Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Anglesea Henrik Vilmos Paget - Anglia, Angolország, Nagy-Britannia
ANGLIA. 24- nak (steward) előttilése alatt, a’ kinek e’ régre törvénytudónak kellett lenni. A’ jobbágyi hűség megsértése ’s az árulás miatt tett panaszokat a’ tiszttartó al királyi bírák elejébe terjesztette ; a’ kisebb ügyekben ellenben maga gyűjtött juryt a’ kérdésben forgó ügynek megvizsgálására, melly megtörténvén, maga a’ tiszttartó mondta ki az ítéletet. Mind ezeknek előadásából k.ki láthatja, hogy a’ parasztoknak a’ földes urasággal való öszveköttetése és ennek törvényszolgáltatási josa a’ nép közönséges szabadságával kevesbbé volt Angliában ellenkezésben, mint más tartományokban , és hogy a’ törvényszolgáltatási hatalom eredeti vonása, „hogy t. i. e’ legyen a’ szabad emberek vezérlője és elöljárója,44 itt tisztábban tartatott meg, mint akárhol másutt. De épen e’ tette az Angolokat, mint népet, nagyokká és erősökké, bár melly sok van is egyébiránt az ők rendeléseiben olyan, a’ mit gyalázni lehet. 11. Statusalkotmány. Épen nem lehet Montesquieuvel, jóllehet már sokan vélekedtek úgy, azt mondani, hogy az angol statusalkotmánynak ereje a’ 3. a. m. az igazgató, bírói és törvényhozó hatalmaknak egymástól való különválasztásában áll ; mert kiváltképen a’ parlament mind az országló szék foglalatosságaiban, mind a’ bírói hatalomban igen nagy és valóságos részt vészén, főképen az alsó parlament, a’ mennyiben ennek felvigyázása alatt vannak a status igazgatása és sok országlást illető dolgok, nevezetesen az országutak, hidak, csatornák építése ’s más közönséges építések, az ifjak nagykorúvá tétele, váló perek ’sat. az úgy nevezett privát billeknél fogva ; hasonlóképen veszett részt a’ nemzet a’ birói hatalomban is a’ felső parlamentben, a’ mennyiben ez a’ legfelsőbb törvényszék Angliában. A’ király pedig az ő titkos tárnicsában vagy a’ titkos tanácsosok közül kiválasztottak kisebb gyűlésében, a’ cabinettanácsban, gyakorolja mind törvényhozói, mind birói jósait; a’ legfelsőbb törvényszéknek hasonló hatalma van a’ romai praetorokéhoz, mivel itéletmondásaiknak néminemű törvényes ereje van, és a’ status hatalmának ezen 3 ága annyira öszve van szövődve egymással, hogy egy sem független a’ másiktól. Épen olly kevéssé lehet a“ király és a’ parlament 2 házának helyeztetését úgy nézni, mint a’ monarchiának, aristocratiának és democratiának öszveelegyedését, sőt inkább a’ parlament, kivévén ennek egynéhány tagjait, kik különös kinézéseknél fogva szálának a’ nép mellett, általjában véve aristocratákból áll. Az alsó ház vagy a’ parlament alsó háza pedig csak a’ nagyobb földbirtokosok gyűlése, valamint a’ felső ház is, csak más formában ’s azon különbséggel, hogy ennek tagjai született aristocraták. A’ nép kívánságainak a’ 2 ház közül egyikben sincs törvényes és szükséges védelmezője , hanem valóságos jusai és azon sarkalatos törvények, mellyeken a’ polgári szabadságát, más intézetek által bátorságosittatnak, és ezen rendelések fenállását az ő részéről ismét 2 környűlállás védelmezi, hogy t. i. egyfelől ugyan azok egyszersmind az aristocratiának is bástyául szolgálnak a’ monarcha önkényes uralkodásra való hajlandósága ellen, más felől attól lehet tartani, hogy a’ nép, ha azon reá nézve hasznos rendelésektől megfosztatik, (a millyenek a’ nép törvényszékei a’ jurgban, a’ gyűléstartásra való jus és a’ sajtószabadság), nem csak ezeket tartja meg erőszakosan és kezei között, hanem meglehet még többet is kicsikarna. A’ királyi hatalmon még most is látszanak a’ régi német népalkotmányból való származásának nyomai. A’ szabad fegyverviselők vezérei királyokká , az ország fő feudális uraivá, törvényhozókká (a parlament végzései ugyan is csak kérések, mellyeket a’ király egy „Majd meglátom 44- mal, les toi s’ avisera, félre tehet) és birákká lettek (mert a’ westminsteri főbirák sokáig egészen a’ királytól, a’ ki azokat akármikor elbocsáthatta hivatalokból, függőitek, és a’ király a’ törvényeknél fogva mintegy jelen van azokban), hanem a’ királyi hatalom több egyezéseknél és szokásoknál fogva korlátok közé van szorítva. A’ parlament szabadságai csupán csak természetes lehetetlenség által szorittatnak meg , és gyak