Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1837. január-július (2. évfolyam, 1-51. szám)
1837-04-22 / 32. szám
Hetenkint kétszer félévi árra 3 for 30 kr. pengő pénzben Pesten Szombat Fiijában termékeny Egyptus földe, míg kormányja, földészete’ Szerezhető Eggenberger és Heckenast könyvker. és a’ Szerkezténél 32. Szám. Gazdaság, Ipar és Kereskedésben. 1837. előmozdítására czélirányos töményeket nem hoz. Április 22 ik .régizés éli. Csaplovics J.lirnak a birka tenyésztés és gyapjú kezelésről tett észrevételeire. Ez említett hosszas értekezésből, melyet a’ Társalkodó úgy, mint talált, már közlöit — annyival kevésbé tartván szükségesnek a’ birkászat’históriáját, mint már tudva lévőt, és a gyapjú termesztésről ’s fogyasztásáról irtt észrevételeit, mint statistikai adatokra nézve több-nyíre csak hypothesisen alapulttakat — újólag adni, csak azon pontokat látjuk érdekesnek a’ közlésre, melyeket felvilágosítani nem czéliránytalan. Az értekezés’ fő szabályjai ezek: „1) hogy a’ gyapjú tisztábban tartassék 2) hogy jobban megmosassék 3) hogy korábban ’s jobban nyíressék 4) hogy czélszerűbb módon ’s tisztábban rákössék el.1) melyekről a’ többek közt következőkép ír: 6 §. Minthogy ezen értekezés’ czélja az, hogy Magyarországban a’ birkatenyésztőknek némi szolgálatot tegyen, ’s őket figyelmeztesse, miben van a’ hiány, ennélfogvást bátorkodik a’ Szerző tapasztaláson ’s tárgy-ismereten alapult véleményét leginkább azok elibe terjeszteni, kik a’ birkatenyésztésben még oly igen hátra vannak; ő itt azon nagyobb ’s kisebb papi ’s világi földesurakat érti, kik évek óta mindig ugyanazon rosz minőségű, rosz-mosata , kullancs-leple, mind a kolban mind nyiréskor roszul kezelt gyapjút szolgáltatják vevőiknek; szóval: kik felvilágosult időkorunkban, daczára a’ külföld’ általányos követelésinek; hová gyapjok még is közvetve vagy közvetlen jut, ’s daczára saját hasznuknak még folyvást úgy gazdálkodnak, mint őseik ’s nagyapáik gazdálkodtak. 7. §. Ha bizonyos, hogy azon gyapjú, melyet Magyarország termeszt, egyedül a’ külföld’ számára van határozva, miért nem bánnak e’ gyapjúval úgy, hogy a’ külföld vele megelégedhessék? — Kivált ha ezen ország magát csekélynek látja ellentétben oly országokkal, melyek éghajlatra ’s földgazdagságra hozzá képest épen annyira vannak hátra, mint fölvilágosodásban, miveltségben’s iparban előre , nem köteles-e akkor vele? — Oly országnak, milyen a’ magyar föld, mely sem gyárokkal sem külkeresedéssel nem bír; mely az ő fekvése ’s politikai viszonyi által egyedül csak földmivelésre’s marhatenyésztésre van szorítva, minden erkölcsi és physikai erejét egyesítnie kell, hogy e’ pontban necsak hátra ne maradjon, hanem mindnyájat megelőzze; mert neki ez — tekintvén földjét, éghajlatát ’s haszonhajtó állatinak jó fajait — kevésbé nehéz, mint talán más országoknak, melyek iránt a’ természet mostohábbnak mutatkozott. És még is mily szörnyű különbség! Tekintsük csupán Szászországot és Sziléziát! Mily szorgalommal’s tárgyismerettel művelik itt a' földet ’s gyakorolják a’ birkatenyésztést! Németország’ nemes juhászatinak törzsökfai mind a’ két tartományba erednek. ’S még is a’ föld sokkal drágább, a’ munkabér nagyobb , és szakmányról , ar’ dolgáról , ’s tizedről mitsem tudnak, holott Magyországban a’ jobb éghajlaton kívül még a’ szakmányozás és tized is segélyül jó a’ földbirtokosnak. 8. §. Azonban eljövend az idő, mikor majd oly tartományok, melyekről alig tudjuk hogy léteznek, ’s melyek’ térnagysága még ismeretben; hol szintoly kedvező az éghajlat, mint Magyarországban, de hol a’ föld, úgy szólván