Magyar Pszichológiai Szemle 13. (1940)

1940 / 1-4. szám - BENEDEK LÁSZLÓ: Elnöki megnyitó

ELNÖKI MEGNYITÓ­K és Stekel-féle rendszerek bizonyos szempontokból továbbfejlő­dést jelentettek és kétségtelenül csökkentették azt az ellenállást, amely a Freud-i analysisnek­ pansexuális és hedonista világ­­szemléletével szemben úgy orvostermészettudományi, mint laikus körökben fennforgóit. Az aggressív, destructív „önösztönök“ és főleg a „halál­­ösztön“ tekintetében még az analytikus iskola körében is ellent­mondásokkal (1. Reich) és tancdásokkal találkozunk. Az a ma­gyarázat is felmerült, hogy a halálösztön részben megoldatlan lelki problémáktól való meneküléssel kapcsolatos libidinosus tendentiákkal, részben a mély exstasis állandósításának vágyá­val, tehát az erős életszeretettel azonosítható. Schilder (New York),aki maga is a psychoanalysisnak in­tensív művelője,­­ a sajáttest­tel szemben gyakorolt regressiv jellegű narcismus tekintetében az analysissel ellentétben állást foglal annak hangsúlyozásával, hogy a testnek nincs prioritása a külvilággal szemben és ezt a történetileg magyarázható Freud-féle felfogást csupán az érzés keletkezésének testi felté­teleire vezeti vissza. Bár Freud visszautasította a kapcsolat­nak még a gondolatát is az analysis és az ethica között, mégis inhaerens módon a célbavett valóságnak értékeihez való vissza­vezetés az egyéni élet correctióját is kívánná szolgálni. Valószínű, hogy korának materialista attitude-je volt az, amely Freud-ot a lelki élet minden fényében a feltétlen causa­litas kutatására ösztönözte. Bizonyos, hogy a múlt század má­sodik felének nagy termékenységgel jellemzett materialista iro­dalma a physicochemiai világ interpretálásából kiindulva a physiologián és biológián át a lélektani kutatás munkaelméle­teinek kialakulására is nagy hatással volt. Freud maga hivat­kozott arra, hogy ő éppen abban az évben (1859-ben) született, amikor Charles Darwinnak epochalis műve a fajok eredetéről megjelent. Bizonyos, hogy a lelki életnek absolut causalitásáról, il­letve determinizmusáról csak akkor lehetne beszélni, ha az él­mények hatására felmerült tartalmakat és cselekményeket előre meg lehetne határozni. Még a physical-mathematicai phaeno­­menologiában is visszautasításban részesült Mach-nak azon kö­vetelménye, hogy az empíriával nem igazolható műszavakat

Next