Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 4. Rabatinszky Mária - Zwischenakt (Budapest, 1931)

R - Ráckeve - Rácz (Kajári) Dezső - Rácz Endre - Rácz Ede dr. - Rácz Gyula - Rácz Sándor

dította a­­közönségiek­­e a közönségen keresz­­tül egész Franciaországot. Egy csapásra ő lett a nemzet legnagyobb, legfelső színésznője. Húsz éves korában, a Théátre Français hatvanezer frank jöve­delmet biztosított számára és három hó­nap szabadságot a szezonban. 1848-ban a Théátre Francais Színpadán Rachel sze­mélyesítette Franciaország Géniuszát s szar­­valta a Marseillaiset. Hasonlíthatatlannak tartották, egyetlenegynek, utolérhetetlennek a régi francia tragédiában. Corneille, Ra­cine és Voltaire heroinéinak legtökélete­sebb megjelenítőjét látták benne. Tündöklő jelenség volt s noha deklamált ő is, pá­tosza igazi volt. Az egész világ, Amerika csakúgy, mint Európa meghódolt genie-je előtt. Szívéért a világ legelső gavallérjai versengtek; amikor meghalt, több bir­tok, palota s kétmillió frank maradt utána. Nálunk az első fellépte 1851. szept. 5-én volt a Nemzeti Szánkéiban, »Az öz­vegy férj« és »Les Horapess-ben; a máso­dik fellépte a »Phaedra«-ban, azután a »Lecouvreur Adrienne«ben, végül a »Stuart Máriá«-ban és »Angelo«-ban volt. (Érde­kesnek tartjuk megemlíteni, hogy az első estén a jövedelem 1956 frt, a másodikon 1767 frt, a harmadikon 2446 frt volt, míg a negyedik előadás jövedelme a 2000 frtnál valamivel kevesebb volt.) Ráckeve, pestmegyei község színészet­történeti nevezetessége, hogy Kelemen László (L. o.) itt kántor és jegyző volt. 1820. nov. 4-én itt működött egyébként Balogh István úttörő színészcsapata, de csak három előadást tartott. 1837. nov. 12-én újra felkereste a községet; ez idő­ben 22 előadásban gyönyörködtette a kö­zönséget s többek között a »Botcsinálta doktor«, »Romeo«, »Béla futása« is színre került. Rácz (Kajári) Dezső, színigazgató, sz. 1873. jan 18-án, Ujszőnyön. Színigazga­tását megkezdte 1909-ben. 1910. szept. ha­vától mint területi színigazgató járt Nóg­­rád, Hont, Árva, Liptó, Zólyom, Bars, Trencsén, Heves, Gyömör, Szepes, Turóc és Borsod megyében. 1920-ban abbahagyta a direkciót. 1893-ben lépett a színipályára. 1926. aug. 1-én nyugdíjazták. — Neje: Billik Emma, kiváló drámai színésznő, sz. 1882. nov. 16-én, Újpesten. Rácz Endre, író, színikritikus, sz. 1908. dec. 23-án, Kaposvárott. Számos verse és novellája jelent meg, önálló lapot is szerkesztett magyar és esperantó nyel­ven. Jogi és hírlapírói szakcikkei érde­melnek különös figyelmet. Rácz Ede dr., színész, (családi nevén Rothauser, Rothauser Teréz operaénekesnél [1. o.] testvéröcscse). Már 30 éves elmúlt, mikor kitűnően jövedelmező ügyvédi iro­dájával felhagyott, hogy a színészetnek szentelje magát és Komjáthy János kassai igazgatóhoz szerződött. Itt Sardou »Bo­szorkány« című darabjában lépett fel, de nem igen tetszett. A színügyi bizottság Kassán ritkán szólt bele művészi kérdé­sekbe, ekkor azonban kifogást emelt Rácz szerződtetése ellen. Komjáthy tisztában volt Rácz hivatottságával és kivédte a színügyi bizottság támadásait. Ebben az időben került a kassai társulathoz Kürti József és Doctor János, akik az úttörő Thália társaság haladó, közvetlen, léleks­zínészet stílusát hozták. Rácz hamar apexcipiált és szinte napról­­napra fejlődött, nőtt. Majd' hat évig volt Kassán, ahol távozásakor napokon át bú­csúztatták és olyan népszerűségre tett szert, mint kevés primadonna. A pesti Nemzeti Színháznál jelentékeny sikerrel vendégsze­repelt, de az ezt követő tárgyalások nem vezettek eredményre. Külföldre utazott, a híres Strakosek mesternél tovább képezte magát, utána Reinhardt szerződtette, vele Pesten is vendégszerepelt (Sumurum stb) és ma is Reinhardt igen megbecsült tagja keresett filmszínész is. Rácz Gyula, tenorista, sz. 1853-ban, Jászkiséren, meg ih. 1908. aug­ 7-én, Eger­ben. 1873-ban lett színész, Gerő Jakab­nál. 1886. nov. 8-án mint vendég fellé­pett a Népszínházban, a »Cigánybáró« c. operett Barinkay szerepében, ugyanezer szerepben megismételte szereplését 1887. jan. 26-án. A pályán 30 évig működött majd Egerben nyugalomba ment, ahol a színház gondnokává nevezték ki és mint egyházi énekes is funkcionált. Rácz Sándor, úttörő színész, sz. 1785 máj. 7-én, ismes családból, megh. 1859 jan. havában , Miskolcon. Kolozsvárott ne­velkedett, báró Pánffy Sándornénál, aho

Next