Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 3. Komló-kert - Püspöki Imre (Budapest, 1930)

K - Komlóssy Dezső - Komlóssy Emma - Komlóssy Ferenc Dániel - Komlóssy Gyula - Komlóssy Ida

Komlóssy DezsőKomlóssy Ida Komlóssy Dezső­ (komlósi), nyug. kir. táblai bíró, sz. 1846 szeptember 20-án, Deb­recenben, ugyanott és Lőcsén járta iskoláit, jogot Debrecenben és Kassán hallgatott, 1867-ben. Színdarabja: „Egy játszma pi­quet”, vj. Fordította franciából. Komlóssy Emma, énekesnő, sz. Budapes­ten. Tanulmányai befejeztével Kolozsvárra szerződött, itt 1899 április 2-án mutatko­zott be a „Gésák” c. operett Juliette szere­pében. Innen 1901-ben Debrecenbe hívták meg, ezután Kassára ment. 1903 szeptem­ber 6-án bemutatkozott a Népszínházban, a „Bob herceg”-ben, ahova Porzsolt Kál­mán hívta meg. Ekkor így írt róla a „Pesti Napló”: „Szép megjelenés, igazi prima­donna-temperamentum, elegendő énektudás és a megszokottnál gazdagabb, csengőbb és erősebb hang képesíti” , hogy az elsők közé emelkedjen. 1909 aug. havában a Ki­rály Színház szerződtette, ahol aug. 19-én mutatkozott be, a „Táncos huszárok” Tea szerepében. Főbb szerepei: Bakay Erzsike (Sárga csikó), Felhő Klári, Finum Rózsi, Gábor diák (Gül Baba), Vándorlegény, Üd­vöske, Pető diák, Hyppolite stb.. .. .”! Komlóssy Ferenc Dániel (Szelezsényi), vidéki színész és színigazgató, sz. 1797- ben, megh. 1860 január 13-án, Pesten. Már 14 éves korában játszott a pesti Rondellá­ban, gyermekszerepekben, aztán megszakí­tás nélkül működik a vidék különböző szín­padjain: 1814-ben Székesfehérvárott, 1815 —1818-ig Miskolcon, aztán újra Fehérvárt találjuk. 1824 május 1-től Horváth József­fel társigazgató, onnan a Dunántúlra ván­dorol. 1825-ben ezek az állomáshelyei: Veszprém, Zombor, Szabadka, Baja, Bala­­tonfüred, Székesfehérvár. Ez évben járt: Pozsonyban, az országgyűlés alatt, Komá­romban stb. 1826-ban ismét a Dunántúlon jár, majd Szegeden ő nyitja meg a színhá­zat a városházán. 1827-ben lemondott az igazgatásról, de már egy évre rá ismét ve­zet társulatot. Jár Győrött, Fehérvárott, Komáromban, Füreden, Szombathelyen. 1834 november 2-án Kassán megnyitja az új szezont, ahol két leánya: K. Ida (L. o.) és K. Paulina szintén tagok voltak. 1838- ban kinevezték a Nemzeti Színház főren­dezőjévé. Augusztus havában nagyszabású tervezetet nyújtott be az intézethez a ren­dezői állás fontosságáról. Egy év múlva ismét vándorszíntársulatot szervezett, 1842- ben Kolozsvárott járt, aztán Székesfehérvá­rott és Debrecenben, ahol Petőfi is fellé­pett jelentéktelen szerepben. 1843 és 1844 telén ismét Kolozsvárott volt társulatával, 1844-ben Hegedűs Lajossal szövetkezett. De újra megunva a vándoréletet, nyugal­masabb kenyér után vágyódott s sikerült bejutnia a Nemzeti Színházhoz, hova mint könyvtárnokot szerződtették, 1844-ben, ké­sőbb gazda és számvevő lett. Komlóssy a vidéki színigazgatók valódi mintaképe volt. Hogy társaságának boldogulását elősegítse, repertoárját új darabokkal tette változa­tossá. A német színpadokon sikert aratott darabokat megszerezte és nagy reklámmal előadatta. A „Magyar Színházi Lap” 1860. évfolyamában: „Adatok a magyar színészet történetéhez” címmel érdekes visszaemlé­kezéseket közöl róla. Neje: Czégényi Erzsé­bet, színésznő, sz. 1805-ben, Pesten, megh. 1855 november 5-én, u. o. 1821-ben férjé­vel Székesfehérvárott találjuk. 1826, 1829, 1831, 1833, 1834, 1844, 1845-ben Győrött működik, szendeszerepekben. Komlóssy írt több eredeti színművet, idegen nyelvből pe­dig 197 darabot fordított. Eredeti színmű­vei: „István, első királyunk koporsója”, dráma 3 felv. Székesfehérvárott adták, 1823-ban. „A tudálékos”, vs. 5 felv. Ko­lozsvár, 1825 december 13. „Siklósi bor­zasztó két éjszaka”, szomorú játék 4 felv. Székesfehérvár, 1827. „Az öröm oltára”, alkalmi színmű. Bem. 1827 augusztus 24. Szabadka. „István, magyarok első jótevője”, dráma 1 felv. Kassa, 1835 március 26. „Éj­féli kaland, vagy a gyanús kalap”, vj. 4 felv. 1850 augusztus 22. Pest. „Angolosan”, vj. 2 felv. U. o. 1859 május 11. Írói álneve: Somosky. Komlóssy Gyula, színész, színpadra lé­pett 1870 ápr. 18-án. Komlóssy Ida, színésznő, K. Ferenc Dá­niel színigazgató leánya, sz. 1825-ben, Szé­kesfehérvárott, megh. 1893 szeptember 11-én, Budapesten. Szülei nem akarták a színipályára nevelni, azért anyai nagyany­jához adták nevelőbe, Miskolcra, hol meg­tanult németül, angolul, franciául. 1834- ben már gyermekszereplő atyja társulatá­nál. 1845-ben a Nemzeti Színház szerződ­

Next