Uj Lexikon 6. REB-ZSÜR (Budapest, 1936)

T - Tisza Kálmán - Tisza Lajos gróf - Tiszaadony - Tiszabábolna - Tiszabecs - Tiszabercel - Tiszabezdéd - Tiszabő - Tiszabura - Tiszabűd - Tiszacsécse - Tiszacsege - Tiszadada - Tiszaderzs - Tiszadob - Tiszadorogma - Tiszaeszlár - Tiszaeszlári vérvád - Tiszafa - Tiszaföldvár

Tisza dec. 13. az ülésterem szétrombolásával felelt. Az 1905 jan.-i választások ellen­zéki győzelemmel végződtek. A koalíció alatt visszavonult a pol.-tól. 1906 ápr. pártját is feloszlatta, csak a koalíciós kormány bukása után tért vissza a pol. életbe. 1910. vezető szerepet játszott a Nemzeti Munkapárt megszervezésében. 1912 jún. mint házelnök, a házszabályok formális megsértésével megszavaztatta a véderőjavaslatot és elfogadtatta a szigo­rított házszabályokat (Lex Vadász). Emiatt Kovács Gyula képviselő a nyílt ülésen merényletet kísérelt meg ellene. 1913 jún. újból min.­elnök s az marad a vil. háb. folyamán. Megszervezte a háborús gazd. berendezkedést, s a német hadvezetőség túlkapásaival szemben meg­védte a magyarság érdekeit. IV. Károly kir. 1917 jún. 15. felmentette. De T. mint a többségi párt vezére, továbbra is befolyást gyakorolt a pol.-ra. Utolsó kir. megbízása az elszakadásra készülő dél­szláv államférfiakkal való tárgyalása volt. 1918 okt. 31., a forradalom kitörése napján ismeretlen tettesek agyonlőtték. T. jelentékeny irod. munkásságot is fejtett ki. A XX. sz. legjelentékenyebb magyar pol. egyénisége. Balanyi Gy. Tisza Kálmán, államférfi, szül. 1830., megh. 1902. A szabadságharc leverése után hosszabb külföldi utat tett. 1855. nagy szerepet játszott a bécsi kormány prot. pátense ellen indított harcban. Az 1861-i országgyűlésen gr. Teleki László mellett ő vezette a határozati pártot. A kiegyezés után a mérsékelt ellenzék, a balközép élére állott. Bár az 1868-i bihari pontokban még erőteljeseb­ben hangsúlyozta ellenzéki álláspontját, az 1875-i fúzióban egyesült a Deák- Párttal és létrehozta vele a Szabadelvű Pártot. 1875 okt. min.­elnök. Tizenötéves kormányzásának érdeme a kiegyezési intézmények megszilárdítása. A törvény­­hozásban a már eddig tett intézkedések kiegészítésére és továbbfejlesztésére töre­kedett. Nevezetesebb alkotásai : a köz­­igazgatás egységesítése, új büntető tör­vénykönyv és büntető eljárás, a csendőr­ség megszervezése, új középisk. törvény, a főrendiház reformja stb. Sikereit első­sorban szervezőképességének, nagyszerű vitatkozó tehetségének és taktikai érzéké­nek köszönhette. Népszerűsége az 1888 végén benyújtott véderőjavaslat vitájá­ban rendült meg. 1890. a honossági törvényjavaslat vitájából kifolyólag le­mondott s visszavonult. Tisza Lajos, gróf, politikus, Tisza Kál­mán öccse, szül. 1832., megh. 1898. Képviselő 1861., Deák pártjához csatla­kozott 1865., Andrássy kormányában közlekedési min. 1871—74. Nagy érdemei vannak az árvíz pusztította Szeged (1879) újjáépítése körül. 1892—94. a király sze­mélye körüli min. Tiszaadony, kir., Szatmár, Ugocsa és Bereg e. vm., vásárosnaményi j. (1930) 920 lak. Vasúti állomás Kopócsapáti és Vásárosnamény. Tiszabábolna, nk., Borsod, Gömör és Kishont e. vm., mezőcsáti j. (1930) 1248 lak. Vasúti állomás Mezőcsát és Tisza­füred. Tiszabecs, kk., Szatmár, Ugocsa és Bereg e. vm., fehérgyarmati j. (1930) 1539 lak. Vasúti állomás Penyige. Tiszabered­, nk., Szabolcs és Ung e. vm., dadai felső j. (1930) 2559 lak. Vasúti állomás. Tiszabezdéd, kk.,Szabolcs és Ung e. vm., tiszai j. (1930) 1489 lak. Vasúti állomás. Tiszabő, nk., Jász-Nagykun-Szolnok vm., tiszai közép j. (1930) 2250 lak. Vasúti állomás Fegyvernek, Kunhegyes és Törökszentmiklós , tiszai gőzhajó­állomás. Tiszabura, nk., Jász-Nagykun-Szolnok vm., tiszai közép j. (1930) 2658 lak. Vasúti állomás Pusztataskony-Abádsza­­lók. Tiszabuld, nk., Szabolcs és Ung e. vm., dadai alsó j. (1930) 2655 lak. Vasúti állo­más Büdszentmihály. Tiszacsécse, kk., Szatmár, Ugocsa és Bereg e. vm., fehérgyarmati j. (1930) 371 lak. Vasúti állomás Penyige. Tiszacsege, nk., Hajdú vm., központi j. (1930) 5521 lak. Vasúti állomás. Henger­malom. Tiszadada, nk., Szabolcs és Ung e. vm., dadai alsó j. (1930) 3107 lak. Vasúti állomás. Tiszaderzs, nk., Jász-Nagykun-Szolnok vm., tiszai felső j. (1930) 3045 lak. Vasúti állomás Pusztataskony-Abádsza­­lók. Tiszadob, nk., Szabolcs és Ung e. vm., dadai alsó j. (1930) 3915 lak. Vasúti állo­más, Motoros malom. Tiszadorogma, nk., Borsod, Gömör és Kishont e. vm., mezőcsáti j. (1930) 1302 lak. Vasúti állomás Egyek és Mezőcsát. Tiszaeszlár, nk., Szabolcs és Ung e. vm., dadai alsó j. (1930) 3802 lak. Vasúti állo­más. Itt folyt le 1882—83. a hírhedt T.-i vérvádper. Tiszaeszlári vérvád, 1. Vérvád. Tiszafa, 1. Tűlevelűek. Tiszaföldvár, nk., Jász-Nagykun-Szol­nok vm., a tiszai alsó j. székhelye, (1930) 3706

Next