Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 12. kötet. Thaarup - Zwingli (Pest, 1834)
V - Visconti, Ennio Quirino
VISCONTI 305 császártól herczegi rangot nyere ’s igen sok birtokot szerze. Hatalma alatt valónak Pisa, Siena, Perugia, Padua és Bologna is ’s észrevehetőleg kimutató, hogy Olaszország királyczimére vágyott, de méreg által kivégeztetvén 1402, nagy tervei nem létesülhetének. A’ tudományok benne nagylelkű pártfogót találónak , udvarába édesgető kora leghiresb férj fiait, a’ piacenzai egyetemet visszaállító, a’ pariait egyesité vele 's nagy könyvtárt alapita. Roppant épületeket is létető, jelesen a' Tessinen levő hidat Pávánál 's a’pompás mailandi székesegyházat (1386 — 97). 3 fiai, Giammaria, Filippo Maria ’s Gábor (házasságon kívüli) , megosztozkodván nagy birtokán, egyenetlenségekkel ’s botlásaikkal eljátszák házok hatalmát. Majd mindenik lombardi városban egyes hatalmas polgárok emelkedének fel ’s a’ szomszéd statusok elcsipegeték a’ Viscontik birtokait, mint Florence Pisát,s a’ Velenczeiek lassanként Paduát, Vicenzát, Veronát, Bresciát ’s más városokat. Giammaria , kegyetlenségeivel gyűlöletessé tevén magát, öszveesküvőktől megöletett 1412. Filippo Maria 35 év alatt most szerencse polczán , majd nyomoruság szélén látá magát, mert a’ Velenczeiek sokszor Mailand falai alá nyomatának. Mh. 1447 férjfi örökös nélkül. Természetes leányát Biancát, Sforza Ferencz hires vezérhez adván nőül, a’ Mailandiak , látván, hogy szabadságokat a’ gyönyörű tartományokra vágyók ellen nem védhetik, ezt választék hertzegiekké 1450. Az újabb időbeli Viscontik a'régi nemzetség maradékai. V i s c o N T i (Ennio Quirino), a’ leghíresebb régiségesmezők egyike , 1751 szül. Romában. Elei Genuából származónak. Attyja Giovanni Battista tudós esmeretekkel tünteté ki magát 's 1768 a’ romai régiségek felvigyázójává tetetek. Fija a' csudagyermekek közé számíaltathatik , mert már olly korában esmerte a’ pénzeken levő császárfőket, midőn alig tudta neveiket kigyagyogni. 10 évében közönséges vizsgálatot álla ki a' római és bibliai históriából, numismaticából, chronologiából, földleírásból, ’s geometriából és 12-ben a' legnehezebb trigonometriai feladatokat meg tudá fejteni. 13-ban rímekben leforditá Euripides Hekubáját ’s nem sokára Pindarushoz foga. Atyja azt a’ tervet tévé, hogy a’ Pro - Clementinum museumot leírja ‘s nehány czikket kidolgozvahoz, de csak az első kötetet végzé el, többi részét pedig e' nagy 's jeles munkának, melly’ maga is elégséges volna nevét halhatlanitni . V. adá ki II Muteo Pio-Clementino deteritto ez. alatt (1 köt. 1782, 2 k. 1784, 3 k. 1788, 4 k. 1790, 5 k. 1792, 6 k. 1796, 7 k. 1807, ehez jőve későbben 8 kötetül II Museo Chiaramouili V. Filep Auréltól és Guattani József Antaltól). Midőn a' római jelesebb antikok Parisba vitetének, követé X. kedvelt műkincseit, elrendezd ezeket uj honokban ’a lajstromozó , mindenik mellé rövid, de oktató ’s izlénteljes észrevétel tevén. E’ lajstrom kijőve 1815 Xonce des statuet, bullet et bat- reliert de la galerie des antiques du Mutée Napoleon ez. alatt. 1817 iá Description des antiques du Mtuée Royalet. Még bővebben adá elő a’ Mutée françait névvel esmeretes gazdag gyűjteményt. 1800 tagja jön a franczia intézetnek. Sok tudományos munkában olvashatni értekezéseit. Majd amaz óriási terven dolgozik , hogy az addig zavarban volt iconographiát hozza rendbe, így álla elő as Inconographie grecque (Paris 1811 , 3 rész.). A’ romaiból csak a’ két első kötet jőve ki 1818. a' császárok képezeteiig. Lord Worsley rábizá a’ Görögországból hosott mivek leirását ’s így láta világot a’ II Muteo Wortleyano , ’s az angol parlament, midőn lord Elgin gyűjteményét megvevő kötét Londonba hivá, hogy ezen hires régiségeket lajstromozza. A' fáradhatlanul munkái , szemérmes és nyájas V. 7 Feln 1818 km. L. felőle Kunstblatt, 1820 70 sz. Munkái (Opere tutte.