Figyelő, 1874. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1874-01-04 / 1. szám

MEGJELENIK minden VASÁRNAP. Előfizetési díj: Egész évre . . .8 frt.­­ Fél évre....................4 „ Évnegyedre .... 2 „FIGYELŐ. IRODALMI, SZÉPMŰVÉSZETI ÉS KRITIKAI HETILAP. Felelős szerkesztő: SZANA TAMÁS. SZER­KESZ­TŐSÉG : Bástya­ utca 18. szám, I. emelet. Kiadó­hivatal: AIGNER LAJOS könyvkereskedésében váci­ utca 18. szám BUDA­PEST, 1874. JANUÁR 4. 1. SZÁM. IV. ÉVFOLYAM. TARTALOM. Irodalmunk 1873-ban. György Aladár. — Tompa symbolismusa. Névy László. — A képzőmű­vészeti társulat uj tárlata. — Hazai irodalom. — Lapszemle. — Nemzeti színház. — Rövid szemle. IRODALMUNK 1873-ban. Irodalmunk lelkiismeretes statistikusa, Márki Sándor, legközelebb megjelent évi ösz­­szeállitásában arra az eredményre jutott, mi­szerint könyveink 90 százaléka eredeti, azaz a megjelent 893 mű közül csak 96 a fordí­tott. Ezen eredmény, h­a csak a számokat te­kintjük, meglepően kedvezőnek látszik. De csak is látszik. E sorok írója, ki szintén évek óta figyelemmel kísérte irodalmunkat, határozottan meri állíthatni, hogy talán egyet­len oly év sem volt még irodalmunk törté­netében az utolsó évtizedek alatt, melyben a fordított vagy átdolgozott művek annyira túl­­súlylyal bírtak volna, mint jelenleg. Nem említjük fel ama számos átdolgo­zást s csaknem fordítást, melyet egyes szer­zők eredetiként árultak a könyvpiacon, nem említjük meg, hogy a tudományos folyó­iratokban s gyűjteményes művekben a jelen évben tömérdek fordított mű jelent meg, csak azt erheljük ki, hogy míg az ere­deti művek nagy részét (naptár, iskolai ér­­tesítvények, politikai röpiratok stb.) jelenték­telenebb kisebb művek képezik, a fordított művek belbecsre nézve valódi gazdagulást tün­tetnek föl. Két nagyfontosságu vállalat volt e te­kintetben, melyek a fordításoknál a belbecsét emelték érvényre s melyek mindegyikének fő­célja hazai irodalmunk gazdagítása volt. Egyik az akadémia, másik a természettudo­mányi társulat könyvkiadó-vállalata. Az aka­démia Vámbéry egy eredeti művén kívül oly nagynevű külföldi írók műveit, mint Cur­tius, Mommsen, Duncker Miksa, Stuart Mill, Müller Miksa, Bluntschli és Lewes ültette át először a magyar irodalomba, a termé­szettudományi társulat pedig Cotta nagybecsű geológiáján kívül Darwin első korszakot al­kotó művét fordíttatta le magyarra. Már csak e névsor mellett is jelentéktelennek látsza­nék eredeti íróink működése. S e névsorral még nem végeztük be a kitűnő fordított mű­vek sorozatát. A Kisfaludy-társaság Corneille, Moliére néhány klassikus színműve mellett a világhírű Don Quijote átdolgozásáról gon­doskodott, Buckle­s Lecky műveinek fordítá­sán kívül egyesek még más klassikusok át­ültetésével gazdagították irodalmunkat. Lucre­tius híres műve (első eset egy tanodákban nem használt latin klassikus művével) máso­dik kiadásban jelent meg, Fábián az Argo­­nauticont, Zsoldos Seneca műveit, Veress Ig­nác Aristophanes vígjátékait fordította le, Könyves Tóth K. a legjelesebb ifjúsági írók egyikének Smilesnak művét dolgozta át, Erődi Hafiz dalaiból adott újabb kötetet, Dunyov Boccardo egyik híres művét fordította le, About, Courier Bell, Dickens regényei át­ültettelek. Nem akarjuk azonban ezzel azt állítani, mintha hazai íróink eredeti művek által ki nem tűntek volna. Sőt inkább. E téren is sok valóban becses művet nyertünk. Emlé­kezzünk meg egy néhányról név szerint. Pé­­tery és Toldy a jezsuitákról írtak, dr. Szve­­tenay és Körösi a bécsi kiállításra terjedel­mes s alapos statistikai táblázatokat küldtek be az árak történelméről, dr. Apáthi egy ke­reskedelmi codexet, Korbuly Imre kitűnő köz­jogi kézikönyvet dolgoztak ki, Orbán Balázs befejezte elsőrangú s eddig magán egyéntől páratlan monographiáját a székelyföldről, P. Thewrewk Emil, Imre Sándor, Szarvas Gá­bor, Riedl, Szende­s Wolf György jeleztés

Next