Schöpflin Aladár (szerk.): Színművészeti Lexikon 2. Favariné - Komjáti Ferenc (Budapest, 1929)
G - Ganne Louis - Gans (Ludassy) Gyula - Gänsbacher József - Gara Jenő - Gara József - Gara Zoltán - Garády (Gauss) Viktor - Garai Béla - Garai Ilka - Garai Ilona - Garai Károly
Ganne Louis Ganne (gan) Louis, fr. zeneszerző, megh. 1923. júl. havában, Párizsban. A múlt század kilencvenes éveiben Boulanger tábornok szereplésének idején világszerte népszerű dal volt a »Boulangeri induló«. Ezt a dalt, amelynek címe a »Győzelem atyja« volt és amely úgy kezdődött »En revenant de la Revue« Paulus, az akkori idők leghíresebb párizsi kupléénekese tette népszerűvé. Ez a kuplé Boulanger tábornokot dicsőítette és mintegy prelúdiuma volt az ő eljövendő trónralépésének. Az indulószerű kuplé zenéjét Louis Ganne zeneszerző írta, aki ezen műve révén világhírű lett, mert alig volt a kultúrvilágnak olyan kicsiny zuga, ahol az indulót ne játszották volna. A »Cáme« c- mazurka, mely egykor szintén nagyon népszerű volt, szintén az ő kompozíciója. Több operettet is írt, amelyek közül a »Csepürágók«, 1901. dec. 30-án a Magyar Színházban is nagy sikert aratott. Másik magyarul színre került műve: »Furulyás Jancsi«, operett 3 felv. Írták Marchel Georges és Yaucaire Maurice. Ford. Bródy Miksa. Bem. 1912. jan. 19. (Népopera. Gans (Ludassy) Gyula, magyar származású bécsi író. Színművei: »Asszonyhűség«, 1 felv. színmű. Berni. 1911. febr. 3-án, Bécsben, Theater in der Josefstadt. Gänsbacker József dr., világhírű bécsi énekmester, sz. 1829-ben, megh. 1911. jún. 4-én, Bécsben. A múlt század hatvanas éveiben az ügyvédi pályát az énekmesterhivatással cserélte fel. 1876. meghívták a bécsi konzervatórium énekmesteri tanszékére. Számtalan magyar énekművész volt tanítványa. Gara Jenő, színész, sz. 1880. ápr. 16-án, Sarajevóban. Színpadra lépett 1889-ben. Állandóan kisebb társulatokkal falazgatott, nejével, aki segédszínésznő volt. Gara József, szerkesztő, sz. 1864-ben, Székesfehérvárott, ahol érettségit tett, majd a »Szabadság« c. helyi lap munkatársa volt. »A rongyos ember« c. egyfelvonásos dramolettjét előadták 1887. febr. 10-én, Székesfehérvárott. 97 Gara Zoltán, díszlettervező, sz. 1901- ben, Budapesten. Három és féléves korában teljesen magától kezd el rajzolni, 12 esztendős, amikor az Iparművészeti Iskola esti tanfolyamára kerül, ahol két évig gipsz és modell után dolgozik, azonban a természet másolása nem elégíti ki, hanem elképzelésének valamely anyagba való formálását tartja az igazi művészetnek, így határozza el, hogy építész lesz. Tanulmányait Budapesten, majd Bécsben végzi, honnan Málnai Béla hívására visszajön, kinek két esztendeig tanítványa és munkatársa; ő dönt további útja felől is. 23 éves korában Lázár Ödön színházigazgató teret ad az akkor legfiatalabb díszlettervező első önálló bemutatkozásának. A Király Színházban elért sikerek aztán megnyitják számára a többi színházak kapuit és azóta állandó díszlettervezője a Király Színházon kívül a Fővárosi Operett Színháznak és a Magyar Színháznak is. Intereuröket is tervez. Garády (Gauss) Viktor, író és zoológus, sz. 1857. júl. 27-én, Fiuméban. Előbb tanár volt Fiuméban, majd Budapesten hírlapíró lett, ő fordította le a »Bánk bán«-t olasz nyelvre. Előadta Salvini Gusztáv társulata a Vígszínházban, 1897. okt. 11-én. Egyéb fordítása: »Hitelen«, vj. 3 felv. írta Roberto Bracco. Bem. 1896. nov. 12. Vígszínház. Garai Béla, színész, sz. 1897. febr. 14-én, Szabadkán. Színésszé lett 1919. szept. havában. — Neje: Pénzes Kató, színésznő, sz. 1895. jún. 26-án, Budapesten. Színpadra lépett 1921. júl. havában. Garai Ilka, színésznő, sz. 1880. okt. 21-én, Aradon. Színpadra lépett 1902. jan. 1-én, Leszkay András színigazgatónál. Garai Ilona, színésznő, sz. 1881-ben, Humán (Szerbia). Színpadra lépett 1900. ápr. 4-én. Garai Károly, fővárosi nagykereskedő, sz. 1838-ban, megh. 1900. márc. 19-én. Egy téli este a Nemzeti Színház előtt elcsúszott, ujját törte. A balesetbiztosítótársaságtól e baleset fejében 2000 forint Garai Károly .