Figyelő, 1871. január-december (1. évfolyam, 1-48. szám)

1871-08-08 / 30. szám

366 FIGYELŐ. Meyer könyve találólag jellemzi Correggio művészetét, s a tanulmány második része, mely egyes festményei­ről szól, a festészek és aesthetikusok előtt egyaránt ér­dekes lehet. Az egyetem rektorává T­o­­­d­y Ferencet válasz­­ták, tizenöt szóval egy ellen. A tanári kar e választás­sal szépen járult Toldy félszázados írói jubileumához. Hunfalvy Pál „Utazás a B­a­l­t-t­e­n­g­e­r vidé­kein“ címmel, két vastag kötetben tette közzé szemé­lyes tapasztalás útján nyert ismereteit. A derék tudós műve Észt- és Finnország politikai, társadalmi s iro­dalmi viszonyainak ismertetésével foglalkozik, figyelem­mel kisérve a nemzetiségi kérdés fejlődését is, mely az említett országokban nagy szerepet játszik. „Magyaror­szág területén, olvassuk az első kötet előszavában, sok nemzetiség találkozik, s itt az igények, melyeket a nem­zetiségi kérdés magában foglal, szinte hangosabban nyi­latkoznak, mint másutt, mi talán a nagyobb szabadság­nak is tulajdonítható. Nemzetiségi kérdés van Észtor­szágban, van Finnországban is, jóllehet a volt és létező viszonyok különbsége szerint, mindenütt más alakú. Ha valakire bizonyosan reánk nézve tanuságos megfigyelni, mint fejlődik másutt is a nemzetiségi eszme, s mint iparkodik maga felé terelni a társadalom igé­nyeit, a melyek még követelőbbek, mint a törvény.“ Hunfalvy utazása Ráth Mór kiadásában jelent meg. A díszes kiállítású két kötet ára fűzve 4 frt. 66 kr., finom angol kötésben 6 frt. Szintén e derék kiadónál jelent meg Tissot Marcel regényes korrajza: „E­s­z­­terházy Johanna Gabriella hercegn­ő“, melyről egy ízben már megemlékeztünk, s b. Eötvös József összes munkáinak második kötete, a „XIX szá­zad uralkodó eszméinek befolyása az államra“ című híres tanulmány negyedik füzetét képezve. B. Eötvös József műveinek ára füzetenkint t­art. E jeles kiadvá­nyokat minden miveit magyar családnak figyelmébe és pártfogásába ajánljuk. Jókai Mórról egy német író: Trauttwein von Belle igen szépen emlékezik meg a berlini „Magazin“ egyik utóbbi számában, német fordításban megjelent beszé­­lyeinek két első füzetét ismertetve. Miután a „hatalmas magyarról“ , Petőfiről említést tett, hosszabb ismerteté­sét így folytatja : „És Petőfi, az isten kegyelméből való költő, nem áll egyedül honfitársai közt! A Lajtán túl egy, a költészet iránt gazdag érzékkel megáldott nép lakik, melynek gyöngeségei könnyen fölfedezhetők, de a melynek nagyszerű jellemvonásai még csak kevéssé ismeretesek. E népet — fájdalom ! — a bécsi várpalotá­ban gyakran félreértették, gyakran meggondolatlanul ellenmondásra és ellenállásra ingerelték, s hosszabb ideig elszalaszták amaz előnyöket, melyeket Magyaror­szágnak Ausztriával való egyakaratú működése nyújt­hat mindkét résznek. De a magyarok harcai nemzeti önállóságukért és történelmi jogukért, férfiakat és fér­fias tulajdonságokat mutattak föl, nagy tehetségeket se­gítettek kifejlődni, s a legszebb szellemi adományokat izmosíták meg. A martyrság, melyet 1849-től 1860-ig az osztrák reactió Magyarországra rótt, egészen eredmény­nélküli volt; a nemzet­ben főleg összeszedte magát, az elesetteket nemeslelküleg boszu­lta meg, s a munkás szellemek egész csapatja Európa irodalmaiban tisztelt helyet biztosított a magyar népnek. A magyar, Petőfi Sándor után, büszkén említi Jókai Mórt; amaz a lo­­rában lett halhatatlanná, ez legkedveltebb regényírója és elbeszélője nemzetének, mindkét költő magában hordja a nép lelkületének csíráját, a pezsgő humort, a meleg életerőt, a kedves életvidorságot, de nem ritkán a csodásan búskomoly mélységet is, mely minden va­lódi népies hangból oly bűvösen tör elő.