Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
K - Körösmezei Katalin (Mihályfyné) - Körössy Albert Kálmán - Körösy Vilmos - Körrey György - Kőszeg vára - Kőszeghy Gyula
Körösfői Kriesch 584Kőszeghy Gála, a millenium alkalmából készült Tordai országgyűlés, Eger vár ostroma, 1901. Gödöllőn telepszik meg és William Morris szellemében Nagy Sándorral együtt megkezdi nagyszabású munkásságát, amely a monumentális művészet körében az iparművészetnek majd minden ágát felöleli. Nagy szeretettel tanulmányozza a népművészetet és a művészet számára ő fedezi fel a Kalotaszeget. A régi olasz freskók és Cennino Cennini könyve nyomán sok kísérletezéssel rekonstruálja a freskófestés eljárását, s példák sorain újítja meg itthon a régiek gipsz-alapú fatáblára való festésének technikáját. Újításait nagyszabású alkotásokon mutatja be. Az Országháza számára megfesti a Balatoni halászat és Bölényvadászat című két nagy faliképet. A megújított freskófestési eljárással készült első művei a Zeneakadémia freskói, az egyházi és világi zenét megérzékítő fríz és „Az életkeresők a művészet vizéből isznak“ című kompozíciói. Ezután hosszú évekig nem akad monumentális feladata. Fáradhatatlan tevékenysége iparművészeti tervezéssel és arcképek festésével tölti ki ezt az időt. Bútort tervez az 1902-i torinói és az 1906-iki milánói nemzetközi iparművészeti kiállítás magyar csoportja számára. Állami támogatással szövőiskolát nyit Gödöllőn. Szőnyegeket tervez és terveihez felhasználja a népművészettől elvont és megnemesített ornamentumkészletét. Belmonte Leo számára gyönyörű gobelinkartonokat rajzol (A jó kormányos; Árgyrus és Tündér Ilona; Kassandra). Attila mondáját dolgozza föl a veneziai Biennálék magyar pavillonjának mozaikdísze számára. Elragadóan szép mozaikokat tervez a Köztemető egyik sírbolt-árkádjának kupolájába. Könyveket illusztrál (Koronghi Lippich Elek Költeményei, Budapest, 1903). Kőrösfői K. Aladár legkitűnőbb arcképfestőink közé tartozik. Jobbára temperával gipszalapra festett arcképei stilizálva ábrázolják a modelt. Legkiválóbb arcképei: önarckép 1903. (Szépművészeti Múzeum), feleségei, gyermekei: Balló Ede, Belmonte Leo, Beck Ö. Fülöp arcképe, Gorgophone. 1912-ig kell várni, amíg ismét monumentális feladathoz jut: megfesti a marosvásárhelyi Kultúrpalota freskóit, a következő évben a Színművészeti Akadémia előadótermének faliképeit, már a háború folyamán a temesvári püspöki szeminárium hatalmas méretű freskóit és nedves falra festett utolsó képeit: a Mester utcai Kereskedelmi Iskola freskóit. Közben üvegfestményeket készít a Nemzeti Szalon, a temesvári püspöki szeminárium és a budapesti Központi Papnevelő Intézet oratóriuma számára. Élete vége felé szobrászattal is foglalkozik (Sancta Mater c. mellszobra a Szépművészeti Múzeumban). Mint az Iparművészeti Iskola tanára jeles tanítványoknak adta tovább technikai ismereteit és fölfedezéseit (Zebegényi róm. kat. templom.) — Irodalom: Fieber Henrik, Üvegfestészet (Budapest, é. n.). Kriesch Aladár, Ruskinről s az angol praerafaelitákról (Budapest, 1904). Elek Artúr (Nyugat, 1920. 13—14. szám). Elek: KÖRÖSMEZEI Katalin (Mihályfyné), festő, * Budapest 1895 okt. 27. Itt, az állami női festőiskolában Deák-Ébner Lajosnál tanult. 1915 óta tájképeket állít ki fővárosi tárlatokon. KÖRÖSSY Albert Kálmán, építész, * Szeged 1869 jún. 18. Budapesten, Münchenben és Párizsban tanult, azután Budapesten telepedett le. K. tervezte és építette a m. kir. osztálysorsjáték palotáját (Sebestyén Artúrral közösen, 1898—99), a Walkó-palotát (1901), a Kölcsey-főgimnáziumot (1908), a Szvetenay-utcai iskolát (1911), a Magyar Agrár- és Járadékbank előkelő hatású palotáját (Kiss Gézával közösen, 1911), a Kutnewsky-áruházat (1910 —11), a tisztviselőtelepi főgimnáziumot, amelyben utóbb a Néprajzi Múzeumot helyezték el (1911), a Zwiebackáruházat (1912), a Sziget-Klub székházát (1913), valamennyit Budapesten. K. Lechner Ödönnel együtt készítette a kultuszminisztérium palotájának első díjjal jutalmazott, de kivitelre nem került terveit. K. többnyire neobarokk és neorenaissance formákban tervezte épületeit; egyidőben Lechner is hatott művészetére. KÖRÖSY Vilmos, festő, * Kolozsvár 1891 nov. 24. Budapesten végzett jogi tanulmányokat s azután a képzőműv. főiskolán és Nagybányán tanult. Főleg táj- és arcképeket fest. 1925. és 1927. kollektív kiállítása volt Budapesten. Margitszigeti részlet c. krétarajza a Szépműv. Múz. tulajdona. KÖRREY György, festő, * Tótmegyer 1811 nov. 21., Segesvár 1880 ápr. 3. Pesky I.-nél és a bécsi akadémián tanult. Hazatérve Pesten Pesky műtermében főleg oltárképeket festett. 1858. Segesvárott telepedett le. K. festette a félegyházi rk. templom két oltárképét. KŐSZEG VÁRA (Vas m.) a XIII. sz. közepe táján épült, építői a németújvári grófok voltak. A hajdan négytornyos, vízárokkal körülvett várból ma már csak két négyszögletes saroktorony és a közöttük elvonuló épületszárny maradt meg. A megmaradt rész művészi szempontból jelentéktelen. Luc. KŐSZEGHY Gyula, építész és festő*. * Rózsahegy 1891. A bpesti József-mű-