Kritika 23. (1994)

1994 / 3. szám - Kossuth Lajos: Előfizetési hirdetés

A múlt országgyűlés végnapjaiban, mi­dőn lelkemnek régi óhajtását, a sajtó­­szabadságot valósulni látom, nem késtem nyíltan kijelenteni, hogy a közvéleménnyel az időszaki sajtó körében érint­kezni még egyszer megkísértendőm.­­ És politi­kai barátaim ez ígéretemet helyesléssel fogadák. íme beváltom szavamat, midőn kiadandó hír­lapomra ezennel előfizetést hirdetek. Hazám szabadságának egyik igénytelen, de hű harcosa, politikai hitemmel úgy állok e nem­zet előtt, mint egy nyitott könyv. Tartózkodás nélkül vallom e hitet, ez elveket, midőn velek még a hatalom ellentétben állt, midőn e hitnek híveire a féltékeny ellenszenv idegenséggel te­kintett, s reájok itt-ott üldözés, elnyomás várt. A népek Istene meg hagyá érnem hazám tör­vényes függetlenségének, nemzetem szabadsá­gának diadalnapját; a népek Istene úgy akará, hogy e diadal munkájában egy kis tevékeny rész nekem is jusson; és én a szabadság csemetéjé­nek, melynek a komor múlt gyakran reménytelen napjaiban egyik magvetője valók, ha kertésze maradok mindvégiglen, míg vagy összeroskadok a munka között, vagy egy élő fát látok nőni a csemetéből, melynek lombjai alatt Magyarország leszen nagy, szabad, dicső. Én a király tanácsában ülve az vagyok, az le­szek, aki valék mint magánpolgár, s majdan mint magánpolgár ismét az leszek, aki valék mint mi­niszter. Politikám iránya semmi helyzetben nem fog változni soha. Mert ez az irány az igazság, népjog, nemzeti önállás s nemzeti szabadságnak iránya. Hírlapom ezen iránynak leszen orgánu­ma, jó- s balszerencsében változhatlanul.­­ Ez programom, mihez csak kevés szót kell tolda­nom. (...) Küzdelmet hozhat reánk ármány és árulás s idegen megtámadás, de bukást csak mi magunk. Nekünk csak egyet kell éreznünk, a haza ön­­zéstelen szent szeretetének értelmében; nekünk csak egyet kell értenünk a szabadság férfiasan érett felfogásának értelmében; nekünk csak egyet kell akarnunk, a király és haza megmentésének lelkesült akaratát, és ha veszély jő, egy nemzetre talál, melynek éremellén megtörik a háládatlan árulás, meg a jogtalan megtámadás, bár száz ol­dalról jöjjön is felénk. Miként a pálmafa teher alatt nő, úgy növend e jogban, szabadságban s honszeretetben egyesült nemzet az igazságos önvédelemnek kedves terhe alatt; s amint én acélosodni érzem roncsolt tes­temnek minden idegét e gondolatra, úgy fog e nemzet óriássá magasulni, midőn a haza hozzá kiáltand - és én végezve hivatalomnak napi szakmáját, pihenés helyett szívem lángjába már­­tandom tollamat, hogy Hírlapom hasábjai megvi­gyék országszerte a nemes lelkesítés hangjait, s visszhangot keltsenek, ellenállhatatlant, mint a boltokat támasztó tárogatónak visszhangja le­szen. De nekünk rend kell, polgártársaim! Rend, mely a szabadsághoz hű legyen; rend kell, mely­nek uralma alatt magunkat az új viszonyokba be­leszilárdítsuk; rend kell, melynek balzsamujjai alatt a haza javáért egyeseken sújtott sebek meggyógyuljanak; rend kell, mely a nemzet le­kötött becsületszavát beváltsa, mely gazdag gyü­mölcsöt érleljen a közszabadság kertjében; rend kell, mely a személyt, vagyont és személyes be­csületet biztosabbá tegye, mint volt az önkény lehunyt korában; rend kell, melynek védelme alatt a földmívelőnek a szabaddá lett, szabad ke­zekkel mívelt föld gazdagabb kalászokat terem­jen; a kézművesnek sűrűbb keresetet nyújtson a közjólétnek nemzetiesedett növekedése, a keres­kedőnek bátorságot adjon a megundorult forga­lomba merülni, s közvetíteni a földmívesnek, az iparűzőnek jutalmát; rend kell, hogy a vagyon munkát adhasson a napszámosnak, kinek becsü­letes szíve megszaporodott keresetre vár a sza­badságnak napjaiban; nekünk rend kell, melynek segítségével azok, kiket a nemzet bizalma felelős kormányra hívott - s kik felelni tudnak is, fog­nak is, de csak a nemzetnek, melynek jogát senki által bitoroltatni nem engedik -, rend kell, mon­dom, melynek segítségével valósíthassák a reá­jok bízott óriási feladatot, s ne legyenek kényte­lenek a drága időt, melynek minden elvesztege­tett perce egy-egy rablás a nemzet boldogságán­­ vétkes vagy gyermekes zavargásoknak lenyugta­­tására pazarolni, mikkel itt éretlenség, amott ár­mány, itt magánbosszú, amott megsértett önzés vagy hiúság, itt­hontagadás, amott áruba bocsá­tott nagyravágyás, itt negédes hetykeség, amott haszontalan gyermekies pajzánság a köz­egyetértést zavarni, a józan, szabadságszerető honpolgároknak - s ez a nemzet hasonlíthatlan többsége - türelmét fárasztani s a honpolgárok különböző nyelvű, vallású, hivatású osztályai kö­zé a kölcsönös ingerültség szikráját szórogatni elég vakmerők; nekünk rend kell, melynek szelíd arca előtt a kétkedés ráncai lesimuljanak; mely a szabadságot megkedveltesse, de melynek férfias határozottsága előtt a vétek, az ármány, a fékte­len pajzánság vagy megtérjen, vagy megretten­jen, és ha kell, lesújtva, büntetve legyen. Én nem vagyok az, ki más, mint Isten, jog, a szent igazság s a nemzet előtt meghajoljak. A lel­ki függetlenség ezen erejével nézendők szemébe minden véleménynek, kezemet nyújtom minden­kinek, aki jót jó és alkalmatos eszközzel akar; a szabad, de illedelmes szó erejét emelendi Hírla­pom mindenki ellen, ki rosszat akar vagy a jóra oktalan eszközökkel nyúl.