Acta Hungarica 15. (2004)
I. NYELVTUDOMÁNY - Orosz Gabriella: Szalóka földrajzi nevei. Belterületi nevek
utcanevek között mindössze egy utcanév van, amely személynévi eredetű: a Széchenyi utca. (Ennek népi neve az Új utca az utca korára utal). A köztudatban élő, de ma már nem hivatalos utcanevek közül ilyenek még a Petőfi utca, a Lenin utca és a Marx Károly utca. Elvont fogalomra utaló név a mai hivatalos nevek között nincs, ám ide sorolható a köztudatban még élő Komszomol utca. Szalóka belterületi neveihez tartozik még egy hídnév a Bika híd, amelynek eredete ismeretlen, hat térszínforma név: Afri-gödre - Cigány-gödör Vályogvető-gödör, Botka-gödre, Cigánytábor, Dögtemető. Az Afrigödre- Cigány-gödör ~ Vályogvető-gödör esetében azért él még a köztudatban mindhárom név, mert a motiváció mindegyik név esetében valóságos. Ezen nevek használatánál korosztálybeli megoszlás figyelhető meg: a legidősebb korosztály használja az Afri-gödre megnevezést, hisz ők még ismerték azt az Afri gúnynevű cigány embert, akinek a háza mellett volt ez a gödör, a középkorú lakosok a Vályogvető-gödör elnevezést használják, mert az ötvenes években ebből a gödörből vezették a vályogot a házépítésekhez, a fiatalabb korosztály pedig egyszerűen Cigány-gödörnek nevezi, mert a Cigánytáborban található. A Botka-gödre elnevezés szintén onnan ered, hogy ez a gödör a Botka család portája mellett fekszik. Községünkben három közterületnév ismert: Park, Temető, Telep. Szalóka tizenkét közintézményének tizenkilenc neve él a köztudatban: Bolt ~ Kópera (élelmiszerüzlet), Szalókai Általános Iskola - Nagyiskola, Szalókai Elemi Iskola ~ Kisiskola, Könyvtár, Községháza, Kultúrháza ~ Klubb, Ch’oda, Parókia ~ Paplak, Posta, Tini Presszó ~ Bár ~ Butik, Rendelő, Templom. A falu legnagyobb büszkesége az 1783-ban épült műemlékértékű Templom, melynek megjelenése a barokk klasszicizmus közötti átmeneti stílust tükrözi. Nagyon szép tömegarányú. A nyugati homlokzat előtti kétszintes torony íves oromzattal kapcsolódik a hajóhídhoz. Felületét vakolatfizénák tagolják. Kecses ívű a többrészes toronysisak. A belső teret festett kazettás mennyezet fedi. Irodalom 1. Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Második, bővített kiadás. — Bp.: Tankönyvkiadó, 1958. — 150. o. 2. Hajdú Mihály: A vásárhelyi puszta helynevei. // Nyelvészeti és néprajzi közlemények. — Orosháza, 2003. — 131. o. 3. Hajdú Mihály. Helynevek. //Nyelvészeti és néprajzi közlemények. - Orosháza, 2003. - 131. o. 4. Haraszy Károly. Szalóka // Az ungi református egyházmegye. — Nagykapos, 1931 5. Kálmán Béla. A nevek világa. - Debrecen: Csokonai Kiadó, 1989