A Pesti Hirlap Lexikona A-Z (Budapest, 1937)

Cs - Csontvelő - Csontvelőgyulladás - Csontzsír - Csoór Lajos - Csopak - Csopey Dénes - Csór - Csorba Géza - Csorba-tó - Csordás Elemér - Csorna - Csorna Kálmán - Csornai prépostság - Csoroszlya - Csortos Gyula - Csorvás - Csót - Csótány - Csótár - Csóványos - Cső - Csőd - Csöde - Csődönkívüli kényszeregyesség

Cső Csontvelő Csödönkívüli k­­e­ d képezéséhez já­ruló csontok összes száma 223, amiből a fejre 28, a törzsre öt, a felső végta­gokra 74, alsó vég­tagokra 70 csont jut. A fej csontjai a koponya és arccson­tok. A törzs csont­jai a gerincoszlop és a mell csontjai, a vég­tagok övalakú füg­gesztő készülékei a váll perec és a me­dence. A Cs. úgy az egyénben, mint fejlő­déstanilag előbb por­cok alakjában lép fel, a mészréteg csak később rakódik le benne. Csontvelő, kétféle van: sárga, zsírsej­tekkel telített a hen­geres csontok velő­üregében és vörös Cs. a szivacsos cson­tokban, igen sok tág hajszálérrel. A Cs. alapanyaga a speci­fikus velősejtek, pa­­renchymás sejtek, melyek közt vannak a fehér és a vörös vérsejtekkel rokon és óriás sejtek. A vörös Cs. szerepe rendkívül fontos vörös vérsejtek képződésénél. Csontvelőgyulladás (osteomyelitis), a csontok velőüregében lefolyó gyulladás, melyet fertőző mikroorganizmusok okoznak. A Cs. lehet heveny v. krónikus. A geny a csont kérgén át a csont­hártya alá tör és kiterjedt tályogokat okoz. Ope­ratív úton gyógyítják. Csontzsír, a csontok kifőzése által nyert zsír, egyéb állati zsíroknál folyékonyabb. Kenőanyagul és szappankészítésre használják. Csoór Lajos, *1893., kisg.-politikus, orsz. kép­viselő. Csopak, kir., Zala vm., balatonfüredi j., 481 r. posta, tel., vá. Bortermelés. Csopey Dénes, *1873., kúriai bíró, az igazság­ügyi minisztérium bűnügyi osztályának főnöke. Csór, nk., Fejér vm., székesfehérvári J., 1424­­., posta, vá., tel. Csorba Géza, *1892., szobrász, legismertebb műve az Ady-síremlék. Erősen hajlik a klasszi­cizmus felé. Csorba-tó (Strbské Pleso), a cseh m­egsz.­al­i Magas Tátra déli lejtőjének legnagyobb tava. 1351 m magasságban, területe 20 ha, legnagyobb mélysége 29 m, gyönyörű fekvése és a Tátra fenyvesei miatt partjain kedvelt klimatikus gyógytelepek vannak. Csordás Elemér, *1882., orvos, Budapest tiszti­­főorvosa, öt évig Moravcsik professzor tanársegéde volt, 1912—19. fertőtlenítő intézeti aligazgató, 1926 óta tisztifőorvos. Csorna, nk., Sopron vm., csornai j.1 8498­­., posta, vá., táv., tel. Vasúti góc. Csorna Kálmán, *1881., székesfővárosi árva­széki elnök. Számos munkája van a gyámsági jog, gyermekvédelem, szegénygondozás köréből. Csornai prépostság, a hazai premontrei­ rend 1180 körül alapított anyakolostora. II. József császár eltörölte, de 1802-ben újból visszaállí­tották. Gimnáziumot tart fenn Szombathelyen és Keszthelyen, teológiát Csornán. Jelenlegi prépost: Steiner Miklós. Csoroszlya, 1. az ekének az a késalakú része, amely a szán­tó vas előtt van az eke gerendelyé­­hez erősítve és amely a földet merőlegesen szeli. — 2. A népies nyelvben: vénasszony. Csortos Gyula, *1883., a legnagyobb magyar jellemszínészek egyike. Modern és klasszikus ala­kításai vannak. Ábrázoló művészete a tragikus­tól a burleszkig minden mozzanatra talál hangot. A Nemzeti Színház tagja. Csorvás, nk., Békés vm., orosházi j., 6869 ., posta, vá., táv., tel. Csót, nk., Veszprém vm., pápai j., 1336­­., posta, tel., vá. Franciavágás és Nagygyimót. A világháború után hadifogságból hazatértek tá­bora volt. Csótány (periplaneta), az egyenesszárnyúak rendjébe tartozó éjjeli rovarnem. Közéjük tartoz­nak a nagy fekete svábbogár, a szennyessárga kisebb ruszli vagy muszka,­­ az amerikai Cs. vagy óriás Cs. Emberi lakóhelyeken élnek növényi hul­ladékokkal, petéiket kemény tokba rakják. Csótár, máskép csábrák (tör. csaprák), a. m. nyeregtakaró, melyet hevederrel erősítenek meg a nyergen. Nálunk már csak ünnepélyes alkalom­mal nemzeti öltözetben használják. Keleti né­peknél még szokásos. Csóványos, a Börzsönyi hg. legmagasabb pontja, 939 m, Nógrád és Hont vm. határán. Cső, üres rúd, melyet cseppfolyós és légnemű anyagok szállítására, burkolására, s tartószerke­zetekben tömör rúd helyett súlymegtakarítás cél­jából használnak. A csövek gyártásához leggyak­rabban felhasznált anyagok: agyag, cement, fa, üveg, gumi, fémek közül az öntött és kovácsolt vas, acél, vörösréz, ólom. Az ivóvíz-vezetékeknél az ólomcsöveket belül ónozzák. Csőd: az a jogállapot, mely akkor áll be, ha az adós vagyona nem elegendő összes tartozásainak fedezésére. Csődeljárás az adós vagyonának a hi­telezők közötti követelések arányában a bíróság közbejöttével való felosztása. A csődre vonatkozó törvényes rendelkezéseket az 1881: XVII. tc. tar­talmazza. Csőde, kir., Zala vm., zalaegerszegi j., 262­­., vá., u. p. és u. t. Zalalövő. Csődönkívüli kényszeregy­esség. A fizetésképtelen adós egyességi ajánlatának előterjesztése mellett Csorba-tó

Next