Magyar Lexikon 10. Julianus-Könyvnyomtatás (Budapest, 1882)
J - Jülichi örökösödési pör - Julien, Lajos Antal - Julier - Juliflorae - Julifunda - Julius - Julius - Julius - Julius - Julius - Julius Miklós Henrik
Jülichi örökösödési pör Julius bécsi kongresszus pedig Poroszországhoz csatolta, magvát a rajnai tartományok mai I. kerülete képezi 318 n. kilom. 41,403 lak. — J. kerületi székváros a Roer folyó és a bergmarki vasút mellett 5114 lakossal. Jülichi örökösödési pör volt azon hadviselés, mely a klevei herczegi család kihaltával (1609) az ez után hagyatékul maradt jülichi trónra számot és igényt tartó szász, brandenburgi és pfalzneuburgi fejedelmek között támadt és ezek közül a két utóbbi tüstént el is foglalta a követelt birtokot, míg Szászország a császárt és Spanyolországot hívta segítségül. Ausztria azt követelte, hogy a vita elintézéséig ezen herczegség a hozzátartozó klevei és bergi fejedelemségekkel együtt az ő gyámsága alatt álljon, és nem sokat diplomatizálva spanyol katonákat küldött be és elfoglaltatta. Ezzel ellentétben a brandenburgiak és pfalz-neuburgiak szövetségre léptek és kapcsolatos szövetségesekül nyerték az evangélikus uniót, melynek ellenében a katholikus liga támadt. Joachim Zsigmond brandenburgi választó orániai Vilmos és IV. Henrik franczia király segélyével ismét kiverte a császáriakat és Jülichet 1610-ben visszafoglalta. Ezután a háború változó szerencsével folyt, ismételt békekötési kísérletek hajótörést szenvedtek a vitához járult makacs vallási ellenszenven, míg utoljára is mindkét fél megunta és 1614. november 12-én Xantenben Francziaország és Németalföld közvetítése mellett a jülich-klevei tartományokat részarányosan felosztó szerződés jött létre, melynek értelmében Pfalz megkapta Jülichet és Berget, Brandenburg Klevet, a „Mark“-ot, Ravensberget és Ravensteint. Szászországnak, mely csak diplomácziai alapon harczolt, be kellett érnie a czimmel, melyet erkölcsi elégtételül kapott. Julien (fr. zsüljen), Lajos Antal concertező és zeneszerző, szül. 1812. ápril 23. Sisteronban Francziaországban, concertjeivel nagy népszerűségre tett szert Párisban és 1838. óta Londonban, hol egy időre átvette a Drurylane-szinházat; megh. 1860. márcz. 14. — 2) Stanislas Aignan hires franczia orientalista, szül. 1799. szept. 19. Orleansban, tanár és 1854. óta a Collège de France administratora. meghalt 1873. febr. 14., a khinai nyelv legalaposabb ismerőjének tartották egész Európában. Khinai fordításaiból kiemeljük „A khinai árva“ és a „Krétakör“ drámákat, továbbá több regényt: „Fehér és kék“ (1834), „Két olvasott fiatal leány“ (1860), „A két unokatestvér“ (1863, 2 köt.) stb., egy gyűjtemény khinai novellát, több komoly tudományos munkával együtt. Julies, 2284 méter magas hegyszoros, mely Svájcznak graubündeni kantonjából Felső-Engaddinba vezet. Már a rómaiak is használták, de jelenleg Churból kocsiút vezet rajta át Bivion keresztül Silvaplánába az Inn mellékére. Valamennyi alpesi szoros közül ez olvad fel leghamarább és legkevésbé van kitéve a lavinák pusztításainak, mindazonáltal télen mégis csak szánokkal lehet rajta közlekedni. Juliflorae, a barkavirágúak vagy amentáceák (1. ott) tudományos neve. Régebben a csanálképűekkel (kender, komló stb.) egy rendbe egyesittetett, de szétválasztásuk jogosult, mert a csanálféléknek nincs mindig bárkájuk. Julifunda, afrikai kereskedő város Szenegambiában, tulajdonkép D suifunda (1. ezt). Julius (lat.), férfikeresztnév, az igy szóló tulajdonneveket I. Gyula alatt. Julius, az év 7. hónapja (31 nappal), a rómaiaknál 5. hónap (quintilis), mely utóbb J. Caesar tiszteletére neveztetett el júliusnak ; csillagászati jele az oroszlán. Julius, római férfinév. A Gens Julia egy római nemzetség volt, mely Alba Longából származott. Nevét Julustól, Aeneas állítólagos fiától avagy unokájától vette, kiben ősüket tisztelték. A köztársaság egész tartama alatt a legmagasabb államhivatalokban látjuk a Júliusokat, főleg az első és utolsó századokban. Julius, Ábrás Károly magyar szépirodalmi író álneve, mely alatt különösen pályája kezdetén működött. Julius, Bajza József költőnk és kritikusunk egyik irodalmi álneve. Julius Miklós Henrik, a börtönügy körül érdemeket szerzett orvos, szül. 1783. okt. 3. Altonában zsidó szülőktől. 2