köszöntő ünnepségen megjelent Kerekes István, a városi pártbizottság munkatársa, és Székely Sándor, az Ú­j Élet Tsz pártbizottságának titkára is. Ez alkalommal négy ünnepeltet a közöségi pártbizott­ság titkára, Mucsi András köszöntötte. Külön-külön élet­­rajzszerűen méltatta eddigi gazdag és küzdelmes életútju­kat, amely egy pillanatig sem hagyott kétséget affelől, hogy joggal megérdemelték az elismerést. A köszöntők elhangzása után egy-egy díszoklevelet és egy-egy csokor s­zekfűt nyújtottak át részükre. Ezt követően uzsonnán látták vendégül a megjelenteket, felelevenítve sok közös emléket a baráti beszélgetés során. Részletek a köszöntöttek életrajzaiból: — Pista bácsi a század elején, 1908-ban született — kezdte ismertetőjét Szuromi Istvánról a pártbizottság tit­kára. — Szülei, családja élete a vásárhelyi tanyavilághoz kötődött. Vándoroltak egyik gazdától a másikig. Iskoláit Szőkehalmon fejezete be. Utána télen-nyáron kereskedett. Házasodása után részaratást, negyedes kukroicaföldet, har­mados és­ feles­ földhasználatot vállalt, egészen a felsza­badulásig. A tsz-ek megalakulásakor ő is belépett feleségével együtt Kutason a Petőfi Tsz-be. Volt mezőgazdasági „gya­logmunkás”, állatgondozó, brigádvezető és kertész. Onnan ment nyugdíjba, 65 éves korában. Kiváló Dolgozó jelvény­nyel tüntették ki, és többször kapott elismerő oklevelet. Több mint három évtizede tagja a pártunknak. Kom­munista hittel és becsülettel dolgozott a földeken, és a társadalmi munkában egyaránt. Nemrégiben költöztek be Vásárhelyre, mert így közelebb vannak a családhoz, az unokákhoz. A tsz-ünk most sem hagyja támasz nélkül Szuromi bácsiékat. A szociális bizottság látogatja a nyug­díjasokat, és folyamatos a háztájiföld-használat is, ami segíti a megél­hetőségüket. * Juhász Nagy Péter 70 éves. Az ősei híres juhászok voltak, innen származik az előnév is. A múlt század vé­gén a sors a csomorkányi rom, környékére sodorta őket. Ott 20 hold földet vásároltak. A következő állomás Szer­hát, majd a végleges­ letelepedési hely Pósahalom lett. Felesbérlőként éltek a szülei, de később megvásárolták azt a­ földet, és tanyákat építettek a fiaiknak. Péter bácsi Pósán született, 1918. szeptemberében. Is­koláit Vásárhelyen, majd 1930-tól Szőkehalmon végezte. Éppen katona volt, amikor elérkezett a felszabadulás. Ő sajnos, fogságba esett ahonnan 1945-ben érkezett haza. Egy évre rá megnősült, s folytatta a paraszti munkát­. Hosszabb meditálás után 1959-ben lépett be az­ akkori Béke Tsz-be, ahol mint állattenyésztő jól­ érezte magát. Innen a Petőfi Tsz-be került, szintén állattenyésztőnek. Ebből a munkából ment nyugdíjba, 1978-ban, de utána még másfél évig dolgozott a tsz-ben. A faluban épített egy családi házat, s jelenleg is ebben él. A pártnak 1965 óta tagja, és most nyugdíjasként, mint pártcsoporttag vesz részt a pártmunkában. A pártmunka mellett egyíti az anyagot Kutas törté­netének a megírásához. Fő témáin a tanyai iskolák, ol­vasókörök története, a Gregus család renne. A másik nagy ,,vállalkozása”, hogy felderítse a II. világháború hő­si halottainak a hozzátartozóit, és kérje a s­egítségeiket egy méltó emlékmű létrehozásához, itt a faluban. Ebben segí­tenek majd a község társadalmi szervezetei, s főként a népfront. Kecskeméti Károly szülei kutasiak voltak. Édesapja a községi tejház vezetőjeként dolgozott. Karcsi bácsi 192­5- ban született. Felserdülvén a lakatosszakmát választotta, s 1945-ben már „segéd úr” volt. Előző év őszén már szán­tottak a Rostás cég gépeivel, gyakorlásként. A Rostás-féle műhelyben kért és kapott munkát. Sok új gazda vette igénybe a gépeiket. Dolgozott a Hangya szövetkezetnek is a traktorral, majd átment oda alkalmazásba. Gazdag, munkás múlt van a háta mögött. Eposz-tag­ként elvégezte Csongrádon a traktorosiskolát. Többfelé dolgozott, majd a katonaságnál tovább tanult, s fegyver­mester lett Kiskunmajsán. Főtörzsőrmesterként szerelt le, s ezt követően a helyi gyapotkutató részlegnél főgépész, 1956 őszén pedig a kutasi gépállomásra került, és üzem­vezető, majd főmérnök lett, miután gépésztechnikumot végzett. 1979-től a helyi tsz gépállomásán, a kooperációs­­üzem vezetője volt egészen a nyugdíjazásáig. Negyvenötös párttag, szülei példájára lépett be. Köz­ben 1948-tól a községi Eposz-szervezet titkára lett. Élénk ifjúsági életet alakított ki. Színjátszó csoportjukkal járták a tanyai olvasóköröket, legtöbbször lovas kocsival. 1950- ben részt vett Budapesten, a Világifjúsági Találkozón. A pártban szinte állandó propagandista volt, s többször tagja az alapszervezeti vezetőségnek. A propagandista­munkáért a Lenin-emlékéremmel, a Felszabadulási Jubi­leumi Emlékéremmel tüntették ki, és több ízben kapott elismerő oklevelet, s kétszer Kiváló Dolgozó jelvényt. * Dr. Paragi István, építészmérnök, szatymazi születésű, apja építőmester volt, kisiparos, ő a II. világháború ki­törésének évében­­ született. Szegeden elvégezte az építő­ipari technikumot, majd Pesten a műszaki egyetemet, az építészmérnöki karon. Ugyanakkor, a 60-as évek elején kivitelezésből megszerezte az egyetemi doktori címet is. Munkahelyein különböző vezető beosztásban dolgozott és dolgozik. Például, 13 éven keresztül volt a Csomiép igazgatóhelyettese. Volt fejlesztési főmérnök, és jelenleg a Székkutas és Vidéke Takarékszövetkezet elnökhelyette­se. Ebben a funkciójában is bőven értékesíti szakmai tu­dását, tehetségét. Többek között a Fáma, az új bútorbolt, s a szövetkezet központi irodájának a gyors és szép, íz­léses kivitelezése jelzi kivételes­ szakmai rátermettségét. A politikai, társadalmi tevékenysége példamutató. 1964 óta tagja a pártnak. Tagja volt a pártalapszervezeti vezető­ségnek, beválasztották a városi munkabizottságba, és fel­kérésre részt vesz a népi ellenőrzés munkájában. Négy­szer kapott kiváló munkáért kitüntetést, egyszer MTESZ- emlékérmet és kétszer a Mészövtől Kiváló Munkáért ki­tüntetést

Next