Levéltári Szemle, 28. (1978)
Levéltári Szemle, 28. (1978) 1. szám - ADATTÁR - Tömöry Márta: Szigeti József levelei Thallóczy Lajoshoz, 1880–1885 / 119–128. o.
Jegyzetek I.sz. levélhez: (1) Pauler úr — dr. Pauler Gyula az Országos Levéltár igazgatója. (2) Thallóczy édesanyja, Strommer Benedekné, akivel s húgával, Szerafinnal Thallóczy lakott a Várban. (3) A méltóságos asszony valószínűleg Salamon Ferencné. (4) Szilágyi Sándor a Magyar Történelmi Társulat titkára és a Századok szerkesztője (5) Szigeti az utasítást betartva, a számára megjelölt napilapokat végigböngészgette, s hamar rájött, hogy az Egyetértés az a lap, amely minden írását közli Thallóczynak. A Pester Lloydhoz nincs kedve, de a következő leveléből kitűnik — bizonyára újabb utasításra —, mégis átnézi az utált német lap számait is. (6) Thallóczy a betűvetés mesterségét Kassán tanulta ahol akkoriban laktak — s ottani szlovák nyelvű iskolatársaitól a szlovák nyelvet. E kora gyermekkori nyelvtudása kedves volt neki — s igen hasznos a későbbiekben, amikor balkáni utazását megkezdte, ezzel a nyelvvel indul, s ekkor írja egyik barátjának: ha nem tudná, a szlovák nyelv világnyelv. Barátainak „becenevét" szlovákosította, a János nevű (pl. Csontost) így Janó, a József nevűek mind „Oszipok" lettek (pl. az ifj. Színnyei, vagy Hampel József), s bizonyára Szigetit is ő becézte így. 2. sz. levélhez: (1) Ez a levél sok viszontagságon mehetett át, s gyűrődései mutatják, hogy benne több összehajtott papír — papírpénz — rejtőzött. (2) Szalay József levéltáros kollégájáról, legjobb barátjáról van szó. (3) Pauler Gyula. (4) Lexi Jakab Elek, aki Paulert távollétében helyettesítette, de kit koránt sem szerettek úgy, mint az előbbit. (5) Ugyancsak Jakabról van szó, akinek főnökösködésével Szigeti sehogy sincs megelégedve. 3. sz. levélhez: (1) Salamon Ferencről van szó, aki a IV., Barátok terén lakott, azaz lent Pesten, s akkoriban a Magyar Könyvszemlét szerkesztette. (2) Horváth Ignác bibliográfus, történetíró, a Magyar Könyvszemle munkatársa, az Országos Széchenyi Könyvtár őre. (3) Pauler időn túli szabadságot csak a felsőbb hatósága, a belügyminisztérium jóváhagyásával engedélyezhetett, ezért kellett Thallóczy kérvényét a „miniszteri elnökséghez" — a belügyminisztériumba küldeni. 4. sz. levélhez: (1) Seidl vagy Steidler kilétét nem sikerült megállapítani. (2) dr. Hampel József akkor a Széchenyi Könyvtár érem- és régiségtárának őre, egyik legjobb barátja Thallóczynak. (3) Sándor János erdélyi levéltáros, aki Jakab Elekkel került fel az erdélyi levéltár-részekkel az Országos Levéltárba 5. sz. levélhez. (1) Gruber? (2) Nem lehetett megállapítani, kiről lehet szó. (3) A „pro secundo" kimaradt, később ugyan észreveszi, s a VHI-at kétszer írja. (4) P. Károly: Pulszky Károly, Thallóczy szintén igen jó barátja. Művészettörténész, egyik dalmáciai útjára el is kísérte Thallóczyt. (5) Fejérpataky László, jóbarát, akkor a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának őre. (6) Ifj. Szinnyei József szintén jóbarát, ekkor az Országos Széchenyi Könyvtár tisztviselője. (7) Itt felsorolja az újság dátumát, számait, amelyekben cikk jelent meg. Ezek leírását mellőztük. (8) Szendrey János (1857. márc. 28.—) valószínűleg Thallóczynak egyetemi évfolyamtársa, kivel élete folyamán többször került kapcsolatba, ekkoriban az Országos Régészeti és Embertani Társulat titkára, hadtörténész, 0r. múzeumszakértő, több történeti vonatkozású kiállítás rendezője, ilyen területen kerül többször munkaviszonyba Thallóczyval. Pl. az 1900-as párizsi világkiállítás alkalmával a „huszár”, kiállítás rendezője, a magyar hadtörténeti osztály vezetője, az 1884-es ötvöskiállítás rendezésében is — Thallóczyval együtt — részt vett, stb. (9) Fekete Ignác (1858. okt. 18.-) valószínűleg még egyetemi hallgató korukból ismerősei egymásnak, ezidőtájt az Ellenőr munkatársa, újságíró. (10) Császtek - valószínűleg Csánky Dezső csúf — vagy — beceneve. 127