Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)
H - Hornie Obdokovce, l. Felsőbodok - Hornie Opatovce, l. Felsőapáti - Hornie Orešany, l. Felsődiós - Hornie Otrokovce, l. Felsőatrak - Hornie Ozorovce, l. Felsőozor - Hornie Plachtince, l. Felsőpalojta - Hornie Príbelce, l. Felsőfehérkút - Hornie Pršany, l. Felsőperesény - Hornie Rišňovce, l. Felsőrécsény - Hornie Rykynčiec, l. Felsőrakonca - Hornie Slažany, l. Felsőszelezsény - Horni Srnie, l. Felsőcsitár - Hornie Strháry, l. Felsőesztergály - Hornie Terany, l. Felsőterény - Hornie Vašardice, l. Felsővásárd - Hornie Vestenice, l. Felsővesztény - Hornie Zelenice, l. Felsőzélle - Hornig Károly br. - Horní Hričov, l. Felsőricsó - Horní Kalník, l. Felsőkálnok - Horní Kamenec, l. Felsőkemenec - Horní Lieskov, l. Felsőmogyoród - Horní Moštence, l. Felsőhidas - Horní Prandorf, l. Felsőbaka - Hornista - Horni Štál, l. Felistál - Horní Štepanov, l. Felsőstepanó - Horní Tisovník, l. Felsőtisztás - Horní Turček, l. Felsőturcsek - Horní Vadičov, l. Felsővadas - Hornpipe - Hornsey - Hornstein, l. Szarvkő - Hornu - Hornyán (Horňany) - Hornyánszky Aladár - Hornyánszky Gyula - Hornyánszky Viktor - Hornyay Ödön
Hornié Otokovce Hornié Obdokovce, 1. Felsőbodok (Csehszlovákia). Hornié Opatovce, 1. Felsőapáti (Csehszlovákia). Hornié Oreany, 1. Felsődiós (Csehszlovákia). Hornié Otrokovce, 1. Felsőatrak (Csehszlovákia). Hornié Ozorovce, 1. Felsőozor (Csehszlovákia). Hornié Plachtince, 1. Felsőpalota (Csehszlovákia). Hornié Príbelce, 1. Felsőfehérkút (Csehszlovákia). Hornié Prsany, 1. Felsőperesény (Csehszlovákia). Hornié Risnovce, 1. Felsőrécsény (Csehszlovákia). Hornié Rykynjice, 1. Felsőrakonca (Csehszlovákia). Hornié Lipice, 1. Felsősipek (Csehszlovákia). Hornié Slazany, 1. Felsőszelezsény (Csehszlovákia). Hornié Srnie, 1. Felsőszernye (Csehszlovákia). Hornié Szitáry, 1. Felsőcsitár (Csehszlovákia). Hornié Sziháry, 1. Felsőesztergály (Csehszlovákia). Hornié Terany, 1. Felsőterény (Csehszlovákia). Hornié Vasardice, 1. Felsővásárd (Csehszlovákia). Hornié Vestenice, 1. Felsővesztény (Csehszlovákia). Hornié Zelenice, 1. Felsőzelle (Csehszlovákia). Hornié Jemberovce, 1. Felsőzsember (Csehszlovákia). Hornig Károly bri bíbornok, veszprémi püspök, *1840, 1917. 1870-ben egyetemi tanár lett, 1888-ban veszprémi püspök, 1912- ben bíbornok. Eddig egyetlen bíbornok a veszprémi püspökök sorában. 1873-tól 1878-ig szerkesztette a Religiót, 1876-ban az Irodalmi Értesítőt. Egyházmegyéje Római Oklevéltárát adta ki, Lukcsics József szerkesztésében (4 köt., 1897—1907). Horni Hricov, 1. Felsőricsó (Csehszlovákia). Horni Balník, 1. Felsőkálnok (Csehszlovákia). Horni Kamenec, 1. Felsőkemenec (Csehszlovákia). Horni Lieskov, 1. Felsőmogyoród (Csehszlovákia). Horni Mortenec, 1. Felsőhidas (Csehszlovákia). Horni Prandorf, 1. Felsőbaka (Csehszlovákia). Hornista, a német Horn, a. m. kürt alapszóból latinosan képzett szó, a. m. kürtös, trombitás. Horni Stál, 1. Felistás (Csehszlovákia). Horni Stepanov, 1. Felsőstepanó (Csehszlovákia). Horni Tisovník, 1. Felsőtisztás (Csehszlovákia). Horni Turjek, 1. Felsőturcsek (Csehszlovákia). Horni YadiSov, 1. Felsővadas (Csehszlovákia). Hornpipe [hornpájp], angol, a. m. szárúsíp, régi angol tánc ’/év. *A ritmusban. Nevét egy fúvóhangszerről kapta. Hornsey [homszi], város Angliában, Middlesex grófságban, London egyik É.-i külvárosa. (1931) 95.524 lak. Hornstein, 1. Szarvkő (Németbirodalom). Horny [omü], község Belgiumban, Hainaut tartományban; kőszénbányászás, gépgyártás, rézkohászat. (1930) 12.150 lak. Hornyán (Hornany), trencsénmegyei község, Trója Csehszlovákiához tartozik. (1930) 505 lak. Hornyánszky Aladár, a pozsonyi ev. hittudományi fakultás tanára, *1873. Hebraista nyelvtudós, bibliafordító, héber-magyar szótárt szerkesztett. Hornyánszky Gyula, klasszikus filológus és szociológus, *1869, 1933. Hosszabb párizsi, londoni, majd görögországi tanulmányutak után 1902-ben a budapesti egyetem magántanára, 1913-ban a kolozsvári, 1926- ban a budapesti egyetem rendes tanára lett. Széleskörű társadalomtudományi és történetfilozófiai megalapozottsággal kutatta főleg az ókori görögség kulturális megnyilvánulásait, irodalmát, vallási intézményeit, államalkotását. E mellett irányító szerepe jutott a magyar társadalomtudomány kifejlesztésében, a Magyar Társadalomtudományi Társaságnak is éveken át elnöke volt. Kultúrpolitikai cikkeiben a nemzeti szellem és a humanisztikus művelődési eszmény együttes érvényesüléséért szállt síkra. Főbb művei: Pindaros (1891), Aristophanes (1897), Temetési versenyküzdelmek az ősgörögöknél (1900), A görög felvilágosodás tudománya — Hippokrates (1910), A homerosi beszédek tömeglélektani vonatkozásukban (1915), Die Idee der öffentlichen Meinung bei den Griechen (1922), Görög társadalomrajz (1931). Nagy görög története töredék maradt; kész fejezetei megjelentek a Hóman—Szekfü—Kerényi szerkesztésében kiadott Egyetemes Történet I. kötetében (1935). Hornyánszky Viktor, ev. egyházi író és nyomdatulajdonos, *1828, 1882. Eleinte tanító volt, később német újságot szerkesztett és adott ki, emellett élénken részt vett prot. irodalmi és pedagógiai intézmények, valamint a budapesti nyomdászok segélyegyletének létesítésében. 1863-ban alapított nyomdáját, amelynek sok ismert munkája közt szerepeltek évtizedeken át a M. T. Akadémia kiadványai is, halála után fia, H. Viktor (*1863, fl935) vette át; a vállalat ma mint rt. működik. Hornyay Ödön, festő *1856, fl937. Táblabíró volt s későn kezdett festeni. Gyöngéd