Lobogó, 1967. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1967-02-08 / 6. szám

Az amerikai űrhajós-tragédia­­ a haditechnikus szemével Az űrhajózásban az 1967-es esz­tendő nem a legjobb előjelekkel kö­szöntött be. Január 28-án egy kigyulladt kísérleti Apolló-kabinban életét vesz­tette az amerikai űrhajózás három ki­válósága: az immár űrhajós veteránnak számító Virgil Grissom, az amerikaiak első űrsétáját végrehajtó Edward White és egy újonc űrhajós, Roger Chaffee. Halálukat az egész világ mélységes megdöbbenéssel fogadta, s a világsajtó az emberi haladás, a tudományos kuta­tás mártírjait megillető tisztelettel bú­csúztatta őket. Valóban hősök ők! Bá­torságuk élni fog az emberiség emléke­zetében, mint a legfiatalabb kutatási ág első mártírjainak dicső emléke. Hősies­ségük, az emberiség egyetemes érde­keiért hozott áldozatuk előttünk is pél­dakép lehet. A három hősi halott dísztemetésének napján, január 31-én újabb két áldoza­tot követelt a 100 százalékos oxigénat­­moszférájú űrkabin. Az áldozatok szá­­ma ezzel ötre emelkedett. Az amerikai sajtó pedig az említett súlyos balesetek kapcsán megírta, hogy már előzőleg is volt két hasonló tűzeset, akkor azonban a kísérlet részvevői csupán füstmérge­zést és kisebb égési sérüléseket szen­vedtek. Mindkét esetben ugyancsak oxigén-atmoszférájú űrkabinban kelet­kezett a tűz. Az említett első két eset­ben a nyomás alacsony volt, míg az Apolló-kabinban tizenhat atmoszférás. Ez okozta a tűz gyorsabb terjedését. A nyilvánosságra hozott amerikai adatok szerint a magnetofon-szalagok azt bi­zonyítják: Grissomék katasztrófája húsz másodperc alatt ment végbe. A híiei halottak érdemét és áldozatát senki nem kívánja kisebbíte­ni, ha elemzi a bekövetkezett katasztró­fák műszaki okait. Úgy érezzük, hogy egy haditechnikus, aki új hadianyagok létrehozása és kikísérletezése során nem­egyszer kénytelen szembenézni a ve­széllyel, nem sérti a kegyeletet, ha hi­deg fejjel vizsgálja az okokat, hiszen napi munkája során is ezt teszi saját és társai életének védelmében. Az Apolló-kabin esetében nem áll még rendelkezésünkre a hivatalos vizs­gálat eredménye, néhány alapvető kér­désben mégis lehetséges már az állás­­foglalás. Az amerikai űrhajózás Apolló-prog­­ramjának célja az ember Holdra szál­lásának közvetlen előkészítése. Végre­hajtását 1967—1969 közöttre tervezik. Ennek során — a kétszemélyes Gemini­­űrhajókkal szerzett tapasztalatok és az űrrandevúk eredményeinek segítségével — háromszemélyes űrhajók kipróbálásá­ra és berepülésére kerül sor. A Holdra szállás az így elért eredmények alapján úgy zajlana le, hogy a háromszemé­lyes Apolló-kabinból egy vagy két űr­hajós átszállna egy kisebb űrkabinba, s ezzel ereszkedne le a Holdra, miköz­ben az Apolló-kabin a Hold mestersé­ges holdjaként keringene. A visszaút során a kisebb űrhajó űrrandevúzna az Apolló­val, az utas vagy utasok vissza­­szállnának és így térnének vissza a Földre. Az elmondottakból világos, hogy az Apolló-kabinnal adódott problémák sú­lyosan veszélyeztetik e program sikeres végrehajtását a tervezett határidőn be­lül. Mi okozhatta magát a kataszt­rófát? Az