Pedagógiai Lexikon 1. Abádi-Juventus (Budapest, 1936)
I - Iskolai könyvtárak - Iskolai mulasztások - Iskolai rendtartás - Iskolai sport (egyesületek)
953 Iskolai könyvtárak munkák, (tantervek, utasítások, rendtartások stb.) csak nagy általánosságban emelik ki a kirándulások nevelői, jellemképzői, ismeretgyarapítói és testedzési jelentőségét és mert nem tapasztalatokból, gyakorlatokból szűrődtek le, csekély értékűek. Jó vezető és a tanulók fokozatos ránevelése nélkül a kirándulások ezerféle testi-lelki veszélyt magában hordó csatangolássá fajul, amint azt szomorú tapasztalatok igazolják. A legtöbbször ebből a forrásból táplálkozik a szülők idegenkedése a kirándulásokkal szemben. Irod. Bardócz P.: Séták és kirándulások. Bp. szfőv. elemi iskolái részére (1909, 1841.). Bodnár Gy.: A bp. IV. ker. közs. főreál. kirándulásainak útiterve (1911, 1912, 1918). Scherer L.: Isk. kirándulások (Losonc, 1914). A gyermekszeretet iskolája (1930. Testtesi Gy.: Kirándulások 126—51. 1.). Fr. Lexen: Vorschläge zur Organisation der Schülerwanderungen (ism. M. P. 1916). Scimlerreise. Schülerwanderung : Päd. Mag. 130., 301., 1094., 1206. sz. H. Schomburg: Schülerausflüge (1920). F. Brather: Schülerwanderungen (1922). E. Müller: Schule auf Marsch (1930). O. Muris : Schülerwanderungen (1923). K. Schallopp : Der Wandertag im Dienste d. Gesundheit u. d. Unterrichts (1927). A. Schiel: Schulwanderungen (1927). Fr. Wachsner: Theorie u. Praxis d. Schülerwanderungen (1926). — Report. (M. P.) Waldapfel J.: Az isk. kirándulások (1896). Albert J. : Még egyszer a tanulmányi kirándulásokról (1902). A kirándulások módszertana (1911). Nagy I.: A tanulmányi kirándulások (1911). (M. K.) Kerékgyártó A. : Tanulmányi kirándulások (1912, 222). U. a.: Gyűjtés és megfigyelés a kirándulásokon (1912). U. a. : A tanúim. kirándulások (1913). Kirándulási útmutatók (1913, 599). Kárpátoktól Adriáig. Kiránd. útmutatók (ism. 1914, 300). Gombos. Iskolai könyvtárak. A középiskolákban kétféle könyvtár van : tanári és ifjúsági könyvtár ; az előbbi tudományos irányú, a tanárok tudományos munkájának elősegítésére, az utóbbi pedagógiai szempontok szerint válogatott erkölcsnemesítő, klasszikus és közművelődési anyagot tartalmaz. Az összeválogatás megkönnyítésére az utolsó évtizedekben számos mintacímjegyzék jelent meg, így Szemák I.tól (1891—1918, 27 évfolyam) és Bereczky S.tól (1915). Hivatalos tanári könyvtárjegyzéket adott ki a vk. minisztérium 1929. A világháború előtt a népiskolák számára is több ilyen mintacímjegyzéket adtak ki, amelyek a vk. miniszter támogatásával a népiskolai ifjúsági könyvtárakat intéző bizottság ajánlatára jelentek meg (Tóth Rezsőé 1904, 1912, Gyulai Ág. magyarázatos jegyzéke 1917, Zsengeri S.é izr. isk. számára 1906). A Népművelés című folyóirat 1906 óta külön rovatot szentelt az I.nak és az ifjúsági irodalomnak. E mozgalom élén Neményi I. állt, aki a kérdés elveit alapvető — Ifjúsági könyvtárak és ifjúsági olvasmányok a nevelés szolgálatában (1902) c. — könyvében összefoglalta. Az I. 1930—31. évi állapotáról és állományáról a Magyar Minerva VI. kötete (1932) nyújt intézetenként részletes és megbízható tájékoztatást. Fitz: Iskolai mulasztások. A tanítás és nevelés sikere érdekében szükséges, hogy a tanulók az iskola látogatásában minél kevesebbet mulasszanak. Ez elengedhetetlenné teszi az I. komoly ellenőrzését, továbbá azt, hogy amely esetben az iskola visszaélést vesz észre, annak megszüntetéséről — esetleg kellő megtorló intézkedések alkalmazásával — gondoskodjék. A tanulónak mindent szülői, vagy orvosi bizonyítvánnyal kell igazolni és az iskolának joga van reá, hogy a mulasztás okáról szükség szerint közvetlen meggyőződést szerezzen. Minden előreláthatólag hosszabb mulasztást a szülő köteles az iskolának bejelenteni. A Középisk. Rendtartás 33. §-a szerint, ha valamelyik tanuló a tanév folyamán összesen annyi órát mulaszt igazolatlanul, mint amennyi osztályában a rendes tárgyak heti óraszáma, minden fegyelmi eljárás mellőzésével a tanulók sorából törlendő. A Polg. isk. Rendtartás 73. §ának intézkedései ettől abban különböznek, hogy ily esetben a tanuló „a tanári testület határozata alapján az iskolából kilépettnek tekinthető s újabb fegyelmi eljárás mellőzésével a tanulók sorából törölhető“. Ez a határozat a kir. tanfelügyelőség jóváhagyása után lép életbe. Az elemi iskolában a Gondnoksági Utasítás 44. §-a szerint a tanulókról havonként mulasztási kimutatást kell készíteni s ennek alapján a gondnokság vagy maga meginti a tanuló szülőjét, ill. gondozóját, vagy az ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló szülőjét, ill. gondozóját átadja a közs. elöljáróságnak, amely őt — fogságra átváltoztatható — megfelelő pénzbírsággal sújtja. A bírságpénzt iskolai jótékonysági célokra kell fordítani. Péch: Iskolai rendtartás : 1. Rendtartás. Iskolai sport (egyesületeke). A magyar sportnak a múlt század utolsó negyedében elkövetkezett nagy fellendülése éreztette hatását ifjúságunkra is, amely szorgalmasan eljárt a torna- és atlétikai versenyekre. Az egyesületek vezetői érezték, hogy versenyzőik számát legkönnyebben a középiskolás ifjúság soraiból gyarapíthatják, hiszen az 1883. évi XXX. tc. kötelezővé tette a testgyakorlatot a középiskolákban. A Magy. Athl. Club 1883. megtette az elhatározó lépést : 1885-ben megnyerte a miniszter engedélyét arra, hogy a tanulóifjúság — szülői beleegyezéssel — indulhasson viadalain. A tornászok közbelépésére a székesfőváros tanácsa „egészségi, pedagógiai és nevelési tekintetből“ eltiltotta ugyan a tanulókat a MAC versenyein való részvételtől, de a vk. miniszter nem vonta vissza az általános érvénnyel kiadott engedélyt. A kilencvenes évekkel megindult úszóélet, majd az atlétika előretörése, a futbalnak hazai talajba való átültetése még jobban növelte az ifjúságban a sportlázat, amit az olimpiai játékok Iskolai sport 954