“ Trauttwein von Belle ezután Jókai életének nevezetesebb mozza­nataival ismerteti meg a német olvasót, s miután mun­kásságát egész terjedelmében bemutatta, így ír: „E sa­játságos ember a hatalmas magyar népgéniusz túlgaz­­dag természeti erejének típusa. Valóban a magyar köl­tők fejéből és szivéből örökké üde természet tör elő : nincs bennük semmi mesterkélt, pedáns iskolai kény­szer s a szabály nyűge nem korlátozza ez erőteljes szellemek pályáját, s Petőfi, Jókai, Arany, Jósika, mind rokonságban állnak egymással! De kivált a két első ! Jókai beszélyeinek német gyűjteménye, melyből két fü­zet fekszik előttünk, legjobban bizonyítja ezt. Jókai Mór pompás vázlata: a „Sylvester-éj“ emlékjel, melyet a magyar novellairó tíz hazai költő és különösen ifjúkori bizalmas barátja, Petőfi Sándor emlékének állított. Ha valaki csak e kis vázlatot olvassa is át, érezni fogja, hogy e két szellem : Petőfi és Jókai, rokon volt. Petőfi versei, melyek bele vannak szőve, úgy illenek az egészbe, mintha ,a költeményeket és elbeszélést egy költő irta volna. Ő, a magyar költők fejedelme, költeményeinek szívvérével mint vörös fonállal vonul végig Jókai egy­­szerű, cicomanélküli leírásán ; fájdalom lep meg, ha el­gondoljuk, hogy a költészet e fejedelme keblét inge alá rejtett költeményeinek kéziratával melengette: a papír, tudvalevőleg, rész melegvezető!“ Hasonló elismeréssel nyilatkozik a gyűjtemény többi darabjáról is. Izsó Miklós már elkészíti II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona mellszobor-mintáit, melyeket a kormány rendelt meg a múzeum számára. A minták, megszemlé­lés végett, jelenleg a közoktatásügyi miniszternél vannak kiállítva. KIADÓ : AIGNER LAJOS. J- f # ' K* (' 1 Az összes magyar és jelesebb külföldi újonnan megjelent művek jegyzéke. Közli Aigner L­aj­o­s könyvkereskedése Pesten, váci­ utca 18. Nemzeti szálloda. Bárány Ignác: Magyar nyelvkönyv. 1. füzet. Nyelvoktatás az egyszerű mondat körében. 3. kiadás. Pest, 1871. 8-r., 47­­................................................................... 24 kr. Benczédi Gergely. A Metre-rendszer iskolai és magán hasz­nálatra. Kolozsvár, 1871. Stein J. 12-r., 40. 1. , 20 kr. Benedek Aladár. Hulló levelek. Pest, 1871. Aigner Lajos. 12-r., 102 f. 1 frt., diszkötés................................2 frt. Buda-Pest térképe. A közmunka tanács által megállapított kör-sugárút, hidak és kikötők tervezetével. Magy. ném. kiadás. Pest, 1871. Eggenberger Ford..................50 kr. Dr­. Dárday Sándor és Dr. Galló József. Döntvénytár. A magyar kir. Curia semmitőszéki és legfőbb itélőszéki osztályának elvi jelentőségű határozatai 4. folyam. Pest, 1871. Heckenast G. 8-r., 208­1................................ 2 fzt. Erdélyi Indali Péter. Képes verses könyv. 2 jav. és bőv. olcsó kiadás. Pest, 1871­ Heckenast Gr. 8-r., 64 1. színe­zett és szinezetlen képekkel kötve...................1 fzt. Gajdos József. Alkotmány­tan, az elemi népiskolák haszná­latára. Pest, 1871 Rosenberg testv. 8-r., 47 1. kötve 26 kr. Dr. Günther Antal. Gyorsirási oktató-levelek. Pest, 1871. Petrik G. N. 8-r., 93 1..................................1 frt 40 kr. Hampel József: A szabolcs-megyei muzeum. Rövid utasítás­sal vidéki múzeumok berendezésére. Pest, 1871. Aigner Lajos. N. 8-r., 26 r. 30 fametszettel...................40 kr. Az alkalmas házi ügyvéd és törvénytártas tanácsadó. Pest, 1871. Heckenast G. 8-r., VIII. és 176­1. ... 40 kr. E czim alatt is. Közhasznú családi könyvtár: 2. Hillern Vilma: Saját erejéből. Regény. Ford. K. Beniczky Irma. Pest, 1872 Aigner Lajos 8-r. 532 r. 3 kötet 3 frt. Karcsú Antal Arzén. A római pápák történelme Sz. Péter­től korunkig 7. kötet. Pest, 1871. Aigner Lajos. II. 8-r., 277­­.......................................................................1 fzt. Károly Gy. Hugó. Rövid hiterkölcsi beszédek a tanév min­den vasárnapjára Pest, 1871. Heckenast G. 8-r., 263 r.­­ írt 50 kr. Dr. Kézmárszky Tivadar. Jelentés a magyar királyi tudo­mány-egyetem szülkórodájának 1869—70. tanévi műkö­déséről. Pest, 1871 Bickel G. N. 8-r., 81 1. . . 80 kr. Kócsi Károly. Községi faiskola. Alapvonalak a gyümölcs­­tenyésztésre. Kolozsvár, 1871. Stein J. N. 8-r., 200­­­58 a szöveg közé nyomott ábrával és egy tervlappal­­ frt 50 kr. 1871. Pesti könyvnyomda-részvény-társulat. (Hold-utca 4. sz.)

Next