Figyelő, 1874. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1874-01-04 / 1. szám
MEGJELENIK minden VASÁRNAP. Előfizetési díj: Egész évre . . .8 frt. Fél évre....................4 „ Évnegyedre .... 2 „FIGYELŐ. IRODALMI, SZÉPMŰVÉSZETI ÉS KRITIKAI HETILAP. Felelős szerkesztő: SZANA TAMÁS. SZERKESZTŐSÉG : Bástya utca 18. szám, I. emelet. Kiadóhivatal: AIGNER LAJOS könyvkereskedésében váci utca 18. szám BUDAPEST, 1874. JANUÁR 4. 1. SZÁM. IV. ÉVFOLYAM. TARTALOM. Irodalmunk 1873-ban. György Aladár. — Tompa symbolismusa. Névy László. — A képzőművészeti társulat uj tárlata. — Hazai irodalom. — Lapszemle. — Nemzeti színház. — Rövid szemle. IRODALMUNK 1873-ban. Irodalmunk lelkiismeretes statistikusa, Márki Sándor, legközelebb megjelent évi öszszeállitásában arra az eredményre jutott, miszerint könyveink 90 százaléka eredeti, azaz a megjelent 893 mű közül csak 96 a fordított. Ezen eredmény, ha csak a számokat tekintjük, meglepően kedvezőnek látszik. De csak is látszik. E sorok írója, ki szintén évek óta figyelemmel kísérte irodalmunkat, határozottan meri állíthatni, hogy talán egyetlen oly év sem volt még irodalmunk történetében az utolsó évtizedek alatt, melyben a fordított vagy átdolgozott művek annyira túlsúlylyal bírtak volna, mint jelenleg. Nem említjük fel ama számos átdolgozást s csaknem fordítást, melyet egyes szerzők eredetiként árultak a könyvpiacon, nem említjük meg, hogy a tudományos folyóiratokban s gyűjteményes művekben a jelen évben tömérdek fordított mű jelent meg, csak azt erheljük ki, hogy míg az eredeti művek nagy részét (naptár, iskolai értesítvények, politikai röpiratok stb.) jelentéktelenebb kisebb művek képezik, a fordított művek belbecsre nézve valódi gazdagulást tüntetnek föl. Két nagyfontosságu vállalat volt e tekintetben, melyek a fordításoknál a belbecsét emelték érvényre s melyek mindegyikének főcélja hazai irodalmunk gazdagítása volt. Egyik az akadémia, másik a természettudományi társulat könyvkiadó-vállalata. Az akadémia Vámbéry egy eredeti művén kívül oly nagynevű külföldi írók műveit, mint Curtius, Mommsen, Duncker Miksa, Stuart Mill, Müller Miksa, Bluntschli és Lewes ültette át először a magyar irodalomba, a természettudományi társulat pedig Cotta nagybecsű geológiáján kívül Darwin első korszakot alkotó művét fordíttatta le magyarra. Már csak e névsor mellett is jelentéktelennek látszanék eredeti íróink működése. S e névsorral még nem végeztük be a kitűnő fordított művek sorozatát. A Kisfaludy-társaság Corneille, Moliére néhány klassikus színműve mellett a világhírű Don Quijote átdolgozásáról gondoskodott, Buckles Lecky műveinek fordításán kívül egyesek még más klassikusok átültetésével gazdagították irodalmunkat. Lucretius híres műve (első eset egy tanodákban nem használt latin klassikus művével) második kiadásban jelent meg, Fábián az Argonauticont, Zsoldos Seneca műveit, Veress Ignác Aristophanes vígjátékait fordította le, Könyves Tóth K. a legjelesebb ifjúsági írók egyikének Smilesnak művét dolgozta át, Erődi Hafiz dalaiból adott újabb kötetet, Dunyov Boccardo egyik híres művét fordította le, About, Courier Bell, Dickens regényei átültettelek. Nem akarjuk azonban ezzel azt állítani, mintha hazai íróink eredeti művek által ki nem tűntek volna. Sőt inkább. E téren is sok valóban becses művet nyertünk. Emlékezzünk meg egy néhányról név szerint. Pétery és Toldy a jezsuitákról írtak, dr. Szvetenay és Körösi a bécsi kiállításra terjedelmes s alapos statistikai táblázatokat küldtek be az árak történelméről, dr. Apáthi egy kereskedelmi codexet, Korbuly Imre kitűnő közjogi kézikönyvet dolgoztak ki, Orbán Balázs befejezte elsőrangú s eddig magán egyéntől páratlan monographiáját a székelyföldről, P. Thewrewk Emil, Imre Sándor, Szarvas Gábor, Riedl, Szendes Wolf György jeleztés