Magyar Lexikon 11. Könyvornamentika-Magyar Tempe (Budapest, 1882)
K - Könyvtan - Könyvtár
Könyvornamentika é rékeit képviseli s a művek közt a legrégibbek a 13. szóbeli Pray-kódex négy díszített lapján láthatók (Krisztus levétele a keresztről, Krisztus tetemének bebalzsamozása, a három Mária látogatása az úr sírjánál és a trónoló megváltó); a 14. szdot, a Battyányi könyvtár esztergomi missaléját Stepht Henrik, csukárdi plébános írta és festette ki 1377., melynek czímlapja, díszített kezdőbetűi, a szövegben előforduló különféle alakjai s a lapszéldiszítéseket képező lombok és virágok a Rajna két partján elterjedt burgundi művészettel közel rokonságot mutatnak; a nemzeti múzeum misekönyve szintén e századból való de már az olasz befolyást vallja s kezdetleges művészetet tüntet föl; hasonlókép még a 14. század műve a pozsonyi káptalan tulajdonát képező Augustinus, melyen az angyali üdvözlet rajza a hanyatló byzanti művészet jellegével bir. A 15. szdot már gazdag sorozat képviseli, melyek közül a legrégibb és legszebb Körmöczbányának jegyzőkönyve 1426-ból a melyben a Keresztrefeszités s a Végső Ítélet a gót ízlésű festésnek remekműveiként tekinthetők s összehasonlítva az Eyck testvérek ugyanegy évben készült híres genti oltárával mely az alpeseken túl művészeti korszakot alkotott, a hazai művészet bámulatos fejlettsége mellett bizonyít. E mellé méltán sorakozik Selmeczbánya jegyzőkönyve 1432-ből a gyönyörű feszülettel, mely selmeczi Góbi Bálint műve. Azonkívül külön kiemelendő még az augsburgi kir. ker. könyvtár tulajdonát képező Ptolemeus 1465-ből, melynek lapszéldiszitései és kezdőbetűi épen olyanok, mint a minek Mátyás király könyveiben szoktak előfordulni. Az 1494 körül készült u. n. Pestetieh-codex (Kinizsiné-Magyar Benigna imádságos könyve) festője ismeretlen; legszebb és legfényesebb benne a czimlap, mely az első lap szövegét élénk lapszéli virágos díszítésekkel foglalja be s az initialéban Máriát a kis Jézussal, alul pedig a Kinizsi és a Magyar család czimerét, ábrázolja. A könyvornamentikának válogatott gyűjteményét Dankó József esztergomi kanonok az 1882 évi orsz. könyvkiállításon ismertette meg a közönséggel, mely a 15. szd végétől a 17. szdig terjed, eredet szerint hat (angol, franczia, német, németalföldi, olasz és svájczi) csoportra oszlik, és mely a több ezer példányra menő teljes gyűjteménynek csak renaissance-korszakbeli részét képviseli. Könyvtan (bibliologia) néven a nyomtatásban megjelent irodalmi művekre vonatkozó általános ismeretek összességét értjük, míg ezeknek különös ismerete és alkalmazása az alkalmazott k. (bibliographia), máskép könyvészet (1. ott). Könyvtár (bibliotheca) könyveknek nagyobb mennyiségben összeállított, rendszeres gyűjteménye, mely már a legrégibb időktől fogva használatban van az egyes kultúrnépeknél. Ilyen könyvtárak voltak az ókorban az Attalusoké (Pergamusban) az egyptomi (alexandriai) ,,Brucheion“ és „Serapeion“ végül a Pisistra- tus által Athénben felállított, melynek számára az első tudományos szövegkritikán alapuló Homér-kiadás készült. Legfőbb virágzását azonban a könyvnyomtatás kora óta kezdette elérni, bár a középkor is ismert szép könyvtárakat, jelesül a byzanczi császárokét, mely az emigrált görög tudósok kezeiből szerte kallódott, és a Budán fölállított Corvina könyvtárt, mely állítólag 50,000 kötetből állott. Jelenleg már minden nagyobb városnak, főleg ott, ahol egyetem van, van egyszersmind kisebb-nagyobb könyvtára is. A legfontosabbak közülük: a British Museum Londonban, a nemzeti könyvtár Párisban, a vatikáni könyvtár Rómában,a császári könyvtár Pétervárott, melyek kivált idegen nyelvű, régi és ritka kéziratokban gazdagok; nevezetesek még a berlini (700,000 kötet és 25,000 kézirat), a dresdai (500,000 köt. és 4000 kézirat), a lipcsei (350,000 köt. 75,000 értekezés, 3200 kézirat), a bécsi (400,000 köt. 20,000 kézirat). Pesten az egyetemi 120,000 köt. az akadémiai 100,000 és a múzeumi mely a hungaricumokkal (Magyarországon nyomatott könyvek) meghaladja a 190,000-et(v. ö. Budapest czikkei a IV. köt. 596 és s kk. lapjain). Vidéki könyvtárak közül nevezetes a marosvásárhelyi Teleky-könyvtár, a pozsonyi Berenczrendiek könyvtára a váczi, egri és pécsi püspöki könyvtárak. Magánkönyvtárak közül említendők: az Apponyi-féle Apponyban (Nyitra megye), Ponori Thewrewk József könyv- tára, mely az összes magyar nyelven Könyvtár