A Pesti Hirlap Lexikona A-Z (Budapest, 1937)
P - Peters, Karl - Péter-templom - Pétervár - Pétervárad, Petrovaradin - Pétervására - Petevezeték - Petheő Attila - Pethes Imre - Pethes Sándor - Pethő Sándor - Petíció - Péti só - Petit - Petneháza - Petőfi István - Petőfi Sándor - Petőfi Zoltán - Petőfi-ház és ereklyemúzeum
Pei Peters Petőfi-ház 844 Peters, Karl (1856—1918), Afrika-kutató, a Kelnet-Keletafrikai Társaság megalapítója. Péter-templom, Sz. Péter sírja fölé emelt bazilika Rómában. Mai alakjában a XVI. és XVII. sz. fordulóján épült fel, Bramante tervei alapján. Alapterülete 15.160 ma, magassága a kereszt csúcsáig 1325 m. Építésében közreműködtek: Bramante, Giulio da Sangallo, Baffasllo, Antonio da Sangallo, Michelangelo (övé a dobos kupolamegoldás), Maderna és Bernini (az árkádsor megalkotója). Pétervár, 1. Leningrad, Pétervárad, Petrovaradtn, város "Újvidékkel szemben, a Duna mellett, sziklán épült erődítmény, 5537 1., 1716. Szavojai Jenő herceg győzelme Ali török nagyvezér fölött, Trianon óta szerb megszállás alatt. Pétervására, kir., Heves vm., pétervásári j., 2464 1., vá. Mátraballa, posta, táv., tel., a hevesi palócok főhelye. Petevezeték, 1. Fallop-kürt. Petnés Attila, *1891., színész, a Nemzeti Színház tagja. Fethes Imre (1864—1924), kiváló jellemszínész, a Nemzeti Színház tagja, a Színművészeti Akadémia tanára volt. Pethes Sándor, *1899., színész, a Nemzeti Színház tagja. Pethő Sándor, *1885., publicista, történetíró, a Magyarság főszerkesztője, a Sz. István Akadémia tagja. Főműve: Magyarország története (Asztalos Miklóssal). Petíció (lat.), általában kérvény kormányhoz, fejedelemhez v. panasz, állampolgárok kérvényezési joga; képviselőválasztás érvénytelenítése iránti P. Peti só, a veszprémmegyei Péten 1932. üzembehelyezett vegyészeti gyárban előállított mészammonsalétrom, mely mint 17% nitrogéntartalmú műtrágya kerül forgalomba és exportra. Petit (fr.), kicsiny, betűfajta. Petneháza, kir., Szabolcs vm., nyirbaktai j., 1639., vá., posta, táv., tel. Petőfi István (1825—1880), P. Sándor testvéröccse, előbb mészáros, majd gazdatiszt. Költeményeket is írt; részt vett a szabadságharcban. Petőfi Sándor (1823— 49), a legnagyobb magyar lírikus költő. Atyja, Petrovics István köznemes családból származó mészáros, aki korán iskolába adta az eleven eszű gyermeket. Iskoláit otthagyva, katonának, majd színésznek ment. Már széltében ismerték, amikor Pestre kerülve Vörösmarty segítségével megjelentél, versei, kötetével országos feltűnést keltett. Ettől kezdve nyugodtabb élete van, ami költészetén is észrevehető. (Szerelmi líra.) 1847. feleségül veszi Szendrey Júliát. 1848. a márciusi ifjúság egyik vezére s teljes lélekkel veti bele magát a forradalmi mozgalmakba. 1849. Bem seregével részt vesz a segesvári csatában, itt júl. 31. nyoma vész. Költészete a XVIII. sz. végén meginduló és a romantikával egyre erősbödő irodalmi népiesség betetőzője. őszinte, közvetlen lírája egy félévszázadra megszabta a magyar költészet útját. Versei a szabadságra és függetlenségre törekvő, a természettel szoros kapcsolatban élő nagy lélek megnyilatkozásai. Hazafias verseinek a haladás gondolata és a demokrácia eszméje az éltető eleme. Szatíráiban és politikai verseiben nemcsak az osztrák elnyomás és általában a zsarnoki uralom ellen harcolt, hanem a maradi magyarság típusai ellen is. Szerelmi költészete eszményi, minden erotikától mentes, mondhatni szűzies lélek megnyilvánulása. Társadalmi ideálja a demokrata köztársaság, mely a világszabadság internacionális gondolatáig tágul anélkül, hogy a hazáért, a magyarságért való igaz rajongását csorbítaná. Legjellemzőbb versei: Egy gondolat bánt engemet, Szeptember végén, Nemzeti dal, Pató Pál úr stb. Nagyobb epikus munkái: A helység kalapácsa, János vitéz, Bolond Istók, Az apostol. A Sz. Péter-templom kupolája Petőfi „János vitézjének címlapja (Első kiadás 1845.) Petőfi Zoltán (1848—1870), P. Sándor és Szendrey Julia fia. Vidéki színész volt, tüdővészben halt meg. Petőfi-ház és ereklyemúzeum, 1909. a Petőfi Társaság alapította, benne Petőfi-kéziratok, könyvek, ereklyék és Jókai-szoba.