Maár Gizella: A soproni szöllőművelés és szókincse - Német nyelvészeti dolgozatok 9. (Budapest, 1943)
13. A bor értékesítése
13. A bor értékesítése. ( Venwertungsformen.) A bor értékesítése kimérés vagy nagyban való eladás útján történik.39 A kimérés (ptbsnscunig, widtsaps) kizárólag saját termésű bor mérése a termelő házában. Cégére fa- vagy kovácsolt vasrúdon elhelyezett csokor (tsodxd). A csokor legtöbbször vörösfenyőből készül és henger alakú.40 Ha jó öreg bort mérnek, a csokrot még hosszában koszorú veszi körül (lerántsd*ItsQdxd). A csokor aljára vörös vagy fehér filmszalagot kötnek, aszerint, hogy vörös vagy fehér bort mérnek. A szalagokba apró, kerek lyukakat vágnak. Ha mellettük szalmakereszt (strötsopid) lóg,óbor kimérését jelzi. Az ajtót, mely a kimérési helységbe vezet, zöld gallyakkal jelölik meg. A kimérés a lakószobában történik, melynek bútorait hosszú asztalokkal, padokkal és székekkel helyettesítik. A söntés a konyhában van. A városi múzeumban látható régi bormérőasztal átlyukasztott lapján át a kiöntött bor az asztal hordószerű belsejébe szivárgott. A gazda aztán a nyíláson kiengedte és újból értékesítette. Régi soproni bormérő asztal (Városi Múzeum): 39 Középkori oklevelek bizonyítják, hogy a kimérés régen is nagy fontossággal bírt. 40 A csokrot a tehénpásztor készíti egy liter borért. A vörösfenyő törzséből megfelelő darabot vág, a két végére karikával körülvett kereszt kerül. Az ágakat egyenletesen lenyesi és kiegészíti.