Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Anglesea Henrik Vilmos Paget - Anglia, Angolország, Nagy-Britannia

ANGLIA. 24- nak (steward) előttilése alatt, a’ kinek e’ régre törvénytudónak kellett lenni. A’ jobbágyi hűség megsértése ’s az árulás miatt tett panaszokat a’ tiszttartó al királyi bírák elejébe terjesztette ; a’ kisebb ügyekben el­lenben maga gyűjtött juryt a’ kérdésben forgó ügynek megvizsgálására, melly megtörténvén, maga a’ tiszttartó mondta ki az ítéletet. Mind ezek­nek előadásából k.ki láthatja, hogy a’ parasztoknak a’ földes urasággal való öszveköttetése és ennek törvényszolgáltatási josa a’ nép közönséges szabadságával kevesbbé volt Angliában ellenkezésben, mint más tartomá­nyokban , és hogy a’ törvényszolgáltatási hatalom eredeti vonása, „hogy t. i. e’ legyen a’ szabad emberek vezérlője és elöljárója,44 itt tisztábban tartatott meg, mint akárhol másutt. De épen e’ tette az Angolokat, mint népet, nagyokká és erősökké, bár melly sok van is egyébiránt az ők ren­deléseiben o­lyan, a’ mit gyalázni lehet. 11. Statusal­ko­tmány. Épen nem lehet Montesquieuvel, jól­lehet már sokan vélekedtek úgy, azt mondani, hogy az angol sta­­tusalkotmánynak ereje a’ 3. a. m. az igazgató, bírói és törvényhozó hatalmaknak egymástól való különválasztásában áll ; mert kiváltképen a’ parlament mind az országló szék foglalatosságaiban, mind a’ bírói ha­talomban igen nagy és valóságos részt vészén, főképen az alsó parlament, a’ mennyiben ennek felvigyázása alatt vannak a­ status igazgatása és sok országlást illető dolgok, nevezetesen az országutak, hidak, csatornák építése ’s más közönséges építések, az ifjak nagykorúvá tétele, váló pe­rek ’sat. az úgy nevezett privát billeknél fogva ; hasonlóképen veszett részt a’ nemzet a’ birói hatalomban is a’ felső parlamentben, a’ mennyi­ben ez a’ legfelsőbb törvényszék Angliában. A’ király pedig az ő titkos tá­rnicsában vagy a’ titkos tanácsosok közül kiválasztottak kisebb gyű­lésében, a’ cabinettanácsban, gyakorolja mind törvényhozói, mind birói jósait; a’­­ legfelsőbb törvényszéknek hasonló hatalma van a’ romai praetorokéhoz, mivel itéletmondásaiknak néminemű törvényes ereje van, és a’ status hatalmának ezen 3 ága annyira öszve van szövődve egy­mással, hogy egy sem független a’ másiktól. Épen olly kevéssé lehet a“­ ki­rály és a’ parlament 2 házának helyeztetését úgy nézni, mint a’ mo­narchiának, aristocratiának és democratiának öszveelegyedését, sőt in­kább a’ parlament, kivévén ennek egynéhány tagjait, kik különös kiné­zéseknél fogva szálának a’ nép mellett, általjában véve aristocratákból áll. Az alsó ház vagy a’ parlament alsó háza pedig csak a’ nagyobb föld­­birtokosok gyűlése, valamint a’ felső ház is, csak m­ás formában ’s azon különbséggel, hogy ennek tagjai született aristocraták. A’ nép kívánsá­gainak a’ 2 ház közül egyikben sincs törvényes és szükséges védelme­zője , hanem valóságos jusai és azon sarkalatos törvények, mellyeken a’ polgári szabadságát­, más intézetek által bátorságosittatnak, és ezen rendelések fenállását az ő részéről ismét 2 környű­lállás védelmezi, hogy t. i. egyfelől ugyan azok egyszersmind az aristocratiának is bástyául szol­gálnak a’ monarcha önkényes uralkodásra való hajlandósága ellen, más felől attól lehet tartani, hogy a’ nép, ha azon reá nézve hasznos rende­lésektől megfosztatik, (a­ millyenek a’ nép törvényszékei a’ jurgban, a’ gyűléstartásra való jus és a’ sajtószabadság), nem csak ezeket tartja meg erőszakosan és kezei között, hanem meglehet még többet is kicsikarna. A’ királyi hatalmon még most is látszanak a’ régi német népalkotmány­ból való származásának nyomai. A’ szabad fegyverviselők vezérei kirá­lyokká , az ország fő feudális uraivá, törvényhozókká (a­ parlament vég­zései ugyan is csak kérések, mellyeket a’ király egy „Majd meglátom 44- m­al, le­s toi s’ avisera, félre tehet) és birákká lettek (mert a’ westmin­­steri főbirák sokáig egészen a’ királytól, a’ ki azokat akármikor elbo­csáthatta hivatalokból, függőitek, és a’ király a’ törvényeknél fogva mintegy jelen van azokban), hanem a’ királyi hatalom több egyezéseknél és szokásoknál fogva korlátok közé van szorítva. A’ parlament szabadsá­gai csupán csak természetes lehetetlenség által szorittatnak meg , és gyak­

Next