Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 3. Komló-kert - Püspöki Imre (Budapest, 1930)
K - Kremmer Dezső dr. - Krenek Ernst - Krenner (Tardos) Viktor - Krep - Kressz Irma - Kretschmann Theobald - Krétschy Károly - Kreutz János - Krézli - Krieger Károly - Kriener Jenő - Kriener Miksa
Kremmer Dezső dr. _ _______ sszínigazgató lett s 18 éven át vezette a színtársulatát úgy a közönség, mint tagjai teljes megelégedésére. Szatmárt 6 évig, Szabadkán 3 évig működött, az ungvár— munkácsi színikerületnek 7 éven át volt az igazgatója. 1918-ban megalakította a békéscsaba—déva és gyulai színikerületet. Neje: Berényi Irma. (L. o.) Kremmer Dezső dr., budapesti könyvtárigazgató, sz. 1879 május 22-én, megh. 1926 június 17-én, Budapesten. 1904-ben lépett a főváros szolgálatába. Egy ideig a Fővárosi Múzeum tisztviselője volt. 1921 június 1-én a Fővárosi Könyvtár igazgatójává nevezték ki. Munkája: „A fővárosi színművészet múltja”. („Új Élet”, 1914., VI. kötetében jelent meg.) Krenek Ernst, német zeneszerző. Nálunk is színrekerült műve: „Húzd rá, Jonny!” Jazzopera két részben és 12 képben. Ford. Jemnitz Sándor és Kristóf Károly. Bem. 1928 márc. 20. Városi Színház. Krenner (Tardos) Viktor, színműíró, festőművész, sz. 1866-ban, Budán, megh. 1927 dec. 28-án, u. o. Atyja a Nemzeti Múzeum ásványtári igazgatója volt. Mint festő Székely Bertalan és Lotz Károly egyik legkedvesebb tanítványa volt. Két évig Münchenben és Párizsban dolgozott, majd itthon freskófestészettel kezdte változatos, gazdag művészi pályafutását. Ő festette a Vígszínház mennyezetét és nagy függönyét, a prágai új színház és a pannonhalmi millennáris emlék kupolájának mennyezetét, az országház ebédlőjének freskóit; az egri székesegyház, a gyöngyösi Szent Bertalantemplom, a budapesti ferencrendi templom is sok művészi alkotást köszönhet neki. Egyik olajfestményével megnyerte a Lotzdíjat. Mint szobrásznak is voltak kisebbnagyobb sikerei. Irodalmi téren színművekkel szerepelt. „Néró anyja” című drámáját hosszú és kemény küzdelem után 1903 május 22-én mutatta be a Nemzeti Színház, Jászai Marival és Beregei Oszkárral a főszerepekben. Csak hatszor játszották ezt a nagyértékű tragédiát, mert Jászai nem bírta a fárasztó szerepet. „György barát” című drámája a Karácsonyi-díjat nyerte. 1906-ban Kr. átalakította operaszöveggé. Bem. 1910 nov. 12. Felújították 1921 febr. 3-án. M. Kir. Operaház. (Zen. szerz. Rékai Nándor.) Harmadik darabja „Az apák” című vígjáték volt. Ez sem került színre. Egyáltalán Tardos-Krennert nem ismerték vagy félreismerték a kortársai, akik közül pedig egész fejjel kimagaslott. Krep: Azon szőranyag, amelyből a színészek a szakállt, illetőleg a bajuszt az arcukra ragasztják flastrom vagy masztiksz segítségével. (V. ö.: Maszk.) Kressz Irma, színésznő, sz. 1874 nov. 30-án, Budapesten. Színpadra lépett 1899 április 1-én. A Bártfai—Fülöp—Solymossyféle Gyakorló Színésziskolát végezte. Társalgási színésznő lett. Kretschmann Theobald, zeneszerző. 1895 január havában Tatán bemutatták „Leánynéző” c. operáját. Krétschy Károly, karénekes, 1888 ápr. 1-től 1891 dec. 31-ig volt a M. Kir. Operaház tagja. Kreutz János, színész, sz. 1885 dec. 4-én, Budapesten. Színpadra lépett 1911-ben. Krézli. Színészi kifejezés a spanyol, francia, olasz, angol lovagi darabokban használandó fodros csipkegallérra. Régente a vidéki színészbabona azt tartotta, hogy a nőtlen színész a házasság révébe úgy evezhet be, ha a társulat valamely fiatal nőtagjával varratja meg a hiányzó krézlijét. A krézli fontos kelléke volt mindig a vidéki színésznek, mert sűrűn szerepelt a lovagi dráma a műsoron. Krieger Károly, a budapesti német színház ügyelője, színipályára lépett 1840-ben. Működése 45 éves jubileumát Budapesten ülte meg, 1885 március 15-én. Kriener Jenő, színész, sz. 1878-ban. A Népopera tagja volt előbb, majd Pécsre szerződött. Működött külföldön is. Mint népfelkelő hadnagy kétévi frontszolgálat után olasz harctéren hősi halált halt. Kriener Miksa, operaénekes, 1911—12- ben a Népopera baritonistája volt. 1912 ápr. havában a bécsi Volksoper szerződtette. — 57 — Kriener Miksa