Legkedvesebb madaraink 5. Az őszapó (Budapest, 1984)
Hosszú farkú apróságok A madarászok és madárkedvelők túlnyomó többségének van egy vagy két kiválasztott kedvenc faja, esetleg csoportja, amelyet vagy amelyeket a többinél is jobban kedvel vagy amelyekkel tudományos céllal is foglalkozik. Vannak, akiket elsősorban a ragadozók érdekelnek, mások a baglyokra esküsznek, ismét mások számára a méltóságteljes reptű gémek, a tavasszal tarka tollakkal ékes récék vagy éppen a hangosan gágogó nyári ludak a legkedvesebbek. A legnagyobb tábora mégis az énekesmadaraknak van. Nagyon sok ember számára ők jelentik a „madár” fogalom megtestesítőjét, de hogy a meglehetősen nagy és szerteágazó csoporton belül hogyan oszlik meg az érdeklődés, hány „szavazatot” kapnának a cinegék, a fülemülék, a rigók vagy a vörösbegy, azt legfeljebb egy nagyon részletes felmérés dönthetné el. Ez tulajdonképpen nem is fontos. Azt azonban bizonyosra veszem, hogy kevés olyan hazai madárfaj akad, amely első pillantásra annyi szeretettel vegyes csodálatot váltana ki és amelyre annyira illenének a madárbarátoktól oly gyakran hallott „édes” vagy „aranyos" jelzők, mint éppen az őszapó. Ha egy-egy ilyen hosszú farkú, kicsit mindig borzolt fehér fejtollai közül csillogó sötét szemeivel bizalommal ránk pillantó madárka elénk kerül, még az olyan emberek szeme is megakad rajta, akik egyébként vajmi keveset törődnek az erdők és mezők tollas lakóival. Ha akadna valaki, akit még meg kellene győzni a madárvilág szépségéről és kedvességéről, feltétlenül az őszapó bemutatásával kellene kezdeni. Ez a szelíd, bizalmas és nagyon kedves madár bizonyosan elnyerné mindenki tetszését. Az őszapót feltűnően hosszú farka, rövid csőre és tiszta fehér vagy a szemén át fekete csíkkal díszített feje jellemzi. Válla rózsás árnyalatú vörhenyes, háta fekete, ez a szín a hát alsó felén rózsaszínesbe megy át. Szárnya feketésbarna, a karevezők széles fehér szegése az összecsukott szárnyon is jól megfigyelhető. Faroktollai közül a középsők rövidebbek, feketék, a három szélső toll fehér szegélye és végződése repülés közben, különösen az elrugaszkodás és leereszkedés pillanataiban jól látható. Az alsótest fehér, oldala rózsás árnyalatú, a mellen elmosódott barnásszürke foltokat találunk. A kifejlett madár hosszúsága 14 cm, súlya kb. 9 gramm. A vedlés a nyár második felére, júliusra, augusztusra esik. 2