Schöpflin Aladár (szerk.): Színművészeti Lexikon 2. Favariné - Komjáti Ferenc (Budapest, 1929)
F - Fülöp József - Fülöp Sándor - Fülöp Sándor - Fülöpszállás - Fürdős Erzsébet - Füredi Béla - Füredi Ella - Füredi Emma - Füredi Eszter - Füredi Gusztáv - Füredi Ilona - Füredi Jenő - Füredi (Aranyhegyi) József
Fülöp József Füredi (Aranyhegyi) József Nemzeti Színházban kapott alkalmazást, mint másodgazda, ahol 1847-ig működött, azután pénzszedő és házfelügyelő lett, majd a színháztól eltávozott, de már 1851-ben újra visszatért és ekkor gazdasegédnek alkalmazták és mint Szigligeti írja, «más teendője nem lévén, igazgatósági utasítás szerint addig nézte a színház épületét, míg egyszer csak semmit sem látott s mi sem láttuk, csak koporsóját«. — Neje: Fügedi Zsuzsanna, énekesnő, híres füttyművésznő, férjével 1822-ben ő is Kilényinél működik. Jó hangja volt, különösen a »Bűvös vadász«-ban (akkori címe: »Bűbájos vadász«) Ágotha szerepét énekelte. Drámai szerepekben is hasznavehető színésznő volt. Férjével ő is bebarangolta az országot. Fülöp József, veszprémi főpostamester és tanult építő 1831-ben ingyen vállalta a balatonfüredi színház megtervezését és a munkálatok vezetését. (V. ö. Balatonfüredi színészet.) Fülöp Sándor, a »Fővárosi Napilap« szerkesztője, utóbb a Kereskedelmi Múzeum főtisztviselője, 1892. márc. 12-én színésziskolát nyitott Budapesten, »Színészeti gyakorló-iskola« néven. Tőle Solymossy Elek vette át. Fülöp Sándor, színész, sz. 1899. márc. 27-én, Kolozsvárott. 1911. szeptember 1-én lépett színipályára, Mezei Kálmánnál volt az első fellépte Rimaszombatban, a »Cigányszerelem« c. operettben. 1912. szept. 1-én Komjáthy Jánoshoz szerződött Kassára, 1915. szeptemberben Sebestyén Gézánál játszik Budán, onnan Temesvárra megy. 1920-ban a Revű Színház tagja. 1924-ben a Blaha Lujza Színháznál működött, majd a debreceni és a miskolci színházak tagja, 1929-ben pedig Kassán működik. Fülöpszállás város (Pestm.) az 1928—30-ik évben Tompos Péter színigazgató színikerületéhez tartozik. Fürdős Erzsébet (cs. n. Szenczy Aliz), színésznő, sz. 1894. márc. 15-én, Pápán. Színpadra lépett 1924. júl. havában. Füredi Béla, színész, sz. 1868-ban, Nagybajomban (Somogym.), megh. 1929. márc. 4-én, Pécsett. Előbb gyógyszerésznek készült, majd 1892. szept. havában Rakodczay Pálnál színész lett. 1897-ben a megnyíló Magyar Színház tagja volt. Működött a Népszínháznál is. 1910. júl. 9-én elnyerte a pécsi színház igazgatását. 1912. máj. 30-án Nagykanizsán nyári színházat épített. 1927. márc. elején nyugalomba ment. — Neje: Zalai Margit, színésznő, sz. 1880. máj. 8-án, Nagykanizsán. Füredi Ella, színésznő, sz. 1899-ben, Besztercebányán. Színpadra lépett 1921- ben. Füredi Emma, a Nemzeti Színház karénekesnője, színipályára lépett 1859- ben. Füredi Eszter, operaénekesnő. (L.: Guthi Soma címszónál.) Füredi Gusztáv, színész, sz. 1874. aug. 18-án, Budapesten. Színpadra lépett 1896. okt. havában. A Nemzeti Színház segédszínésze volt; csakhamar lelépett a színpadról. A debreceni városi zeneiskola tanára, mint zenei író ismeretes nevet vívott ki magának. Nővére: F. Eszter, operaénekesnő. Füredi Ilona, színésznő, sz. 1887. jan. 9-én, Budapesten. Színpadra lépett 1907- ben. 1928-ban nyugdíjba ment. Füredi Jenő, színész, sz. 1890. dec. 16-án, Kaposvárt. Színpadra lépett 1916. jún. havában. Füredi (Aranyhegyi) József, színész, sz. 1857-ben, Tiszafüreden, megh. 1904. jan. 18-án, Budapesten. Színipályára lépett 1874-ben, Miklóssy Gyulánál. Hoszszabb ideig működött Kolozsvárt, Krecsányi Ignácnál, Somogyi Károlynál, Zilahy Gyulánál, Makó Lajosnál. 25 éves jubileumát 1900-ban ülte meg, Temesvárt, Makó Lajosnál, a »Sulamith« c. operett főpapja szerepében. Irt egy népszínművet, címe: »A kis fruska«, előadták Szegeden, 1898. dec. havában. »A mama vőlegénye« c. színműve 1895. május havában az Eszterházy-irodalmi pályázaton dicséretet nyert. — Neje: Fogarasi Paulin, sz. 1855-ben, Kolozsvárott, színésznő lett 1876-ban, Bényei Istvánnál. Második 76