Berzeviczy Albert: Délen - útirajzok és tanulmányok (Budapest, 1917)
VII. A Dardanellák
vu A DARDANELLÁK. ben ő ennek a helynek egy költői művét is szentelte : «Az abydosi ará»-t, melyben pompás színekkel festi a Dardanellákat. Itt lépték át Xerxes, Nagy Sándor s utóbb a hódító törökök az Ázsiát Európától elválasztó vízi utat. A tengerszoros déli bejáratánál, a körül a kis előhegy körül, melyen most a Kum-Kalé nevű sokat emlegetett török erőd emelkedik, sereglettek össze egykor a görögöknek Tróját ostromló hajói s a hagyomány azokat a helyeket is megjelölte, a hol — a tengerparton Achillest, Patroklost és Ajast eltemették. A Homer hősmondája napjainkban meglepő megerősítést nyert a Schliemann s utóbb Dörpfeld korszakos ásatásai által flissarlik mellett, melyeknek látogatói a Dardanella-állomásnál hagyják el a hajót ; az ásatások földhányásai a tengerszoros felől is láthatók. Itt feküdt Sigeion is, melyet az athéniek Peisis- Iratos idejében meghódítottak, míg Aegospotamos a Dardanellák felső partján a Lysandertől vezetett spártaiakkal szemben szenvedett vereségük helyét jelöli. A Chersonesosban, Gallipoli alatt, uralkodóit valamikor a nemeslelkű Milliades - közelben folyik el a Tschan-Tschai — egykor Granikos — mely mellett Nagy-Sándor véres csatában verte meg a perzsákat. A közép- és újkor legnevezetesebb nyomaikat itt azokban a várakban és erődítvényekben hagyták hátra, melyek mindkét parton emelkednek, s melyeknek fölépítésében a XVIII. században nagy része volt egy franczia szolgálatban állott magyar embernek , K. Tóth tábornoknak ,kinek emlékét csak most újította meg a magyar történetírás. Legimponálóbb képet nyújt az Abydos alatt egymással szembenéző két «Dardanella-vár» : Kilic Babr az európai és Karé Sultanié az ázsiai oldalon ; ezeket még a nagy hódító II. Mohammed építette ; a Dardanella-útnak az Aegei tenger felőli nyílását is két vár őrzi: éjszakán Sidd el llahr és délen Kum-Ivalé.