Pedagógiai Lexikon 1. Abádi-Juventus (Budapest, 1936)

I - Iskolai könyvtárak - Iskolai mulasztások - Iskolai rendtartás - Iskolai sport (egyesületek)

953 Iskolai könyvtárak munkák, (tantervek, utasítások, rend­tartások stb.) csak nagy általánosságban emelik ki a kirándulások nevelői, j­ellem­­képzői, ismeretgyarapítói és testedzési jelentőségét és mert nem tapasztala­tokból, gyakorlatokból szűrődtek le, csekély értékűek. Jó vezető és a tanulók fokozatos ránevelése nélkül a kirándulá­sok ezerféle testi-lelki veszélyt magában hordó csatangolássá fajul, amint azt szo­morú tapasztalatok igazolják. A leg­többször ebből a forrásból táplálkozik a szülők idegenkedése a kirándulásokkal szemben. Irod. Bardócz P.: Séták és kirándulások. Bp. szfőv. elemi iskolái részére (1909, 184­1.). Bodnár Gy.: A bp. IV. ker. közs. főreál. kirándulásainak útiterve (1911, 1912, 1918). Scherer L.: Isk. kirándulások (Losonc, 1914). A gyermekszeretet iskolája (1930. Testtesi Gy.: Kirándulások 126—51. 1.). Fr. Lexen: Vorschläge zur Organisation der Schülerwanderungen (ism­. M. P. 1916). Scimlerreise. Schülerwanderung : Päd. Mag. 130., 301., 1094., 1206. sz. H. Schomburg: Schülerausflüge (1920). F. Brather: Schülerwanderungen (1922). E. Müller: Schule auf Marsch (1930). O. Muris : Schülerwanderun­gen (1923). K. Schallopp : Der Wandertag im Dienste d. Gesundheit u. d. Unterrichts (1927). A. Schiel: Schulwanderungen (1927). Fr. Wachsner: Theorie u. Praxis d. Schülerwanderungen (1926). — Report. (M. P.) Waldapfel J.: Az isk. kirándulások (1896). Albert J. : Még egyszer a tanulmányi kirándulásokról (1902). A kirándulások módszertana (1911). Nagy I.: A tanulmányi kirándulások (1911). (M. K.) Kerék­gyártó A. : Tanulmányi kirándulások (1912, 222). U. a.: Gyűjtés és megfigyelés a kirándulásokon (1912). U. a. : A tanúim. kirándulások (1913). Kirándulási útmutatók (1913, 599). Kárpátoktól Adriáig. Kiránd. útmutatók (ism. 1914, 300). Gombos. Iskolai könyvtárak. A középiskolákban kétféle könyvtár van : tanári és ifjúsági könyvtár ; az előbbi tudományos irányú, a tanárok tudományos munkájának elő­segítésére, az utóbbi pedagógiai szem­pontok szerint válogatott erkölcsnemesítő, klasszikus és közművelődési anyagot tar­talmaz. Az összeválogatás megkönnyítésére az utolsó évtizedekben számos mintacím­jegyzék jelent meg, így Szemák I.tól (1891—1918, 27 évfolyam) és Bereczky S.tól (1915). Hivatalos tanári könyvtár­jegyzéket adott ki a vk. minisztérium 1929. A világháború előtt a népiskolák számára is több ilyen mintacímjegyzéket adtak ki, amelyek a vk. miniszter támogatásával a népiskolai ifjúsági könyvtárakat intéző bizottság ajánlatára jelentek meg (Tóth Rezsőé 1904, 1912, Gyulai Ág. magyará­zatos jegyzéke 1917, Zsengeri S.é izr. isk. számára 1906). A Népművelés című folyó­irat 1906 óta külön rovatot szentelt az I.nak és az ifjúsági irodalomnak. E moz­galom élén Neményi I. állt, aki a kérdés elveit alapvető — Ifjúsági könyvtárak és ifjúsági olvasmányok a nevelés szolgála­tában (1902) c. — könyvében összefoglalta. Az I. 1930—31. évi állapotáról és állomá­nyáról a Magyar Minerva VI. kötete (1932) nyújt intézetenként részletes és megbízható tájékoztatást. Fitz: Iskolai mulasztások. A tanítás és nevelés sikere érdekében szükséges, hogy a tanulók az iskola látogatásában minél kevesebbet mulasszanak. Ez elengedhetetlenné teszi az I. komoly ellenőrzését, továbbá azt, hogy amely esetben az iskola visszaélést vesz észre, annak megszüntetéséről — esetleg kellő megtorló intézkedések alkal­mazásával — gondoskodjék. A tanulónak minden­­­t szülői, vagy orvosi bizonyít­vánnyal kell igazolni és az iskolának joga van reá, hogy a mulasztás okáról szükség szerint közvetlen meggyőződést szerezzen. Minden előreláthatólag hosszabb mulasz­tást a szülő köteles az iskolának bejelen­teni. A Középisk. Rendtartás 33. §-a szerint, ha valamelyik tanuló a tanév folyamán összesen annyi órát mulaszt igazolatlanul, mint amennyi osztályában a rendes tárgyak heti óraszáma, minden fegyelmi eljárás mellőzésével a tanulók sorából törlendő. A Polg. isk. Rendtartás 73. §ának intézkedései ettől abban külön­böznek, hogy ily esetben a tanuló „a tanári testület határozata alapján az isko­lából kilépettnek tekinthető s újabb fe­gyelmi eljárás mellőzésével a tanulók sorából törölhető“. Ez a határozat a kir. tanfelügyelőség jóváhagyása után lép életbe. Az elemi iskolában a Gondnoksági Utasítás 44. §-a szerint a tanulókról havonként mulasztási kimutatást kell ké­szíteni s ennek alapján a gondnokság vagy maga meginti a tanuló szülőjét, ill. gon­dozóját, vagy az ismételten igazolatla­nul mulasztó tanuló szülőjét, ill. gondo­zóját átadja a közs. elöljáróságnak, amely őt — fogságra átváltoztatható — meg­felelő pénzbírsággal sújtja. A bírságpénzt iskolai jótékonysági célokra kell fordítani. Péch: Iskolai rendtartás : 1. Rendtartás. Iskolai sport (egyesületeke). A magyar sportnak a múlt század utolsó negyedében elkövetkezett nagy fellendülése éreztette hatását ifjúságunkra is, amely szorgalma­san eljárt a torna- és atlétikai versenyekre. Az egyesületek vezetői érezték, hogy ver­senyzőik számát legkönnyebben a közép­iskolás ifjúság soraiból gyarapíthatják, hiszen az 1883. évi XXX. tc. kötelezővé tette a testgyakorlatot a középiskolákban. A Magy. Athl. Club 1883. megtette az elhatározó lépést : 1885-ben megnyerte a miniszter engedélyét arra, hogy a tanuló­­ifjúság — szülői beleegyezéssel — indul­hasson viadalain. A tornászok közbelépé­sére a székesfőváros tanácsa „egészségi, pedagógiai és nevelési tekintetből“ eltil­totta ugyan a tanulókat a MAC versenyein való részvételtől, de a vk. miniszter nem vonta vissza az általános érvénnyel ki­adott engedélyt. A kilencvenes évekkel megindult úszóélet, majd az atlétika előre­törése, a futbalnak hazai talajba való át­ültetése még jobban növelte az ifjúságban a sportlázat, amit az olimpiai játékok Iskolai sport 954

Next