Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 4. kötet. Delphin - Florus (Pest, 1832)

D - Dupin, Charles - Duplica - Du Pont de Nemours Péter Sámuel

DUPLICA DUPONT DE NEMOURS 153 ellene mondott. A’ király visszatérte után D. kirekesztőleg a­ törvény­­tudom­ánnyal foglalatoskodott, ’s Berryer-rel együtt Ney vidéje volt. E’ dologban néhány hathatós emlékirást tett fel, ’s ezek közt az, mellyel az 1815 Julius 3-i megegyezést a’ vádolt marsall részére fordítani ipar­kodott, nagy tetszést nyert. Ha e’ peres tárgyban a’ védelmezés be­csületén kivül semmit nem nyert is, még is annál jutalmazóbb lett ékes­­szólásának következése, hogy következő évben Wilson, Bruce és Hut­chinson Angolokat oltalmazta, kik azzal vádoltattak, mintha Lava­­lette elszökésében részesek voltak volna. Azon sok vádoltak közül, ki­ket akkor a’ pártdüh üldözött, soha egynek sem tagadta meg segedel­mét. Szabad írások ’s hathatós beszédek által védte a’ prés szabadsá­gát, mindég kész lévén egy hatalmas párt fondorkodásait ’s bosszúvá­gyát felfedezni. Tündöklő lelki tehetségeivel a legnemesebb érzelmeket pá­rosítja D., ’s azon haszon nem lésés, mellyel hivatalát viszi, nyilván meg van esmerve. Említett munkáján kívül, a’romai és franczia törvényekről több irományt ada ki, ’s Burlamaqui „Természet- és népek törvényéc”-nek helyes kiadását (5 köt.) eszközlötte. „Memories, plaidoyers et con­­sultutions“ czimű írásai 12 kötetben­­ gyűjtettek öszve. — 2) Chât­les, (báró), az előbbinek öccse, jeles földmérő, ingénieur és vízépítő; szül. 1784. 1801-től a’ Napoleon alapította párisi polytechnica oskola nevendéke, a’ geometriát tűzzel tanulta ’s azon iparkodott, hogy a’ mathematica tudományokat a’ status szolgálatára hasznosan fordíthassa. Napoleon háboruja alatt a’ hajósseregnél szolgált ’s az antwerpeni ki­kötő építésénél 1805 igen munkás volt. 1808 Gantheaume generalis cso­portjával mint szabad akaratú Corfuba ment. De a’ ioniai szigeteken maradt, mint az ujan alkodott ioniai academia troknokja. Ő eszközlöt­te az olympiasi jutalmak alapítását az ó és uj görög nyelvű írásokra, mellyhez minden Europában és Asiában élő Görögök meghivattak. Corcyrában D. Demosthenes olynthiai beszédeit lefordította, ’s e’ szónokról egy értekezést irt. 1811 elhagyta a’ioniai szigeteket ’s Olasz­országba ment. Itt földmérői mély vizsgálatjait közre bocsátotta. Tou­­lonban 1813 megmentette azon szép képeket, mellyeket Puget XIV Lajos számára készített, ’s a’ franczia tengeri hősök dicsőségének ezen emlékei a’ touloni fegyvertárban Dupin alapította museumnak ékei let­tek. Itt kezdé­k,a’ 18. és 19 századbeli hajóépitésnek ábrázolását,a mellyet 1815-ig folytatott. A’ párisi második béke után Angliába uta­zott 's azt 20 hónapi ott mulatása alatt minden irányban megjárta. Ez utazásnak nevezetes gyümölcsei levének a’ franczia és angol tengeri állam fiai, hidak és utak leírásai. Visszatérte után 1818 az academia tagja ett 's annak üléseiben több velős értekezéseket olvasott fel , jelesen egyet a’ kézi mesterség és erőmivek hasznairól. A’ mivészség és ké­zi mesterség uj conservatoriumának felállításakor az alkalmaztatott erő­­mivtudomány tanítójává neveztetett. 1820 ó­ta jelent meg főmunkája: ,,1­oyages dans la Grande Bretagne“, melly a­ brit kormánynak jeles­ségét vagy hi­ányait a’ szárazföldi erőre, tengeri állapotra, pattantyusságra, útépitésre , községek dolgára, bányászságra , kézi mesterségre és keres­kedésre nézve általányosan előterjeszti. 1825 jelent meg: Geometrie et mécanique des ars et ateliers et des beaux arts“ (3 köt. rez.) ’s 1827 érdekes munkája: Des forces productives et commerciales de la France (2 köt., 4). D. a’ követkamra tagja, ’s munkás előmozditájok s köszhasznu czéloknak. D­u p t. r c a . a’ törvényes nyelvben , az alperesnek második felele­te , vagy a’ replicára való felelet. ( L. Phr.) Fordítják e’ nevezetet li­teral­iás vetekedő irásokra is. Diport ok N k m n u r s. ( Péter Sámuel ), ezen franczia tudós és politicus mind esmereteire, mind szelíd, szeretetre méltó characte­­rére nézve az újabb idő legnevezetesebb fér­fijainak egyike, szül. 1720 Pa­risban. Itt egy ideig majdnem egészen , esmei ellenül, házi tanító

Next