Levéltári Szemle, 73. (2023)
Levéltári Szemle, 73. (2023) 3. szám - Haraszti Viktor: A res extra commercium elve a magyar levéltári jogban
Haraszti Viktor trónbeszédét, Récsey Ádám miniszterelnöki kinevezési rendeletét, egyéb királyi leiratokat, rendeleteket. Az iratok közt megtalálhatóak voltak az 1848-as országgyűlés jegyzőkönyvei, főrendiházi ülési jegyzőkönyvek, Kossuth Lajos levele a képviselőházhoz, Mészáros Lázár egy és Bem József több jelentése, a gróf Zichy Ödön-féle ingóságokról írt jelentés, addig ismeretlen Kossuth-levelek, kormánybiztosi jelentések, megbízóleveleiket átvett képviselők névjegyzéke és más jelentős iratok. Karcsay Gizella felkereste az Országos Levéltárat, ahol az iratokat értékelés végett egy napra ott hagyta. Herzog József főigazgató levelében arról tájékoztatta Karcsaynét, hogy a bemutatott okmányok az Országos Levéltárban őrzött „1848-49-ik évi országgyűlés levéltárába” tartoznak, s mint állami iratokat, a levéltár vissza szeretné kapni. Az országgyűlési iratokat ismeretlen időpontban egy ismeretlen személy tulajdoníthatta el a levéltárból, azok állami tulajdont képeznek s így „magánforgalom tárgyai nem lehetnek”.5 Karcsagiék 10 000 pengőt szerettek volna az iratokért, míg az Országos Levéltár 300 pengőt ajánlott fel. Az özvegy ezt az összeget kevesellte, így a dokumentumokat nem adta át. A család sajtónak előadott története szerint az 1848-as kormány mindenhová, ahová székhelyét áttette, magával vitte levéltárát is. Később a kormány szétosztotta az iratokat megbízható személyek között, akiknek meg kellett volna semmisíteni azokat. Karcsayné apósa, Karcsay Rezső főhadnagy kalandos úton Angliába, majd Amerikába emigrált, ahol a szóban forgó iratokat egy emigránstársa kínálta fel neki megvételre. Karcsay megvásárolta, majd 1857-ben hazatértekor sógorának, dr. Bocskay Ignácnak ajándékozta, aki gróf Esterházy tatai és gesztesi uradalmainak jószágigazgatója és jogtanácsosa volt, egyben szenvedélyes mű- és régiséggyűjtő. Bocskay Ignác vagyonát Karcsay Valér MÁV főfelügyelő és felesége örökölte, így jutottak az iratok birtokába is, amelyeket a család 84 éven át háborítatlanul birtokolt. Egyébiránt Karcsayné előkelő családból származott, nagyapja Ljudevit Gay író, édesapja pedig Horvátország legfőbb állami ügyésze volt; már csupán emiatt is a sajtó jelentős érdeklődésére tartott számot az ügy. A levéltár vizsgálata megállapította, hogy a Karcsayné birtokában lévő iratok közül 35 darab kétségtelenül az 1848-1849. évi országgyűlés irattárából kikerült ügyirat, amelyeket az 1723. évi XLV tc. 1. §-a értelmében be kellett volna szolgáltatni az Országos Levéltárba, s azok adásvétel tárgyát nem képezhetik. A levéltár feljelentést tett ismeretlen tettes ellen iratok jogtalan eltulajdonítása miatt, és a dokumentumok lefoglalását kérte. Récsey Ádám (1775-1852) császári és királyi táborszernagy, politikus, 1848 októberében Magyarország törvénytelenül, minisztériumi ellenjegyzés nélkül kinevezett miniszterelnöke. 5 MNL OL Y.l.a. Herzog József levele Karcsay Valériéhoz, 1934. augusztus 8. 741/1934. OL. sz. 6 Bakos Ákos újságíró, költő, az Est tudósítója, 1939-től a Pest című lap felelős kiadója. Ljudevit Gaj ( 1809-1872) horvát nyelvész, politikus, újságíró és író. A pánszláv illír mozgalom egyik központi alakja volt. A Reggel 1936. február 24-i számában 23 aláíró olvasói levelét közölték, melyben a Karcsay család tokaj-hegyaljai megbecsültségére hívták fel a figyelmet. 9 „1. § Hogy egyelőre szabad és királyi Pozsony városában, s az országlakó urak házában, általános országos levéltárt állítsanak fel, melybe az országos országgyűlési s más politikai és törvénykezési, 6 Levéltári Szemle 73.évf.