Magyar Pszichológiai Szemle 13. (1940)
1940 / 1-4. szám - BENEDEK LÁSZLÓ: Elnöki megnyitó
ELNÖKI MEGNYITÓK és Stekel-féle rendszerek bizonyos szempontokból továbbfejlődést jelentettek és kétségtelenül csökkentették azt az ellenállást, amely a Freud-i analysisnek pansexuális és hedonista világszemléletével szemben úgy orvostermészettudományi, mint laikus körökben fennforgóit. Az aggressív, destructív „önösztönök“ és főleg a „halálösztön“ tekintetében még az analytikus iskola körében is ellentmondásokkal (1. Reich) és tancdásokkal találkozunk. Az a magyarázat is felmerült, hogy a halálösztön részben megoldatlan lelki problémáktól való meneküléssel kapcsolatos libidinosus tendentiákkal, részben a mély exstasis állandósításának vágyával, tehát az erős életszeretettel azonosítható. Schilder (New York),aki maga is a psychoanalysisnak intensív művelője, a sajáttesttel szemben gyakorolt regressiv jellegű narcismus tekintetében az analysissel ellentétben állást foglal annak hangsúlyozásával, hogy a testnek nincs prioritása a külvilággal szemben és ezt a történetileg magyarázható Freud-féle felfogást csupán az érzés keletkezésének testi feltételeire vezeti vissza. Bár Freud visszautasította a kapcsolatnak még a gondolatát is az analysis és az ethica között, mégis inhaerens módon a célbavett valóságnak értékeihez való visszavezetés az egyéni élet correctióját is kívánná szolgálni. Valószínű, hogy korának materialista attitude-je volt az, amely Freud-ot a lelki élet minden fényében a feltétlen causalitas kutatására ösztönözte. Bizonyos, hogy a múlt század második felének nagy termékenységgel jellemzett materialista irodalma a physicochemiai világ interpretálásából kiindulva a physiologián és biológián át a lélektani kutatás munkaelméleteinek kialakulására is nagy hatással volt. Freud maga hivatkozott arra, hogy ő éppen abban az évben (1859-ben) született, amikor Charles Darwinnak epochalis műve a fajok eredetéről megjelent. Bizonyos, hogy a lelki életnek absolut causalitásáról, illetve determinizmusáról csak akkor lehetne beszélni, ha az élmények hatására felmerült tartalmakat és cselekményeket előre meg lehetne határozni. Még a physical-mathematicai phaenomenologiában is visszautasításban részesült Mach-nak azon követelménye, hogy az empíriával nem igazolható műszavakat