Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)
B - Beer Ágost - Beer József - Beer József Miksa - Beér Tamás - Beerbohm-Tree Herbert - Beer-Hoffmann Richard - Beérkezett szinész - Beermann Stefánia - Beerné Nittinger Irma - Beethoven Ludwig van
Beer Ágost Beer Ágost, zenekritikus, a Pester Lloyd munkatársa, sz. 1853-ban, Iglon, megh. 1915. jan. 9-én, Budapesten. Orvosnak készült, de szívesebben foglalkozott zenével. Előbb Bródy Zsigmond Neves Pester Journal-jánél dolgozott, később a Pester Lloyd jeles tollú kritikusa volt. Beer József, előbb a M.Kir. Operaház, később a Vígszínház titkára. Munkája: Nappal és éjjel, eredeti ballet 2 képben. Zen. szerz.: Tóth Lajos és Metz Albert. Bem. 1895. márc. 17-én, M. Kir. Operaház. Sie, fantasztikus ballet, 2 felv. (Mauer Raoul és Kéméndy Jenő). Bem. 1898. febr. 5-én, u. o. Beer József Miksa, osztrák zeneszerző, sz. 1851. aug. 25-én, Bécsben,, megh. 1908. nov. 28-án, u. o. Nálunk is színre került műve: A kovácsolt sztrájkja, opera 1 felv. Irta: Leon Viktor, ford.: Várady Sándor. Bem. 1899. okt. 4-én, M. Kir. Operaház. Beér Tamás, írónő. (Lásd: Irsay Arthurne). Beerbohm-Tree (birbom-tri) Herbert, magyar származású hírneves angol színész, sz. Kassán. (Családi neve: Bierbaum.) 1909-ben angol nemességet nyert. Irving-gel és Terry-vel együtt a legjelentősebb szerepet játszotta London színházi életében. Megh. 1917. jún. végml. Beer-Hoffmann Richard, osztrák költő, sz. 1866. júl. 11-én, Bécsben. Munkája: »Der Graf von Charolais«, dráma. Előadták nálunk is, a bécsi Deutsches Volkstheater színészeivel, Alexander Maissi-val a címszerepben, 1925. ápr. 20-án, a Vígszínházban. Beérkezett színész, aki megérdemelt sikerrel emelkedik fel a népszerű művészek közé, tehát küzdésével partra ér, beérkezik. (Mondják így is: befutott színész.) Beermann Stefánia, operaénekesnő, sz. Marott (Fejér m.), hol atyja a zsidó hitközség kántora volt. Már gyermekkorában megtanult zongorázni, majd 14 éves korában atyja énekesnővé képeztette Pesten. 1880. júl. havában Bécsben folytatta tanulmányait. 1881. ápr. 23-án bemutatkozott nálunk is az »Afrikai nő« Lelika szerepében, miről így ír a Pesti Hírlap: »Az ifjú hölgy kiváló szépség, temperamentuma a drámai énekre utalja, csengő erős hangja egészen egyenletes és terjedelmes«. Ugyanez év aug. 16-án, mint a Nemzeti Színház szerződtetett tagja, fellépett a »Zsidóné« Bedá-jában. 1884. szept. havában Prágába szerződött a német színházhoz. Itt érte utól a halál, 1885. szept. közepén. (Weineck csillagász neje volt.) Beerné Nittinger Irma, operaénekesnő, 1881. máj. 31-én vendégszerepelt a M. Kir. Operaházban. »Erőteljes és főleg felső regisztereiben igen tiszta csengésű szopránhanggal dicsekedhetik, melyhez biztos intonáció és korrekt hangvétel is járul« — írja róla a Pesti Hírlap a »Lahore királya« c. opera előadásáról. — Mint az intézet szerződtetett tagja, ugyancsak ebben az operában lépett fel először, 1881. aug. 25-én. Beethoven Ludwig van, a legnagyobb német zeneköltő, sz. 1770. dec. 16-án, Bonnban, megh. 1827. márc. 27-én, Bécsben. Családja több generáción keresztül foglalkozott zenével és apja korán fölismerte fiának rendkivüli képességeit. Gondosan taníttatta és mint pianista, már gyermekkorában csodálatot keltett. Mozart nagy jövőt jósolt a rendkívüli tehetségnek. Egy ideig a bonni zenekarban brácsázott, de már 1792-ben elköltözött Bécsbe, ahol kezdettől megértő, lelkes pártfogókra talált, így nyugodtan élhetett zeneköltői hivatásának. A komponálás mellett ebben az időben még sokat utazott, de körutainak folytatását lehetetlenné tette az 1798- ban kezdődő fülbaja, mely lassanként a teljes süketségig fokozódott. Munkálkodásában, mely 130 opust foglal magában (közöttük 9 szimfónia, 7 versenymű, 1 szeptett, 2 szeksztett, 3 quintett, 16 vonósnégyes, 36 zongoraszonáta, 16 szonáta zongorakísérettel, 8 zongorahármas, 1 dalmű, 2 ünnepi játék, 1 oratórium, 2 nagy mise, 1 hegedűverseny, sok dal és kisebb zongoradarabok) három korszakot szokás megkülönböztetni, de értékmegosztást tenni. 148 — Beethoven Ludwig van