Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 9. kötet. P - Python (Pest, 1833)

P - Passatszelek - Passau - Passiv - Passiv kereskedés - Pastell festés

PASSAT-SZELEK PASTELL-FESTES 109 grád Serviával együtt, a’ temesi bánság, Oláhország az Olt vizéig ’s Horvátországnak egy része Austriáéi lettek. (L. Nándor - Fejérvár). L.ú. Passat-szelek, 1. Szél. Passau, Bajorország alsódunai kerületeinek fővárosa, a’fő biz­tosságnak és egy püspöknek lakhelye ; romános fekvése , ’s a’ belső városon kivül két külső városa (az Inn- és ttzváros) van, öszvesé­ggel 800 házait 10,300-an lakják. Maga a’ város egy a’ Dunától és Imi­től formált félszigeten fekszik. A’ Dunán keresztül egy 1818 — 23 épített, ’s 7 gránit oszlopon álló hid visz. Az Innvárost, melly az Inn jobb partján fekszik, fa hid köti öszve Passauval. A’ Dunán túl, az ilz bal partján, m­elly itt a’ Dunával egyesül, fekszik az itz­város. Egy a’ Duna és llz jobb partja közt fekvő szegletben 400 láb­ra felnyúló hegyen ül Oberhaus vára, melly az alább fekvő Nie­derhaus nevű várkastéllyal öszveköttetésben van. A’ város maga meg­lehetősen jól , a’ külső városok ellenben rosszul vannak építve. Épü­letei közt kitetszenek: a’ herczegek hajdani kastélya; a’ négyszegű kövekből építtetett pompás püspöki templom, a’ város legszebb pia­­czán , az alsó dunai kerület lakóitól Maximilián Józsefnek 1828 fel­­állittatott emlékkel; ’s a­ Jesuiták collegiuma , most lyceum. Egy dohányfabrikán ’s jövedelmies serfőzéseken kivül kevés más mestersé­­gi szorgalmat lehet itt látni. Fontosabb a’ dunáui kereskedés és ha­józás. Szomszédságában feküsznek Freudenheim és Löwenhof mula­tó kastélyok. A’ passaui püspökség (20 nsz. mf.) 1801 létetett vi­lágivá ’s 1809 kapcsoltatott egészen Bajorországhoz. A’ Passauban 22 Aug. 1552 között egyezés volt első birodalombeli alaptörvény, melly a’ protestánsoknak, hosszas hadaik után, vallásbeli és polgári szabadságot adott. (L. Vallásbéke és Y Károly).­—Passaui mester­ségnek neveztetett hajdan az , melly szerént az ember magát vágás és lövés ellen bátorságba helyezte ; mivel egy Passaui 1611 bűbájos leveleket osztván ki, egy bátortalan sereget, melly Passaunál állott ’s Csehországba kellett volna ülnie, ezen mesterséggel lelkesített. Passiv, 1. Kristis kínszenvedése. Passiv kereskedés, 1. Act­ív kereskedés. Pastell-fest­és. A* pastell száraz, apró rudacskákra for­mált kréta nemű festékeket tesz. Az érczfestéket t. i. először meg­dörgölik , azután belőle mézviz, facsipa ’s a’ t. elegyítéssel tésztát csinálnak , mellynek egyes alkotó részeit az előállítandó szik­hez al­kalmazzák. E’ tésztából formálják végre a’ szinkrétákat , ’s azért neve a’ francz. pâte, vagy­ régi paste szótól ered. E’ rudacskák néminemüképen az ecset helyett szolgálnak ; a’ pastellfestés vagy szénkrétázat tehát az, mellynél száraz, és különféle festéktésztából formált rudacskák használtatnak. A’ rudacskával tett vonások ujjal vagy törlővel dörzsültetnek el, ’s az árnyékok, félárnyékok ’s a’t. , úgy hozatnak ki, hogy a’ szín ott, hol maradnia kell, elfenetik , el­­mázoltatik. Csak a’ legélesebb világok nem dörzsültetnek el. E’ fes­tésmód neve alatt Fiorilla szerént a’ régi írók a’ rajzolásnak azon nemeit érték, mellyekhez veres, fekete, és fejér krétát használtak. Legközünségesb szer, mire szinkrétával festhetni, puszta, vagy vá­szonra feszitett barnás veres durva papiros vagya pergamen. A’ pas­­tellfestésnek különös kecse és szemnek tetsző elevensége van , ’s szö­­szössége miatt ruhaneműk festésére ’s a’ testszin megadásra másoknál elébb való, mi okon leginkább képekre és arczképekre fordittatott. Ennél a’ munkát tetszés szerént félbenhagyni, ismét elővenni, kiigaz­gatni­, a’ hibát zsemlével kitörölni, ’s akármikor bevégezni lehet; mert a’ félbeszakasztásnak , mint a’ festés más nemeinél , a’ színekre s azok keverésére semmi befolyása sincs. De mivel a színek csak gyenge por gyanánt fekszenek a’ papiroson, a festések legmáléka.

Next