Schöpflin Aladár (szerk.): Színművészeti Lexikon 2. Favariné - Komjáti Ferenc (Budapest, 1929)
F - Fegyvergyakorlat - Fehér Anna - Fehér Arthur - Fehér Berta - Fehér-darab - Fehér Dezső - Fehér Erzsébet - Fehér Erzsébet - Fehér Gizella - Fehér Gyula
Fegyvergyakorlat szerepét pedig Dalnoki Viktor, Nikoláj Venczell Béla, Szergej Szemere Árpád, Cirill kocsis Hegedűs Ferenc volt. Ebben a szereposztásban rövid egymásutánban öt előadást ért meg Giordano operája, azután hosszabb időre lekerült a játékrendről. Két évvel később felújították a »Fedora«-t és ezen az első reprizen több szerep gazdát cserélt. A címszerepet megtartotta Krammer Teréz, Ipanof Lorisz szerepében azonban Anthes György lépett fel, Szekares Olga pedig Payer Margit volt. Szemere Árpád szerepet cserélt, Szergejt Zolnai énekelte helyette, ő pedig átvette Hegedűstől Cirill kocsis szerepét. A reprizen kívül ebben a szereposztásban csak egyszer került színre a »Fedora«, 1904. máj. 7-én. 1922. máj. 6-án teljesen új betanulásban került színre az érdekes zenéjű, izgalmas meséjű opera. A régiek közül csak Burián Károly lépett fel, aki azonban Ipanoff Lorisz szerepét akkor olasz szöveggel énekelte. A partnere a címszerepben Walter Rózsi. Szekares Olga grófnő szerepét Halász Gitta, Beck Vilmos egykori szerepét, De Siriex-t Dalnoki Viktor vette át, a többi szerepben pedig Miesner Margit, Szentmihályi Tibor, Key Bernát, Toronyi Gyula, Komáromy Pál, Palotai Árpád, Ádám Győző és Hubay lépett fel. A második felvonásban Lazinszki zeneszerző szerepét Berg Ottó, az Operaház korrepetitora játszotta, aki maga adta elő a zongoraszólót, amely ezúttal nem a színfalak mögül hangzott. A »Fedora« Giordano harmadik operája, amelyet eddig Budapesten játszottak. Jóval a bemutatója előtt, 1897-ben az Operaház bemutatta a kiváló komponista régebbi művét, az »Andre Chénier« című nagy operát, újabban pedig az akkori Népoperának nevezett Városi Színházban került bemutatóra Giordano egyik újabb műve, a »Szibéria«. Fegyvergyakorlat idejére a színigazgató nem tartozik a színészt fizetni. Fehér Anna, színésznő, sz. 1863-ban,Mezőkovácsházán (Csanád m.). Színpadra lépett 1888. márc. 31-én, Kárpáthy Györgynél. Fehér Arthur, színész, sz. 1886. jan. 22-én, Budapesten. Ugyanitt végezte iskoláit, azután az Országos Színészegyesület iskolájába iratkozott be. Mint kardalos elszerződött Szendrey Mihály aradi színházához, majd elkerült Szabó Ferenc nyitrai társulatához, ahol már mint elsőrendű színészt szép szerepekhez juttatták. Rövid ideig tagja volt a Budapesti Színháznak is, majd 1911-től 1913-ig a Népopera tagja volt. 1914-től 1919-ig a Vígszínház gárdájában találjuk. Azután mint előadó-művész tette nevét ismertté. Irodalmi előadásokat tartott Prágában, Bukarestben, Belgrádban, Bécsben, Berlinben stb. Fehér Berta, színésznő, sz. 1879. ápr. 5-én, Losoncon. Színpadra lépett 1910. jún. havában. Fehér-darab. Oly színműre alkalmazott kifejezés, melynek cselekménye nem sérti a jóízlést, mentes minden kétértelműségtől, tehát fiatal leányok is megnézhetik. (A szó azóta van divatban, amióta a francia bohózatok a mi színpadjainkra is átplántálódtak.) Fehér Dezső, tanító, sz. 1869. dec. 2-án, Disznósdon (Borsod m.). Színdarabjai : »Az ínségesek«, bohózat, társszerző: Sas Ede. Bem. 1893. jan. 11., Nagyvárad. »A félmilliós ternó«, alkalmi bohózat 3 felv., zenéjét írta: Virányi Jenő. Előadták 1899. aug. 22-én, a Városligeti Nyári Színházban. Szakmunkája: »Száz év.« (Nagyvárad színészetének százéves fordulójára.) Fehér Erzsébet, színésznő. Színpadra lépett 1899. ápr. havában. Megh. 1924. ápr. 14-én, Kolozsvárott. Fehér Erzsébet, táncosnő, sz. 1911. máj. 8-án, Újpesten. Színpadra lépett 1924-ben. Fehér Gizella, színésznő, sz. 1899. ápr. 5-én. Debrecenben■ Színpadra lépett 1922. júl. havában. Fehér Gyula, színész, sz. 1879. márc. 11-én, Kecskeméten. Középiskolái elvégzése után a Solymossy Elek-féle színésziskolába járt. 1898. szept. 1-től Mezei Béla nyitrai társulatánál hős- és jellemszínész. 1900-ban katona volt, majd a jelentősebb vidéki színházaknál működött. Fehér Gyula.