Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 7. kötet. K - Magyar Ország története (Pest, 1833)

M - Magyar Országgyűlés - Magyarország természeti és polgári állapotja

574 MAGYARORSZÁG TERM. ÉS POLG.ÁLLAP. formátusoknak Debreczenben , Patakon , Pápán. A’ nem egyesült óhitüeknek 2 gymnasiumjok van : Karlóczon és Újvidéken. Nagy befolyása a’ nemzeti culturára a’ Pesten lévő nemzeti muzeum (gr. Szécsenyi Ferencz ajándéka) , becses természeti productumokkal, pénzekkel , és sok ezer nagy becsű könyvel és kéziratokkal. Minthogy a nevezett oskolákban mindenféle tudományok tanitatnak , azért tudósok nélkül nem szűkölködik az ország, mit a’ szépen virágzó magyar literatura is bizonyít. Az okosságnak (rationis) felsőbb culturáját, és az erkölcsi tökéletességet sokkal kevesebb emberben látni, mint a’ civilisatiot, és a’ tudományos culturát. Ennek okát a’ házi és a’ közönséges (oskolai) nevelésben kell keresni. Jobb nevelés és oktatás bámulásra méltó elmebeli , erkölcsi és polgári erőt fejthetne ki Magyarországban. Magyarország polgári alkotmánya Tót és Horvátországra, a’tengerpartra (Littorale 6 nsz.mföld) is kiterjed ; de nem a’ határőrző katonaság vidékére , melly tulajdon törvényei szerint kormányoz tatik. Polgári állapotra nézve nemesekre és nem nemesekre osztatnak fel Magyarország lakosai. Nemesek a’ mágnások, úgymint az ország báróji , a’ fő ispányok , herczegek , grófok és bárók , továbbá a’király által fekvő jószágokkal vagy nemes levéllel (armalissal) megajándékoztatott személyek és az ő maradékaik , végtére a’ szabad királyi városok és némellyé privilegiált kerületek , mint moralis személyek. A’ nemes ember ment minden adótól (de ha sz. k. városban lakik, fizet azon város határában lévő fundusáért ) , ment továbbá vámfizetéstől (ha nem mint kereskedő utat), végre dézmától és katona szálatástól ; nem fogathatik meg előbb , mint az ő törvényes birája eleibe idéztetnék ’s megitéltetnék , kivévőn némelly eseteket, úgymint a’ hazaárulást, a’ felségbántás vétkét, az utonálláson, gyújtogatáson, házasság törésen kapatást, melly esetekben fogságba ’s a’ biró eleibe vitethetik. Személyes bátorságának és jószágának megsértése (major potentia) a’ megsértő minden jószágának elvesztésével büntettetik meg. Csak a’ nemes bírhat teljes jussal fekvő jószágot, ’s gyakorolhat azon földes uri jusokat (regalia) ; csak ő viselhet vármegyei és más főbb hivatalokat. A’ nemes jószágok, a’ királyi ajándék meghatározása sze-rint, vagy csupán a’ férfi ágra szálnak , vagy az asszonyi ágra is. Ha a’ familia kihal, a’ királyra szál vissza a’ jószág, a’ ki mindazonáltal tartozik azt érdemes embereknek jutalomul ajándékozni. A’ haza védelmét a’ nemességre bízta a’ törvény. E’ végre vagy személyesen tartoznak felülni a’ nemesek, vagy bandériumokat állitni. A’ sz. k. városok polgárjai és a’ privilegiált kerületek lakosai szép szabadságokkal bírnak. Nagy azon teher, mellyet a’ paraszt visel, mert azon adózásokon , pénzen , és szakmányokon kívül , mellyekkel az földes urának tartozik, a’ papnak minden termései 10-ed részét kell adnia , a’ vármegyei tiszteket , a’ katonaságot és a’ foglyokat tartania; tartozik közönséges munkákat ingyen véghez vinni, p.o. utakat építeni, javitni, hidakat építeni; a’ parasztok adják, a’nemtelen polgárokkal , a’ haza védelmezésére az ujonczokat. Mind ezen hasznos szolgálatok mellett is a’ paraszt ’s a’ nemtelen polgár nemes fekvő jószágokat nem bírhat, sem alsó sem főbb hivatalokra (a’ falusi és városi biróságot ’s több e’féléket kivevőn) nem juthat; a’maga neve alatt sem a’ földes ura sem más ellen pert nem folytathat ; első bir’ája a’ földes ura még a’ vele való perekben is. Egyébiránt a’ magyar paraszt nincs többé a’ földhöz kötve , hanem szabad elhagynia földes urát ; de arra gondja van a’ felsőségnek, hogy a’ megüresedett házhelynek azonnal más lépjen birtokába, hogy az adózásban fogyatkozás ne legyen.— A’ törvénytevő hatalmat az ország gyűlésén a király gyakorolja az öszvegyült rendekkel. Ezek állanak a főbb papságból és a’ mágnásokból, a’ királyi táblának tagjaiból; a’ káp-