Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1837. január-július (2. évfolyam, 1-51. szám)
1837-06-10 / 46. szám
2) Ha valamely részvény társaság azon sza-bályban megegyez , hogy minden részvényes szolgáltasson bizonyos mennyiségű ’s minőségű répát a’ gyárhoz, vagy bizonyos mekkoraságu telket adjon, mely szabályosan fordittassék köz czélra. Ezen mód a’ kissebb birtokunkat is résztvehetésre segíti, ’s a' czukorgyáraknak fölállithatását kieszközli ott is, hol a’ telekbirtok igen elszabdalt. III. A’ répák minősége. Nincs eldöntve, mely répafajta legczukoradóbb minden éghajlati ’s földjósági viszonyoknál. Általában a’ fehér sziléziai fajta nagyon dicsértetik annál inkább, mivel (mint mondják) nem oly hamar rothad, de mások azt mondják, hogy a’ sárgás fajta némely viszonyokban jutásozhatóbb. A’ legjobbik fajta kikeresése minden vidéken igen fontos föladat, mert annak czukortartalma annyira elhatározó, hogy sokszor egy procento czukor dönti el a’ gyár sorsát, a’ mellyel t i. egy mázsa répából több vagy kevesebb húzható ki. IV. Föld, mívelésmód, trágyázás. A’ homokos agyag vagy agyagos homok föld legalkalmasabb a’ répatermesztésre. Elmulhatlan föltétel, hogy mély telekű (tiefgründig),’s igen lényeges hogy jó erőbeli legyen. Hogy valaki maga kapjon számos czukorrépát, el kell állani az eddig szokásban volt ültetési módtól. A’ magvat kell mindjárt sorba venni,— ’s hogy a’ netalán ki nem kelt magvak által maradt hézagok kitöltessenek, mellékesen tartani kell ágyakat is. A’ régi mód mellett csak ott mardhatni, hol sok apró földbirtokos kötelezi magát 1 — 1 hold termésének átadására. Ha vallyon fris trágyázás megengedhető-e a’ répaföldre, igen kevéssé van eldöntve. Szemtanuk bizonyítása szerént Francziaországban, Lussy-ban van egy czukorgyár, mely egy juhászudvarral van összeköttetésben ’s hol a’ juhganaj közvetlenül a’ répaföldre hordatik. Más részről valónak mondatik, hogy a’ frissiben trágyázott föld, igen nagy de kevés czukoranyagu répákat ad. Itt próbákat kell még tenni. Azt azonban már hihetőséggel állíthatni ,• hogy a’ tél előtt hordott és elszántott trágya nem ártalmas. Még két homályos pont említendő itt meg. — A’ kisebb répák czukorodóbbak lévén, 1—2 fontnál nagyobbakat nem örömest termesztenek; innét ez mondatik, hogy mikor hajdanában minden répára 4 négyszögü láb számittaték, most egyre-egyre csak másfelet számítsunk, — a’ sorokat 1± lábra tevés egymástúl, a’ répákat a’ sorban lábra. Mások szerint még ezen távolság is kicsin a’ répanővés gátlására, ’s a’ répa nagysága főkép a’ föld erejétől függ. — A’ lelevelezés meg nem engedhető, mert az, tapasztalás szerint, árt a’ czukortartalommnak. Azon ellenvetésre pedig hogy a’ nagyobb répák ámbár szegényebb czukor-kamatnak, de nagyobbságok miatt általában mégis adnak annyi czukrot, mint a’ kisebbek, azt felelhetni, hogy a’ több nedvűvel több munka és igy több költség is van. — * V. A’ földmivelés változtatás sora. A’ három mezei gazdaságnál az ugarban láttatik rendesen a’ répa. Ott hol két évi kalászvetésre következik, igen ritkán vethető trágyázásán földbe, mert részint a’ kalászos vetés igen megszitta a’ földet, részint pedig azt jól még nem trágyázhatni előlegesen , különben a’ gabona megdől. A’ szokott három mezei gazdaságnál tehát igen bajos répát ültetni fris trágyázás nélkül, de máskép van a’ dolog oly vidékeken, hol a’ telkeknek bősége van ’s talán nyolczféle változtatást is tehetni, míg a’ sor újra kezdődik. — Ha 20,000 mázsa répát akarsz termeszteni (hogy gyárod minden kivétel nélkül biztosítva legyen) évenkint, ’s a’ hold általában 200 mázsát ád, évenként 100 bevetett hold kívántatik meg, — és igy répatermésre alkalmas földbül 400—500 holdra van szükséged. Mi itt egy nyolczéves körforgást írunk le, mely a’ gazdaság viszonyainak nagy háborgása nélkül több kevesebb módosítással mindenféle elfogadható, — ’s melynél az egész telek negyedrésze szánatik répatermesztésre. 1. répa 5. répa 2. árpa 6. ugar 3. lóher 7. burgonya, hav vetem. 4. ugar 8. zab. Minden egyes vállalkozónak meg kell fontolnia, ha rendkívüli segelem által elkerülheti-e