eddigi közleményekből eléggé egyértelműen kiderül, hogy az űrkabi­nok száz százalékos oxigén-atmoszférá­ja. Ez érthető is, ha arra gondolunk, hogy az iparban használatos oxigénpa­lackoknál is veszélyek vannak, s mi­lyen sok fontos biztonsági rendszabályt kell a kezelésüknél betartani. Mint is­meretes, a sűrített oxigént tartalmazó palackok szelepeit, illetve csapjait nem szabad zsírozni vagy olajozni, olajos ronggyal vagy kézzel sem szabad hoz­zájuk nyúlni. Az oxigén ugyanis — kü­lönösen magas nyomáson — robbanás, illetve tűzveszélyes. Magában ugyan nem ég, de az égést (az oxidációt) létre­hozza és táplálja. Gyúlékony anyagok tiszta oxigénben gyorsan kigyulladnak és elégnek. Sűrített oxigénben a legki­sebb szikrából is pusztító tűzvész kelet­kezik rövid idő alatt. Felmerül a kérdés, hogy miért van szükség az amerikai űrhajókban nagy­nyomású oxigén-atmoszférára, amikor a szovjet űrhajókban normális földi lég­körhöz hasonló atmoszférát, oxigén-nit­rogén keveréket biztosítanak. Ennek oka az, hogy a szovjet hordozórakéták lé­nyegesen nagyobb teljesítményűek, mint a hasonló célú amerikaiak. Ebből kifolyólag a Voszhod típusú űrhajók súlya és térfogata lényegesen nagyobb lehet — és nagyobb is —, mint akár a Gemini, akár az Apolló űrhajóké. A na­gyobb térfogatba befért a kilélegzett széndioxidot elnyelő berendezés, sőt a legutóbbi szovjet űrkísérleteknél olyan készüléket építettek be, amely — a nö­vényekhez hasonlóan — az elnyelt szén­dioxidot oxigénné alakította vissza. Az amerikai űrhajókban ilyen terje­delmű és súlyú berendezések nem fér­nek el. Hogy az űrhajósok oxigénkész­lete a hosszú repülés idején ki ne­me­s sűrített oxigén veszélyei­vel nyilvánvalóan tisztában voltak az amerikai űrhajó-tervezők is, jelenleg azonban — az adott teljesítményű hor­dozórakéták miatt — nem tudták kikü­szöbölni a tiszta oxigént.­­ Nem tudjuk, hogy a vizsgálatok vé­gül is milyen eredményre vezetnek, s hogyan lehet tovább folytatni az Apolló­­programot, az azonban már ma is vilá­gos, hogy az eredeti időpontban nem kerülhet sor a következő kísérlet végre­hajtására. Nagyon sajnálatos, hogy a tényleges program kezdete előtt embe­rek élete esett áldozatul ezeknek a kí­sérleteknek. Az új eljárások kutatása azonban mindig veszéllyel jár, s csak tisztelet illetheti azokat, akik tudato­san vállalták ezt a veszélyt. A kísérle­tek elrendelőit azonban már kevésbé, különösen akkor, ha figyelembe vesz­­szük, hogy az emberéletet követelő űr­kabintűz­ő már a harmadik volt! Végkövetkeztetésként megállapíthat­juk, hogy az Apolló-program teljes ér­tékű végrehajtása érdekében feltehető­leg lényegesen meggyorsítják az Egye­sült Államokban a nagy teljesítményű hordozórakéták létrehozására irányuló fejlesztést, hogy csökkentsék a lemara­dást a szovjet űrhajózáshoz képest. K. L. A lángoló űrhajó Virgil Grissom, Edward White és Roger Chaffee az űrhajózás tör­ténetének első mártírjai fóljön, sűrített oxigén-atmoszférával kell ellátniuk az űrkabint. (A rövidebb Föld körüli űrrepülésekhez az oxigént másképp is lehetett és lehet biztosítani, ott tehát ez a probléma ezért nem me­rült fel !)

Next