Uj Lexikon 1. A-BRA (Budapest, 1936)

B - Bór - Bor Pál - Bóra - Boracit - Borah, William Edgar

Bér telével, a héjakban van, ennek kioldásá­hoz pedig az erjedésnél keletkező alko­holra van szükség. .Ezenkívül még cser­savat is old ki az erjedő must a héjakból, kocsányokból és magvakból. Tekintettel arra,hogy a kocsányokon való erjedés ese­tén a bor nem kívánatos csu­kaszt kaphat, a finomabb vörösborokat a kocsányok­­tól elválasztott héjakon (lebogyózva) erjesztik. A vörösborokat előállíthatják kádakban vagy kád­kban való nyílt er­jesztés útján. Ez esetben a kádakat */. részéig töltik meg törkölyös musttal. Az erjedésnél keletkező szénsav a tör­kölyt a must felszínére emeli ; ezt kalap­nak nevezik. Mivel a levegővel érintkező törkölyön az ecetbaktériumok könnyen elszaporodnak, a kalapot napjában több­ször a mustba be kell mártani. Másik módja a vörösbor előállításának a zártan való erjesztés. Ez történhetik fedővel ellátott kád­ban vagy fenékre állított hordóban, de az esetben is gondoskodni kell a kalap időnkénti alámerítéséről. Tör­ténhetik továbbá átlyuggatott és ajtóval ellátott álfenékkel felszerelt kádban. Itt a törkölyt az alsó térbe helyezik és az álfenéken felüli magasságig megtöltik musttal. Ez esetben a törköly állandóan alá van merítve. Az álfenék fölött a kádat befedik és kotyogóval látják el, melyen keresztül a fejlődő szénsav távozik. Szín szerinti osztályozásnál a fehér- és vörösborok között, mintegy átmenetet képez a siller. Színre való tekintet nélkül megkülön­böztetünk asztali borokat, ezek rendes összetételű, nem túl erős és tartós, savany­­kás borok. Legtöbb szőlőfajtából előállít­­hatók (Bánáti rizling, Ezerjó, Kövidinka, Mézes fehér, Mustos fehér, Veltelini, Juh­fark, Olasz rizling stb.). Megkülönböz­tethetünk továbbá pecsenye­borokat, ezek már magasabb szesz- és vonatanyagtar­­talmúak, zamatosak. Előállításukra al­kalmasak a Bakator, Cirfandli, Ezerjó, Furmint, Hárslevelű, Kéknyelű, Leányka, Olasz rizling, Rajnai rizling, Sauvignon, Szerémi zöld, Francia, Cabernet stb. Kedvezőtlen évben bármely kitűnő szőlőfajta is csak silány bort adhat. A csemegeborok testesebb, nagyobb cukor- és szesztartalmú és bizonyos jel­legzetes ízzel, zamattal bíró borok. Készí­tési módjuk különféle. Készülnek túl­érett, aszúsodott szőlő felhasználásával, sűrített must, szesz, fűszeres anyagok (üröm stb.) hozzáadásával. Csemegeborok készítéséhez a zamatos, rothadásnak ellen­álló, vonatanyagban gazdag szőlőfajták alkalmasak. Megkülönböztethetjük még a borokat a termőhely szerint is (homoki, sík­vidéki, hegyi) vagy az illető borvidékre való utalással (tokajhegyaljai). Magyar­­országon híresek a somlyói borvidék (Fur­mint, Budai zöld, Rajnai rizling, Olasz rizling) , a badacsonyi borvidék (Kék­nyelű, Auvergnas, Olasz rizling, Leányka, Muscat Lunel, Furmint, Rajnai rizling, Kadarka, Nagy burgundi, Kék frankos, Cabernet) ; a szekszárdi bor (Kadarka, Nagy burgundi, Cabernet); villányi bor­vidék (u. a. a fajták) ; az egri borvidék (u. a. a fajták és Medoc noir) ; a móri borvidék (Ezerjó, Olasz rizling) ; a tokaj­hegyaljai borvidék (Furmint, Hársle­velű) borai. A többi bortermelő államok közül Franciaországban a bordeauxi, burgundi, champagne­ ; Olaszországban a toscanai (chianti), szicíliai (marsala) ; Spanyol­­országban a jerezi (sherry) és malagai ; Portugáliában az oportói ; Görögország­ban a patraszi ; Németországban a rajna­­menti borok említésre méltók. Lányát F. Bór, kémiai elem, atomjele B, atom­súlya 10,82, rendszáma 5. Csak vegyü­­letekben (bórsav H3B03, bórax v. tinkal Na2B,07. IOHIO, bóráéii Mg,CLB160M stb.) fordul elő. Az amorf B, barna por, vízben és híg savakban nem oldható, ezért íze sincs. Levegőn 700° C-ra hevítve vöröses, oxigénben zöld lánggal ég el B.­­trioxiddá. Alumíniummal összeolvasztva kristályos lesz, de így mindig kevés alu­míniumot tartalmaz. A kristályos B. csaknem gyémánt keménységű. Legfon­tosabb vegyületei a bórsav, a bórax és aktív oxigén tartalmuk miatt a per­barátok. Bor Pál, festő és szobrász, szül. 1889. Szobraiból és képeiből több kollektív kiállítást rendezett, részt vett minden nagyobb külföldi reprezentatív magyar kiállításon is. A Szépművészeti Múzeum Fürdőzők c. olajfestményét és több grafi­káját vásárolta meg. Bóra, 1. Szél. Bóráért, ásvány, klórtartalmú mag­néziumborát. Szabályos és rombos kris­tályai egymáson átnőve, vagy halmazok­ban fordulnak elő. Színtelen vagy kékes­szürke. Keménysége 7. A slassfurti kálisok telepén fordul elő. Borah, William Edgar, amerikai állam­férfi, szül. 1865. Ügyvéd volt. Szenátor, majd 1925. a szenátus külügyi bizott­ságának elnöke lett. Erős ellenzéki poli­tikát fejtett ki Wilson elnökkel szemben és ellenezte az Egyesült Államoknak a Népszövetséghez való csatlakozását. Nagy 580

Next