Hübner János (szerk.): Mostani és régi nemzeteket, országokat, tartományokat, városokat, emlékezetre méltó mezővárosokat, helységeket, folyókat, tavakat, tengereket, öblöket, fokokat, szigeteket, hegyeket, erdőket, barlangokat, pénzeket, mértékeket, 's t. e. f. esmértető lexikon. IBA-NYWEGEN (Pest, 1816)
N - Ninguta - Ninians (Deli) - Ninove - Nino-Zinimda - Nio, ezelőtt Jos - Nioborg - Nions, Nyons - Niort - Nipegoniak - Niphates - Niphon, l. Nipon - Nipissing - Nipon, Niphon - Nipsaei - Niret - Nirgua - Nisabat, v. Barahun
, ~,63 készítenek , kereskedést az föllép Japóniával,singuta , Mansehu - Tatárok’ fő via Kirin Helyt, Tungusiában. Ez a’ Chinai Császárok’ famíliájának törzsökös helye. Sinitans ,Delimus déli Skohonával, liszttel , szarvasmarhával ’s t.ef. Közel a*zel a’ vshoz, ezüst és ólombányák vannak. Niort lakosai a’ szőlőket is jól mívelik. Az osztálybeli főhatalom’ székin kívül egy keresk. ítélő széke is van. tziai Stirling Grófs.ban 4000 Nipegoniak, igen szabadságra lak, bor, materia, és szeg fabrik, ezekkel foglalatoskodik az egész környék. Közel ide kőszén homok , és mészkő ásatik, kinőve, kis vs Fr. orsz. Schel törő nép ész. Amarikában, a’ Canadai fel. tónak ész. partyán, 4000 fegyvereseket állít ki. Niphattis , havas hegy Arnjeniában és k. folyó, de oszt.ban Dendre fonál . Nipion , I. Nipon, 3000 lak. Nino-Zinimda , falu Grasinia Orosz Helyt.ban , egy Görög Érsek’ széke. N*vs, ezelőtt Jós , kis szigetje Archifelagusnak ; olajra , borra , és pamutra nézve igen termékeny. Lak. Görögök 3700 számmal. Van egy hason nevű visa.Sioborg, kis, szép, megerősített vs Fünen Angol szigeten 900 lak. Nions, Nyons , kis vs Drome Fr. oszt.ban Aigues fonal , mellyen egy hid áll, 2720 lak. és szappan , selyem matéria , vászon , szőtt matér, fahr, borral és olajjal kereskedik. gitort, (46° 20/ É. Sz. 17° 10' K. H.) Sevres Francz. oszt. nak fő vsa , igen szép ró Nipiscing , jó ész. Amerikai Canadában , melly Huron tavával eggyesül. Nipán, Niphon , az az Naptartánya China nyelven Dsche-Puen , legnagyobb a’ Japoniai szigetek közül , 33° 20' és 41° .30' E. Sz. közti, és 1420 20' K. H közt Grenwichtöl, Tschika szigettől Sangaar tengerzug választja el. Ezen szigeten húzódó hegyek’ lánczai (dél nyűgről ész. kel. felé) ezt ismét 2 külömbözö nagyságú részre hasítják , mellynek nagyobb része , t. i. a’ délkeleti többnyire termékeny , a’ kissebb része ellenben az ész. nyugoti mindenben szűkölködik. Nagysága 2000 □ mfdekre megy. Fő via Jedona helyen fekszik 200 h. és Nipsaei, régi népség Thraci- 15000-re való lakkal ; egy ában, erős’várral , theatrummal, , kis mvsterm Orosz akadémiával, Athaeneummal, derék könyvtárral , 2 ispitályokkal , és 2 pléb. Hellyt.ban Kolwa fánál, Sz. Miklós képével, mellyhez sok búcsúk járnak. tempi. Itt igen jeles bőr , Nirgua , vs Caraccas tart.ban Terra termában Spanban d. Amerikában termékeny, de igen egésségtelen tájékozó fekszik 3200 r. salétrom fabr. is. A.’ mel- Pisabat, v. Barahun , vs Schir- lelte fó Sevres vizén derék van nyug.Persiai tart.ban, kereskedés űzetik, főkép ga- Jolamma torkolatjánál fékezikö , kalap , fésű , vas portéka, szőtt matéria, papíros , keményítő , eczet ’s t.ef. készítetik; van nagy