Ludas Matyi, 1965 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1965-07-15 / 28. szám

IMPEEEN" Nem tudom, Icuka menyasszony volt-e már, amikor megismertem, mert többször is volt menyasszony, és az uj­­ján mindig hord karika­gyűrűt. Icuka tökéletes megtestesítője a modern lány típusának. Modern a külseje, az egész meg­jelenése, modern a be­szédmodora, legfőképpen pedig erkölcsi szemléle­te, hogy így fejezzem ki magam. Télen pantallóban jár, tavasztól őszig rövid szoknyában. Ezek a szok­nyák annyira rövidek, hogy amikor leül Icuka, a térde már nem is na­gyon érdekli a szemlélő­­dőt. Mindig a legújabb divat szerint öltözködik, és a ruháihoz ízlésesen ki tudja választani a megfelelő napszemüve­geket. A hajviselete gyakran változik. Mióta ismerem, a toronymagas konty volt a legtartósabb frizura a fején. Körül­belül egy hónapig hord­ta. Szőke póthajat vásá­rolt, bevallása szerint 500 forintért, szépen kontyba tekerte, a saját elgon­dolása szerint és regge­lenként óvatosan fel­csatolta hidrogénezett fürtjeire. Különösen ak­kor volt feltűnő jelenség, amikor erre a magas, függőleges kontyra ken­dőt kötött. Az állát alig tudta mozgatni beszéd közben, a kendő feszes­sége miatt. Pedig beszél­ni nagyon szeret. Min­den érdekli, és minden­ről tájékozott. A külpo­litikához is ért. Azt mondja például, hogy a háború az hülyeség, ne vacakoljanak itt ilyenek­kel. Icuka hamar megta­nulja a legújabb jelző­ket, és választékos gond­dal használja. A stran­dolás neki állati jó, vi­szont a legújabb magyar film mindig állatian po­csék. Isteni volt a mo­hair sapka, és most is­tenien jó a turbánkötés. Azokat a fiúkat szereti, akiknek jó a fejük. Per­sze a jófejű fiúk számára sem közömbös, hogy Icu­­kának jó lába van, sőt jó térde, egyéb anató­miai adottságokról nem is beszélve. Az örökös menyasszony igen ügye­sen udvaroltat, soha nem ütköznek a rande­vúk, és a lovagjai nem tudnak egymásról, leg­alábbis személyesen nem ismerik egymást. Szépen betáblázza Icuka a dél­utánjait és az estéit, sőt még azt is megcsinálja időnként, hogy egyik randevúról a másikra el­kísérje valaki. Nála ez életfelfogás. Azt vallja, hülyeség unatkozni. Egy este összetalálkoz­tunk az utcán, megkért, kísérjem haza. Nem volt hozzá nagy kedvem, de láttam, hogy náthás, megsajnáltam. Egész úton csevegett, a legkü­lönbözőbb dolgokról, mint mindig. Szórakozta­tóan összehordott min­dent a legújabb divat­ról, a legújabb intim pletykákról, és elmond­ta a legújabb viccet. A kapunál búcsúzni akar­tam tőle, de visszatartott, mondván: még nem akar lefeküdni, mert hülye­ség ilyen korán, dumál­junk egy kicsit. Bemen­tünk a lépcsőházba, és ő bájosan eldumálgatott tizenegy óráig. Közben egyszer megjegyezte, hogy nagy hülyeség itt kint állni, de nem mehe­tünk be a lakásba, tiltja a főbérlője, egy ideges öregasszony. Tiszta pech ez a baromi nátha, még csókolózni se lehet. Akkor jöttem rá, hogy Icuka végeredményben nagyon rendes, jól nevelt kislány, és szeret engem. Hazafelé menet még ar­ra is gondoltam, felesé­gül kellene venni. Csak az a baj, hogy menyasz­­szony, és nem tudom, ki­nek a kezéről csapjam le. Gemenczi József Az árulkodó fizetési szalag ... Erdei Sándor rajza - Még mindig azt mered állítani, hogy te vagy az indiai alkirály? FÖLD ALATTI PÁRBESZÉD — .4 cserebogár lárvája vagyok, nevem Pajor. — Nevem Giliszta. Titkon élek itt lent a föld alatt. Az ok: talajjavítás. Rágom, porbanyitom. — Én repülőnek készülök, uram, majd fent a légből támadok jövőre sasként... — Tudom, ahány gyümölcsfa van, lecsap rá, nyúzza, jóllakik belőle. — Tudatlan ön! A repülő, elit fegyvernem... — Ügy. — Kérdezze meg csak, tessék: amíg ön itt lenn tölti a belit­, mi támadunk. Ez kérem, hősiesség! — Az lesz minden, aminek nevezem, s a tiszteletet könnyedén kivívnám, ha azt, hogy itt lenn dolgozom, eszem, én talajtani kutatásnak hívnám. ............14 Török Rezső 13

Next