Magyar Lexikon 10. Julianus-Könyvnyomtatás (Budapest, 1882)

J - Jülichi örökösödési pör - Julien, Lajos Antal - Julier - Juliflorae - Julifunda - Julius - Julius - Julius - Julius - Julius - Julius Miklós Henrik

Jülichi örökösödési pör Julius bécsi kongresszus pedig Poroszországhoz csatolta, magvát a rajnai tartományok mai I. kerülete képezi 318 n. kilom. 41,403 lak. — J. kerületi székváros a Roer folyó és a berg­marki vasút mellett 5114 lakossal. Jülichi örökösödési pör volt azon hadviselés, mely a klevei herczegi csa­lád kihaltával (1609) az ez után ha­gyatékul maradt jülichi trónra számot és igényt tartó szász, brandenburgi és pfalz­­neuburgi fejedelmek között támadt és ezek közül a két utóbbi tüstént el is foglalta a követelt birtokot, míg Szász­ország a császárt és Spanyolországot hívta segítségül. Ausztria azt követelte, hogy a vita elintézéséig ezen herczegség a hozzátartozó klevei és bergi fejede­lemségekkel együtt az ő gyámsága alatt álljon, és nem sokat diplomatizálva spa­nyol katonákat küldött be és elfoglal­tatta. Ezzel ellentétben a brandenburgiak és pfalz-neuburgiak szövetségre léptek és kapcsolatos szövetségesekül nyerték az evangélikus uniót, melynek ellenében a katholikus liga támadt. Joachim Zsig­­mond brandenburgi választó orániai Vil­mos és IV. Henrik franczia király segé­lyével ismét kiverte a császáriakat és Jülichet 1610-ben visszafoglalta. Ezután a háború változó szerencsével folyt, is­mételt békekötési kísérletek hajótörést szenvedtek a vitához járult makacs val­lási ellenszenven, míg utoljára is mind­két fél megunta és 1614. november 12-én Xantenben Francziaország és Németalföld közvetítése mellett a jülich-klevei tarto­mányokat részarányosan felosztó szerző­dés jött létre, melynek értelmében Pfalz megkapta Jülichet és Berget, Branden­burg Klevet, a „Mark“-ot, Ravensberget és Ravensteint. Szászországnak, mely csak diplomácziai alapon harczolt, be kellett érnie a czimmel, melyet erkölcsi elégtételül kapott. Julien (fr. zsüljen), Lajos Antal concertező és zeneszerző, szül. 1812. ápril 23. Sisteronban Francziaországban, concertjeivel nagy népszerűségre tett szert Párisban és 1838. óta Londonban, hol egy időre átvette a Drurylane-szin­­házat; megh. 1860. márcz. 14. — 2) Stanislas Aignan hires franczia ori­entalista, szül. 1799. szept. 19. Orleans­ban, tanár és 1854. óta a Collège de France administratora. meghalt 1873. febr. 14., a khinai nyelv legalaposabb ismerőjének tartották egész Európában. Khinai fordításaiból kiemeljük „A khi­nai árva“ és a „Krétakör“ drámákat, to­vábbá több regényt: „Fehér és kék“ (1834), „Két olvasott fiatal leány“ (1860), „A két unokatestvér“ (1863, 2 köt.) stb., egy gyűjtemény khinai novellát, több komoly tudományos munkával együtt. Julies­, 2284 méter magas hegyszoros, mely Svájcznak graubündeni kantonjá­ból Felső-Engaddinba vezet. Már a ró­maiak is használták, de jelenleg Churból kocsiút vezet rajta át Bivion keresztül Silvaplánába az Inn mellékére. Vala­mennyi alpesi szoros közül ez olvad fel leghamarább és legkevésbé van ki­téve a lavinák pusztításainak, mind­azonáltal télen mégis csak szánokkal lehet rajta közlekedni. Juliflorae, a barkavirágúak vagy amentáceák (1. ott) tudományos neve. Régebben a csanálképűekkel (kender, komló stb.) egy rendbe egyesittetett, de szétválasztásuk jogosult, mert a csa­­nálféléknek nincs mindig bárkájuk. Julifunda, afrikai kereskedő város Szenegambiában, tulajdonkép D s­u­­­i­funda (1. ezt). Julius (lat.), férfikeresztnév, az igy szóló tulajdonneveket I. Gyula alatt. Julius, az év 7. hónapja (31 nappal), a rómaiaknál 5. hónap (quintilis), mely utóbb J. Caesar tiszteletére neveztetett el júliusnak ; csillagászati jele az oroszlán. Julius, római férfinév. A Gens Julia egy római nemzetség volt, mely Alba Longából származott. Nevét Julustól, Aeneas állítólagos fiától avagy unoká­jától vette, kiben ősüket tisztelték. A köztársaság egész tartama alatt a leg­magasabb államhivatalokban látjuk a Júliusokat, főleg az első és utolsó szá­zadokban. Julius, Ábrás Károly magyar szép­­irodalmi író álneve, mely alatt különö­sen pályája kezdetén működött. Julius, Baj­za Jó­zsef költőnk és kri­tikusunk egyik irodalmi álneve. Julius Miklós Henrik, a börtönügy körül érdemeket szerzett orvos, szül. 1783. okt. 3. Altonában zsidó szülőktől. 2

Next