­­ Felvilágosítni a téve­dést, védeni a jogot, gyámolítani az ártatlant, a bűnt és az oktalan utalkodottságot sújtani, a sza­badság köpönyegébe burkolózó ármányt nap­fényre hozni, s a nép közszabadságát minden megtámadás ellen védeni, hanem egyszersmind minden következményeiben okszerűen kifejteni - leszen Hírlapom hivatása. E nemzet roppant tö­mege monarchiai érzelmű - ezt megmutatták az izgalomnak napjai, mutatja minden nap tapaszta­lása. A király iránti hűség a nép szívvérével össze van fonva. - Ez érzést Hírlapom ápolni fogja, s eljövend az idő, melyben a világ előtt bebizonyít­va álland jóslatom, hogy ős Budának ormai azok, melyeken a népszabadságra fektetett királyi szék rendíthetetlenebb, mint bárhol másutt. (...) Budapest, 1848. május 17. KOSSUTH LAJOS Előfizetési kietés KRITIKA KRITIK Farkasházy Tivadar: Mókushinta.................................. 2 Tudják, hogy süllyed a hajó. Beszélgetés Mester Ákossal. (Az interjút készítette: Kovács Dezső)................................... 3 Bölcs István: A rádió és a Kastély............................................. 6 Ez egyértelműen politikai tisztogatás. Beszélgetés Győri Lászlóval. (Az interjút készítette: Mihancsik Zsófia)......................................................................................... 8 Domány András: Volt egyszer egy Rádió..................................10 Seres László: A sajtószabadság fantomja... avagy: van-e élet a Nahlik után?.............................................................12 | A központi lapok is nemzeti intézmények. Beszélgetés Eötvös Pállal, a Népszabadság főszerkesztőjével. (Az interjút készítette: Szénási Sándor)................................11 Szinkronban La mennais: A sajtószabadságról {Ludassy Mária fordítása)........................................................16 Hahner Péter: Tocqueville a sajtószabadságról.......................16 Halmai Gábor: Sajtónyilvánosság és politika............................18 Tamás Ervin: Times is money.....................................................20 Keresztbe feküdtünk az ellenzéki együttműködés előtt. Beszélgetés Orbán Viktorral. (Az interjút készítette: Balogh Ernő-Pogonyi Lajos)...................................................20 Almási Miklós: Most mi van?.......................................................24 Majtényi László: Kié az alkotmány?............................................26 Politizálni tisztességesen is lehet. Beszélgetés Fodor Gáborral. (Az interjút készítette: Mátyás Győző).................28 Fencsik Flóra: Önálcázó baloldal?..............................................32 Konrád György: Az átutazó..........................................................33 Szántó F. István: ...Melyik világ az evilág? (Karátson Gábor: Világ vége után)...........................................................34 Ferencz Győző-Varga Lajos Márton: Kritika két hangra. Petri György kötetéről...............................................................36 Boros Géza: Újabb pesti szobrok. 2. Márton László: Kiskirálylány...............................................................................38 Hollós Máté: Zeneéletünk látlelete..............................................39 Heller Ágnes: Mózes, Hszüan-Csang és a történelem (Fordította: Stébel Éva)............................................................40 * Polcz Alaine: Meghalok én is? (Földes Anna)..........................44 Drágakő (Józsa Ágnes)................................................................44 Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (Stuber Andrea).......45 Ironikus alapállásban (Nádra Valéria)........................................45 Ki mit áll/állít (ki)? Stúdió '93 (Szegő György)..........................46 A Kritika postájából........................................................................47 Kossuth Lajos: Előfizetési hirdetés............................................48 TÁRSADALOMELMÉLETI ÉS KULTURÁLIS LAP Megjelenik havonta Főszerkesztő: BALOGH ERNŐ Főszerkesztő-helyettes: VÖRÖS T. KÁROLY Rovatvezetők: BOROS GÉZA, JÓZSA ÁGNES, KOVÁCS DEZSŐ, MÁTYÁS GYŐZŐ Szerkesztőségi titkár: GUBÁS M. IBOLYA Kiadja a NÉPSZABADSÁG RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Felelős kiadó: DR. BREITNER MIKLÓS vezérigazgató Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Telefon: 250-1680/128­, 129-, 130-as mellék Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő hivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XHL, Lehel u. 10/A 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: negyed évre: 141 Ft, fél évre: 282 Ft, egy évre: 564 Ft. ISSN 0324-77­75 Szedte a Népszabadság Fényszedő Kft. Nyomta: veszprémi Q® nyomda rt. 48

Next