Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 9. kötet. P - Python (Pest, 1833)
P - Passatszelek - Passau - Passiv - Passiv kereskedés - Pastell festés
PASSAT-SZELEK PASTELL-FESTES 109 grád Serviával együtt, a’ temesi bánság, Oláhország az Olt vizéig ’s Horvátországnak egy része Austriáéi lettek. (L. Nándor - Fejérvár). L.ú. Passat-szelek, 1. Szél. Passau, Bajorország alsódunai kerületeinek fővárosa, a’fő biztosságnak és egy püspöknek lakhelye ; romános fekvése , ’s a’ belső városon kivül két külső városa (az Inn- és ttzváros) van, öszveséggel 800 házait 10,300-an lakják. Maga a’ város egy a’ Dunától és Imitől formált félszigeten fekszik. A’ Dunán keresztül egy 1818 — 23 épített, ’s 7 gránit oszlopon álló hid visz. Az Innvárost, melly az Inn jobb partján fekszik, fa hid köti öszve Passauval. A’ Dunán túl, az ilz bal partján, melly itt a’ Dunával egyesül, fekszik az itzváros. Egy a’ Duna és llz jobb partja közt fekvő szegletben 400 lábra felnyúló hegyen ül Oberhaus vára, melly az alább fekvő Niederhaus nevű várkastéllyal öszveköttetésben van. A’ város maga meglehetősen jól , a’ külső városok ellenben rosszul vannak építve. Épületei közt kitetszenek: a’ herczegek hajdani kastélya; a’ négyszegű kövekből építtetett pompás püspöki templom, a’ város legszebb piaczán , az alsó dunai kerület lakóitól Maximilián Józsefnek 1828 felállittatott emlékkel; ’s a Jesuiták collegiuma , most lyceum. Egy dohányfabrikán ’s jövedelmies serfőzéseken kivül kevés más mesterségi szorgalmat lehet itt látni. Fontosabb a’ dunáui kereskedés és hajózás. Szomszédságában feküsznek Freudenheim és Löwenhof mulató kastélyok. A’ passaui püspökség (20 nsz. mf.) 1801 létetett világivá ’s 1809 kapcsoltatott egészen Bajorországhoz. A’ Passauban 22 Aug. 1552 között egyezés volt első birodalombeli alaptörvény, melly a’ protestánsoknak, hosszas hadaik után, vallásbeli és polgári szabadságot adott. (L. Vallásbéke és Y Károly).—Passaui mesterségnek neveztetett hajdan az , melly szerént az ember magát vágás és lövés ellen bátorságba helyezte ; mivel egy Passaui 1611 bűbájos leveleket osztván ki, egy bátortalan sereget, melly Passaunál állott ’s Csehországba kellett volna ülnie, ezen mesterséggel lelkesített. Passiv, 1. Kristis kínszenvedése. Passiv kereskedés, 1. Actív kereskedés. Pastell-festés. A* pastell száraz, apró rudacskákra formált kréta nemű festékeket tesz. Az érczfestéket t. i. először megdörgölik , azután belőle mézviz, facsipa ’s a’ t. elegyítéssel tésztát csinálnak , mellynek egyes alkotó részeit az előállítandó szikhez alkalmazzák. E’ tésztából formálják végre a’ szinkrétákat , ’s azért neve a’ francz. pâte, vagy régi paste szótól ered. E’ rudacskák néminemüképen az ecset helyett szolgálnak ; a’ pastellfestés vagy szénkrétázat tehát az, mellynél száraz, és különféle festéktésztából formált rudacskák használtatnak. A’ rudacskával tett vonások ujjal vagy törlővel dörzsültetnek el, ’s az árnyékok, félárnyékok ’s a’t. , úgy hozatnak ki, hogy a’ szín ott, hol maradnia kell, elfenetik , elmázoltatik. Csak a’ legélesebb világok nem dörzsültetnek el. E’ festésmód neve alatt Fiorilla szerént a’ régi írók a’ rajzolásnak azon nemeit érték, mellyekhez veres, fekete, és fejér krétát használtak. Legközünségesb szer, mire szinkrétával festhetni, puszta, vagy vászonra feszitett barnás veres durva papiros vagya pergamen. A’ pastellfestésnek különös kecse és szemnek tetsző elevensége van , ’s szöszössége miatt ruhaneműk festésére ’s a’ testszin megadásra másoknál elébb való, mi okon leginkább képekre és arczképekre fordittatott. Ennél a’ munkát tetszés szerént félbenhagyni, ismét elővenni, kiigazgatni, a’ hibát zsemlével kitörölni, ’s akármikor bevégezni lehet; mert a’ félbeszakasztásnak , mint a’ festés más nemeinél , a’ színekre s azok keverésére semmi befolyása sincs. De mivel a színek csak gyenge por gyanánt fekszenek a’ papiroson, a festések legmáléka.