Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Romhányi Emil: Üllő község iratai a Pest és Nógrád Megyei Állami Levéltárban: iratok, 1945–1948: 3,06 iratfm. / 24–28. o.

Romhányi Emil: ÜLLŐ KÖZSÉG IRATAI A PEST ÉS NÓGRÁD MEGYEI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAK Iratok 1945-1948. - 3,06 íratta. A felszabadulás jelentős változásokat hozott a községek közigazgatásának életében. A szov­jet csapatok megjelenésével egyidejűleg gazdátlanokká váltak és rövidesen felosztásra is kerültek a községekre majd mindenütt ránehezedő, azok igazgatását is közvetlenül, döntő módon befolyá­soló nagybirtokok. Rövidesen megszűnt a lakosság igazi akaratának érvényesülését a község igaz­gatásában oly nagyban gátló virilista rendszer és mindezzel párhuzamosan a községek igazgatá­sában szerephez jutottak a falu népének legharcosabb, legforradalmibb elemei is.­­A Magyar Közlöny 1945. január 4-i számában megjelent 14/1945. ME számú, a közigazgatás ideiglenes rendezéséről intézkedő rendelet, megvalósítandó feladatként fűzi­k, hogy a (szervezeti­leg egyenlőre érintetlenül hagyott) helyi önkormányzatok­, a maguk erejéből gondoskodjanak az igazgatási szervezet létrehozásáról és ezek működésének biztosításáról. E feladat megoldásában nyújtottak döntő segítséget­­a demokratikus pártok megbízottaiból és kipróbált Hitler-ellenes ha­zafiakból, országszerte, a közigazgatási szervezet különböző fokozatainak megfelelően megyei, járási és községi szinten megalakított Nemzeti Bizottságok. Szerepükről a közigazgatás ideiglenes rendezésében már az idézett ME rendelet is szól. Feladatukká teszi az önkormányzati testületek, a községekben tehát a községi képviselőtestületek újjáalakítását is, s az egész közigazgatást át­menetileg a Nemzeti Bizottságok vezetése alá helyezi. Ez az állapot egészen 1945 tavaszáig a 14/1945. ME számú rendeletet kiegészítő 1030/1945. ME számú rendelet megjelenéséig tartott. E rendelettel a kormány visszaállítja és ideiglenesen rendezi a háborúban megcsorbított és fel­függesztett községi önkormányzatot, gondoskodik az önkormányzati állások betöltéséről, megen­gedi, hogy jegyzőként olyan személyeket is megválasszanak - a demokratikus utánpótlás érde­ke­kében - akik valamely önkormányzati testületben, érdekképviseleti szervben, társadalombiztosí­tási vagy más önkormányzatban, szakszervezetben, szakmai testületben, politikai pártban való munkásságuk révén megfelelő igazgatási gyakorlatot szereztek. Egyúttal rendelkezik a még meg nem alakult képviselőtestületek megalakulásáról. A rende­let megszüntette az önkormányzati testületek a virilizmus, cenzusos választójog és az örökös tagság elvén felépült rendszerét és újjáalakításukat a Nemzeti Bizottságok jogkörébe utalta, az ő jogukká tévén az újjáalakítás megszervezését, valamint a testületekben az egyes pártok és szakszervezetek képviseleti arányának megállapítását. A rendelet kimondta, hogy ott, ahol az önkormányzat már ebben a szellemben, tehát a Nemzeti Bizottságok irányítása mellett koráb­ban megalakult, új eljárást nem kell lefolytatni. A képviselőtestületek ilyen megalakulásával egyszersmind a Nemzeti Bizottságok közigazgatási hatásköre megszűnt. Mint azonban éppen a következőkből látni fogjuk, politikai irányító szerepét a Nemzeti Bizottság a képviselőtestület felett mindvégig megtartotta, 2z Üllő község területén 55 napon át harctér volt, tüzvész pusztította el a községházát, a benne levő iratanyaggal együ­tt A hadműveletek továbbvonulása után - azonban még a teljes felszabadulás előtt - 1945. január 6-án a Magyar Kommunista Párt és a Független Kisgazdá­lét delegáltjai egyhangúlag kimondották a községi tanács megalakulását. A­ községi tanács a Magyar Kommunista Párt indítványára a község vezető jegyzőjévé ideiglenes minőségben Szabó György okf. Jegyzőt választotta meg. Üllő község közigazgatási tevékenysége ezzel újra megindult. Elsőrendű feladatként je­lentkezett a község rendjének, valamint a lakosság élelmezésének biztosítása. A szegények in­gyenes orvosi kezelésben, gabona és faellátásban részesültek. 1945. január 8-án Monor köz­ségben gyűltek össze a járás községeinek vezetőjegyzői és bírái, s ezen az értekezleten is­mertették a Magyar Kommunista Párt monori szervezetének átiratát, mely sürgősen megol­dandó feladatként jelölte meg a közigazgatás, a közbiztonság, a közélelmezés, a közegészség­ügy, valamint az iskolai oktatás megszervezését és megindítását 24

Next