Hübner János (szerk.): Mostani és régi nemzeteket, országokat, tartományokat, városokat, emlékezetre méltó mezővárosokat, helységeket, folyókat, tavakat, tengereket, öblöket, fokokat, szigeteket, hegyeket, erdőket, barlangokat, pénzeket, mértékeket, 's t. e. f. esmértető lexikon. A-CZYRKASSY (Pest, 1816)

B - Bardebnrg - Bardelles - Bardes - Bardevik - Bardi - Bardinetto - Bardiow, l. Bartfeld - Bardis - Bardo - Bardorf - Bardótz - Bardótzi Szék - Bareges, v. Barrege - Bar-el-Abiad, l. fehér fóvíz - Baren - Bären, v. Keresztszigetek - Bäreneck Múrnál - Bäreneck Elsenauban

­ardeburg , Apátság és Apá­czan­ monostora Luxenburg ellenében , gyönyörű, hely, Belgyiom kir. Luxenburg Herczs. lardelles , néhai apátság Fr. ország Berry Tart. Naon kis folyóvíznél, a’ mostani Cher oszt. Lardes, sziget a’ Malabári partokon, melly Goa­dstól csatorna által választatik el. Magasan fekszik, azért Portugallus hajók’ fede­zésére szolgál. Bardevik, más a’ vólt Westfália alsó Albis oszt. Elmenan fo­nál. Ezelőtt nagy kereskedő­ is vala, de az úgy nevezett Oroszlány Henrik ( Henri­­­us Leo) által meglepetett és elrontatott, csupáncsak a’ Fő Temp. és a’ kis Kato­nák Intézetje (Stift) marad­tak fenn mai napig. A’ mos­tani lak. kertészségből él­nek , ezeknek szabadságok vagyon zöldségeket, min­dennap Hamburgba vinni, a’ hol is különös házaik vagynak. Bardi, kis vs Parma és Pia­cenza Herczegs. egy várral. Bardi netto, kis vs Lombardi és Vei. Kir. Marengo oszt.­ban Bardinezzo víznél,melly Pavia vidékében eredvén, 4 mfdre Pó tóba szakad. Bardiun, 1. Bartfeld. Bardis, vs felső Egyiptusban Nilus fonál, egy kikötőhel­lyel , egy Arabs Fő Úr* Széke. Bardo , kis vs egy erős várral Doria Baltea fóvizétöl nem­­ messze , Piemontban, a’ volt Doria oszt.ban. Bardorf , Westfáliában egy hasonló nevű kant. főhelye Oker oszt. Helmstedt kéz­­ben Lapan fánál, egy vár­ral 164 ház, 498 lak. bar­dót­z , népes más Erdély­­ben , itt sok só ásatik. Bardót­zi Szék, Erdélyben, É­­szakról Udvarhely és Csik Széke , keletről Mitis és Pi­liske hegyekkel, délről Mik­lósi Székkel, nyugotról Fe­hér Vármegyével határos, hossza a midre, szélessége i1i midre mégyen.­­Az Ud­varhelyi székhez tartozik. Bareges v. Barrege , mos­or­ Ország Felső Pyrenaeusok oszt. 700 lak. egy igen szük­ völgyben ( Baredgina Val­lis ) vagyon fekvése, híres meleg ferdőjiről. Bar-el-Abiad, 1. fehér lóvíz. Baren , kis tó Márki Grófs­ban Westfáliában Fivér vizébe szakad. Baren v. Kér észt szigetek , ott laktalan szigetek a’ jégten­ger Északi részén , Keletre a’ Kolyma kifolytánál (730 É. Sz.), az Orosz Helyt. Ir­­kuczkhoz tartozik , fák nél­kül vagyon , csak mohhal és füves vagyon befedve, sok medvéji és kevés jégha­lai vagynak. Bäreneck Máriás, plébánia, falu és vár felső Steyer országban Brucki kerület­ben , egy Muron való híd­dal , és egy savanyú víz forrással innen nem mesz­­sze , mellyben jeles ásvány só találtatik; látni még némelly maradékokat az idevaló kősziklán épült várból, mellytől veszi va­­­­la ama régi Pernegg fa­milia nevét, ez csak a­ 16 században holt ki. Nem messze vagyon ugyan ezen Plébániának fl­. helysége Alsó Várhegy a’ Bold. Szűz csudálatos képivel , erről több csudák mondatnak. Bäreneck Eisenauban, Palota Vár és Urod. alsó Steyer Orsz. Gräczi kéz­ben közel Austria Magyar Orszá­

Next