Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1837. január-július (2. évfolyam, 1-51. szám)

1837-04-22 / 32. szám

Hetenkint kétszer félévi árra 3 for 30 kr. pengő pénzben Pesten Szombat Fiijában termékeny Egyptus földe, míg kormán­yja, földészete’ Szerezhető Eggenberger és He­­ckenast kön­yvker. és a’ Szerkezténél 32. Szám. Gazdaság, Ipar és Kereskedésben. 1837. előmozdítására czélirányos töményeket nem hoz. Április 22 ik .régi­zés éli. Csaplovics J.­lirnak a­ birka tenyésztés és gyapjú kezelésről tett észrevételeire. Ez említett hosszas értekezésből, melyet a’ Társalkodó úgy, mint talált, már közlöit — an­nyival kevésbé tartván szükségesnek a’ birká­­szat’históriáját, mint már tudva lévőt, és a­ gyapjú termesztésről ’s fogyasztásáról irtt ész­revételeit, mint statistikai adatokra nézve több-­­nyíre csak hypothesisen alapulttakat — újólag adni, csak azon pontokat látjuk érdekesnek a’ közlésre, melyeket felvilágosítani nem­ czélirány­­talan. Az értekezés’ fő szabályjai ezek: „1) hogy a’ gyapjú tisztábban tartassék 2) hogy jobban megmosassék 3) hogy korábban ’s jobban nyí­ressék 4) hogy czélszerűbb módon ’s tisztábban rákössék el.1) melyekről a’ többek közt követ­kezőkép ír: 6 §. Minthogy ezen értekezés’ czélja az, hogy Magyarországban a’ birkatenyésztőknek némi szolgálatot tegyen, ’s őket figyelmeztesse, miben van a’ hi­ány, ennélfogvást bátorkodik a’ Szerző tapasztaláson ’s tárgy-ismereten ala­pult véleményét leginkább azok elibe terjeszte­ni, kik a’ birkatenyésztésben még oly igen hát­ra vannak; ő itt azon nagyobb ’s kisebb papi ’s világi földesurakat érti, kik évek óta mindig ugyanazon rosz minőségű, rosz-mosata , kul­lancs-leple, mind a kolban mind nyiréskor roszul kezelt gyapjút szolgáltatják vevőiknek; szóval: kik felvilágosult időkorunkban, daczára a’ kül­föld’ általányos követelésinek; hová gyapjok még is közvetve vagy közvetlen jut, ’s daczá­ra saját hasznuknak még folyvást úgy gazdál­kodnak, mint őseik ’s nagyapáik gazdálkodtak. 7. §. Ha bizonyos, hogy azon gyapjú, me­lyet Magyarország termeszt, egyedül a’ külföld’ számára van határozva, miért nem bánnak e’ gyapjúval úgy, hogy a’ külföld vele megelé­­gedhessék? — Kivált ha ezen ország magát csekélynek látja ellentétben oly országokkal, melyek éghajlatra ’s földgazdagságra hozzá ké­pest épen annyira vannak hátra, mint fölvilá­­gosodásban, miveltségben’s iparban előre , nem köteles-e akkor vele? — Oly országnak, milyen a’ magyar föld, mely sem gyárokkal sem kü­lke­­res­­edéssel nem bír; mely az ő fekvése ’s poli­tikai viszonyi által egyedül csak földmivelésre’s marhatenyésztésre van szorítva, minden erköl­csi és physikai erejét egyesítnie kell, hogy e’ pontban necsak hátra ne maradjon, hanem mind­nyájat megelőzze; mert neki ez — tekintvén földjét, éghajlatát ’s haszonhajtó állatinak jó fa­jait — kevésbé nehéz, mint talán más orszá­goknak, melyek iránt a’ természet mostohább­nak mutatkozott. És még is mily szörnyű kü­lönbség! Tekintsük csupán Szászországot és Sziléziát! Mily szorgalommal’s tárgyismerettel művelik itt a' földet ’s gyakorolják a’ birkate­nyésztést! Németország’ nemes juhászatinak tör­­zsökfai mind a’ két tartományba­ erednek. ’S még is a’ föld sokkal drágább, a’ munkabér na­gyobb , és szakmányról , ar’ dolgáról , ’s tizedről mitsem tudnak, holott Magyországban a’ jobb éghajlaton kívül még a’ szakmányozás és tized is segélyül jó a’ földbirtokosnak. 8. §. Azonban eljövend az idő, mikor majd oly tartományok, melyekről alig tudjuk hogy léteznek, ’s melyek’ térnagysága még ismeret­ben; hol szintoly kedvező az éghajlat, mint­­ Magyarországban, de hol a’ föld, úgy szólván

Next