Levéltári Szemle, 73. (2023)

Levéltári Szemle, 73. (2023) 2. szám - Műhelymunkák - Brunner Attila: Levéltári segédlet mint adatbázis Nagykőrös és Kiskunfélegyháza építési ügyiratainak elemzése

Levéltári segédlet mint adatbázis Az építkezési ügyiratok számának kerületenkénti eloszlása az idővonalra vetítve is párhuzamos, ami ugyancsak az egyes városnegyedek hasonló ütemű gyarapodására utal. Minden kerületben megegyeznek a fellendülések és a visszaesések, 1895-ben, 1898-ban, 1903-ban, 1907-ben és 1910-ben minden kerületben növekedett, 1897-ben, 1900-ban, 1905-ben és 1914-ben pedig csökkent az építési ügyiratok száma. Vagyis a teljes vá­ros építőtevékenysége azonos hatások befolyása alatt alakult. Az I., II. és IV. tizedben nagyjából párhuzamosan haladtak, az I. tizedben csak 1901-1903 között volt magasabb az ügyiratok száma, a II. tized csak 1909-ben haladta meg a másik két kerületet, a IV. tized pedig csak 1913-ban tudta túlszárnyalni a másik kettőt. A III. tized (a III. és V. kerület együtt) építőtevékenysége magasan meghaladta a többi városrészét. Ez a mintázat csak 1920 után változott meg, amikor a félegyházi építőipar csak lassan éledezett. Ekkor már csak a IV. tized tudott egyenletes fejlődést produkálni, a többi városrész építőtevékeny­sége az 1900 körüli értékek körül oszcillált a gazdasági világválságig. (8. ábra) Nagykőrös Nagykőrös tizedbeosztása eltért, de szintén a főbb útvonalakhoz igazodott. (9. ábra) Az I. tized a Kossuth Lajos út északi része és a Ceglédi úttól nyugatra fekvő rész, a II. tized a Kossuth Lajos út külső, nyugati szakaszától északra fekvő része (Tabán), a III. kerület a Kossuth Lajos úttól délre, a Hunyadi utca és Örkényi út közötti terület, a IV. tized a Kossuth Lajos úttól délre, a Kecskeméti út - Hunyadi utca - Petőfi utca közötti rész, az V. tized a Petőfi út - Kecskeméti út - Tormás utca közötti terület, a VI. tized a Kecske­méti út - Ady Endre utca - Hangácsi utca - Kazinczy utca - Szolnoki út közötti terület, a VII. tized a Kecskeméti út és Ady Endre utca határolta terület (a régi temető helye), a VIII. tized a Szolnoki úttól délre fekvő további területek a VI-VI. tizedektől keletre, a IX. tized a Szolnoki úttól északra fekvő a Lőcsei (Folyam) utcától keletre, a X. tized a Ceglédi út - Szolnoki út - Lőcsei utca közötti terület. A IV. és VI. tized kivételével mind­egyik körzet nyitott volt a városhatár felé. Mind a tíz tizedben igen aktív volt az építő­tevékenység 1900 és 1914 között. A lakóházakra vonatkozó ügyiratok közé itt (a fentebbi kimutatásoktól eltérően) a házak átalakításait is beleszámoltam. (10. ábra) Kimagasló volt az építési ügyiratok száma a IV. tizedben, ezt követte a X. és a II. tized. A IV. tizedben már az 1890-es években a legmagasabb volt az ügyek száma, s ezt a fölényt a következő évtizedekben is megtartotta. Az 1890-es években a IV, X., II. tizedekben történt a legtöbb házépítés, míg a VI., III. és I. tizedekben a legkevesebb. Az 1900-1914 közötti években a város minden területén megtöbbszöröződött az építési ügyek száma, az addig lemaradó VII. tizedben például tízszeresére, a lendületesen újjáépülő IV. tized­ben „csak” 2,7-szeresére, a X. tizedben 3,6-szorosára. Nem emelkedett viszont szignifi­kánsan a VIII. és IX. tizedek építőtevékenysége. 1914 után mindenütt jelentős a vissza­esés a lakóházépítési tevékenységben, az 1890-es évek szintje alá süllyedt az építkezések száma. 1914 után a legtöbbet építő tizedek a V., a X. és a IV. lettek. A körösi lakóház­építés virágkora tehát egyértelműen az I. világháború kitörését megelőző másfél évtized. 2023/2. -27-47. 43

Next