A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye 7. (1867)
Ginter Károly: A szőlőmust és bor természetszerü javitásáról, valamint az ország borműipara és borkereskedeése emeléséről
A szőlőmust és bor természetszerű javításáról, valamint az ország borná ipara és borkereskedése emeléséről, Ginter Károlytól. Bornak átalában a szőlőnedv erjedésének eredményét nevezzük, és ily értelemben J. J. Pohl tudor adatai nyomán Magyarország, az azelőtt úgy nevezett Wojwodina hozzáadásával 859,400 holdon, 25,782,000, Erdélyország 102,600 holdon 2,565,000, Horváthország és Slavonia 144,300 holdon 600,000 akót; az államjogi tekintetben vett Magyarország tehát összesen 1,106,300 hold szőlőföldön 28,947,000 akó bort termel. A bor a fenntebbi értelemben véve, csaknem egyedül természettermény, de nem olyan, mely a bor műipar mostani kívánalmainak megfelel. A bor minősége a venyige faj és szőlő fürtés minőségétől és a pinczekezelés oly fő fontosságú iparától függ. Az egykori franczia miniszter Chaptal, Francziaország mai borműiparának alapítójául tekinthető, mert ő a sok kitűnő venyige fajok oly nagy fontosságú bevitelét és művelését indította meg, megtanítván egyszersmind a francziákat, hogy a savanyú musthoz czukrot kell adni és hogy ezen czukor ép úgy szeszszé válik a borerjedésnél, mint az, melyet jó évfolyamatokban a természet termel a szőlőben; — innen még ma is a musthozi megfelelő czukorpótlás chaptalisatiónak neveztetik. A mai Francziaországban a szőlőfajok művelése és a pinczekezelés sokkal inkább előre haladott, mint bárhol; a borkészítés valóságos műipar , oly módon , hogy a szőlőtermelő, bizonyos nemű szőlőket ad el a borgyárosnak, ez pedig, miután többnyire szintén szőlőtermelő, más nemű s neki nélkülözhető szőlőket tovább ad, mert egy gyáros sem tartja lehetőnek bármily nemű szőlőből ugyanazon bort készíteni, melyet cégje alatt évek óta kereskedésbe szokott küldeni.